Mindig az első alkalmak a nehezek. Tehát olyan tipikus dolgokra gondolok, amelyek után mindig rágyújtasz. Nálam ilyen volt például a nagy kajálás. Mindig jól bezabáltam, aztán jöhetett egy cigi. Aztán mikor letettem, akkor az első nagyobb zaba után nagyon hiányzott... meg mindennel így volt, amikor egyébként mindig rágyújtottam. Aztán az ilyen első alkalmak után, már egyre kevésbé fog hiányozni az adott szituációkban. Én másfél éve tettem le. Mai napig néha előjön, hogy jól esne egy szál, de egyrészt már játszi könnyedséggel hesegetem el a gondolatot, illetve hát az önbecsülésem sem engedi, hogy ennyi idő után adjam fel, harmadrészt ott a tudat, hogy ha rágyújtanék, akkor hiába tettem le másfél éve, kezdhetném elölről az egész leszokási mizériát.
szerk. Ja és persze sok sikert!
[ Szerkesztve ]
