Szerintem mindenki megtalálja előbb-utóbb a párját, és meg is érdemli majd azt...

Felteszek egy kérdést:
Hogyan várod el a nődtől, hogy legyen ápolt, feszes bőrű, sportos, egészséges életmódot élő, egészséges, jól szituált, önmagáról gondoskodni tudó lény, ha közben Te magad nem teszed meg önmagadért ugyanezeket?

A kérdésben az E/2 általános alanyt jelöl, ergo mindenkinek feltehető. Ennek ellentetje is.

S ugyanez vonatkozik minden egyéb elvárásra is.
Amit elvársz a másiktól, de Te magad nem cselekszed meg, az mennyire jogos? illetve, ha a másikkal úgy kezdtél, hogy ismerted az ő tetteit, önmagával szemben támasztott elvárásokat, miért akarod megváltoztatni?

De lépjünk tovább:
Bizonyos elvárásoknak miért akarsz megfelelni? Önmagad miatt, vagy mert másoknak csak így tudsz megfelelni? Vajon az emberek miután megszerezték az "igazit", miért kényelmesednek el? Miért nem maradnak igényesek és figyelmesek? Mind egymással szemben, mind önmagukra vonatkozóan?
Akkor itt a tettek eszközök voltak egy cél elérése érdekében, nem pedig belső önmagunkkal szemben támasztott igények. Akkor viszont ez színjáték volt: eljátszottuk a szerepünket addig, amíg bele nem tudtunk kerülni egy másik szerepbe: férjébe, feleségébe, apáéba, anyáéba, stb. S innentől? Miről szól az új szerep?
Barátnőt, szeretőt, menyasszonyt veszel feleségül, nem pedig feleséget. Ez itt a logikai csapda!
Erre mondják a bölcsek: "Nézd meg az anyját, vedd el a lányát!" S hogy "A vér nem válik vízzé."
Ugyanakkor, nézd meg a lányát is, jó alaposan: próbáld ki, milyen vele élni napra nap, és tégy bizonyosságot a legrosszabb pillanataiban tanúsított cselekedeteiről. Ha azt elbírod, onnantól döntehtsz szabadon, ilyen nő kell-e neked.

Ez vonatkozik a női oldalra is.

S közben vagy összecsiszolódtok, vagy nem.
De nem szaba elfeledni, hogy egy olajozottan működő gépezetben is összeillenek a fogaskerekek, és nem térnek el egymástól nagy mértékben, különben a nagy fogak a működés közben előbb-utóbb leforgácsolják a kicsiket, így a rendszer alapelve sérül, majd a sima felületeken túl nagy lesz a csúszás és surlódás, és a rendszer alapjaiban válik használhatatlanná. Azt akarom ezzel mondani, hogy nem betörni kell a másikat egy kapxcsolatba, hanem vagy beleidomulunk egymás életébe rugalmasan, és sérülések nélkül, vagy nem érdemes erőltetni, mert a vége pusztulás. Ez meg senkinek nem célja.

"Aki a meséket megtalálja, az élet forrásából iszik."