Amiben a Starlink többet tud bármi másnál, az az alacsony latency nagy távolságokra. Mivel a műholdak egymás között laserrel kommunikálnak gyakorlatilag vákuumban, így sokkal gyorsabb az adatáramlás a Föld bármely két pontja között, mint ugyanakkora szakaszon üvegkábelen.

Ezt a zöldség honnan pattant ki? Az üvegkábelben milyen sebességgel halad a foton? Segítek: fénysebességgel. Hogy lenne gyorsabb a műholdak között ez szerinted?

Jelenleg a ping London és New York között cirka 60-80ms körül van, függően attól melyik kábelen-útvonalon halad a lekérdezés. Ezt nagyságrendekkel gyorsabban műholdon sem tudod összehozni...

A szűk keresztmetszet a műhold és a földi vevő közötti kommunikáció, de pl. a New York - London tőzsdék összekötésekor a Starlink latencyben simán előzni fogja a tengeralatti kábeleket.

Mondom, jelenleg cirka 71ms-es a WanderNetwork eredménye New York - London vonalon. Mennyi a Starlink latency-je? Teszem azt legyen 50ms, ami kisebb csoda lenne, de legyen (oda-vissza cirka 12000km, ami a fény sebességéből kiszámolva 40ms mindenféle veszteség nélkül).

És mennyit számít, ha teszem azt 50ms lesz és nem 71ms? Emberi felhasználóknál nagyjából semmit...

És ebben van az igazán nagy lóvé, egyes elemzések szerint 10-15 milliárd dollár / év bevételük lehet csak az üzleti szférából.

Én nem a milliárdos üzletembereket, hanem a kommunikációs cégeket látom (mikrohullám vagy kábel helyett műholdkapcsolat lehet a 4G / 5G mobil adótornyoknál), illetve az állami megrendelőket (hadseregek, diplomáciai kapcsolatok, elszeparált bázisok, stb.).

Értsd: ha milliárdos tőzsdeguru a magánrepülőgépéről gyorsabban érheti el a honkongi tőzsdét, mint a new yorki irodájában direkt terminálról, azért hajlandó lesz rendesen fizetni.

Rossz a megközelítés. A lényeg, hogy a magánrepülőgépéről eddig MEO vagy GEO műholdon keresztül tudott internetezni, függően melyik megoldást használták, cirka 110-500ms közötti pinggel. Ahhoz képest a Starlink valóban hatalmas előrelépés. Főleg, hogy globális lefedettséget ígér, tehát ha tényleg kiépül, akkor bármerre jár az illető, akkor jó lehet.

De nem azért, mert gyorsabb lenne, mint ha az irodájából dolgozna...

Viszont pont az alacsony pálya miatt nem kell parázni az űrszeméttől, mert ha nem korrigálnák folyamatosan a pályáját, akkor a műhold pár hónapon belül elég a légkörben.

550km körüli magasságban kering a StarLink első generációja, ebben a magasságban a légellenállás, naptevékenység, stb. hatásától egy működésképtelen műhold évek alatt ér a sűrűbb légrétegekbe, nem hónapok alatt.

Egyébként pont a giga-műholdrendszerek miatt írták kötelezően elő, hogy az amerikai LEO műholdaknak irányított önmegsemmisítő rendszerrel kell bírniuk, vagyis az élettartamuk végén képesek legyenek még annyira csökkenteni a pályájukat, hogy irányítottan a légkörbe legyenek vezethetőek.

De eleve van bennük biztonsági rendszer, így ha kivonják a forgalomból, akkor direkt zuhanó pályára navigálják.

Az űrben nincs "zuhanó" pálya. Keringési pályák vannak. Az FCC pedig előírta, hogy irányított módon kell a műholdakat élettartamuk végén a légkörbe vezetni. Mivel a Starlink műholdak ion-hajtóművekkel bírnak, amik iszonyatosan kis tolóerőt adnak le (cserébe nagyon hatékonyak, tehát kis hajtóanyag-tömeg árán adnak le adott tolóerőt), ezért itt eleve nem is tudnak olyan pályát megadni, ami csúnyán excentrikus. Vagyis centrikusan, folyamatosan kell a pályát csökkenteniük...

A csillagászoknak okozhatnak egyedül problémát, de ebben jelenleg is zajlik az együttműdökés és azért annyi belátható, hogy a rendszer előnyei nagyobbak, mint az amatőr csillagászoknak okozott hátrányok.

A hivatásos csillagászok és a profi, dollármilliárdokból épített csillagvizsgálóknak is keresztbe tesz a Starlink, meg a hasonló giga-műholdrendszerek (OneWeb, Projekt Kuiper). Ezt előre lehetett látni, de mivel nem volt megfelelő kontrol és előre meghatározott szabályrendszer, a tudósok nem tudták megakadályozni a problémát. Győzött az üzleti érdek. Cserébe a tudományos élet hatalmas pofont kapott...

A kilövéseket ezek a műholdak semmilyen módon nem befolyásolják, kb. akkora veszélyt jelentenek az űrhajókra, mint egy focipályán egyenletesen szétszórt vödör kavics a focisták testi épségére.

Megbocsáss, de ekkora zöldségeket ne írjunk le. Befolyásolják, hiszen számolni kell velük az űrjárművek indításánál, illetve a többi LEO pályán keringő és áthaladó űrjármű manővereinek kiszámításakor.

Nyilván ezzel lehet előre számolni, de attól még a nagy mennyiség miatt egyértelműen szűkül az "ablakok" lehetősége, ahol egy-egy űrjárműnek át kell haladnia, és precízebben kell a manővereket kiszámolni.

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.