Szoval ha az azonnali, raadasul linearis nyomatekarol hires motortechnologiat nagyobb meretu, jol pakolhato haszongepjarmube rakjuk, az "a szembekopese az e-autozasnak". Ertem. En barom meg mar azt hittem, ertelme van.

"Programozó vagyok. Ez azt jelenti, hogy amit leírok, megtörténik." :D “The only valid measurement of code quality is What-The-F**ks/Minute.” - Robert Martin

Szerintem jelenleg eleg nagy a tavolsag az igeny es a megfizetheto, eladhato e-autok kozott. A Tesla eddigi osszes modellje egesz jo lenne, de az lathatoan nem megfizetheto, csak a kifejezetten gazdad orszagokban. Oszinten szolva a megfizethetobb modellekert se tolonganak. Szoval most meg felesleges azon gondolkozni, hogy nezne ki egy elfogadhato e-auto.

Amit akartam irni, hogy az e-auto jellemzoen kicsi, aramvonalas es amennyire lehet meg konnyu is, hogy maradjon nemi hatotav. A cybertruck meg ennek az ellentetje. Szogletes, nagy, es valoszinuleg dognehez lesz uresen is, talan a 4 tonnat is eleri majd. Meg nem mertek leirni az ures sulyat. Aztan ott vannak a holdjaro kerekei, amik szinten nem segitenek novelni a hatotavot.

En meg a mai napig ugy gondolom, hogy a bemutatott forma talan csak egy vicc, annyira elnagyolt version 0.

Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.

lol már.. még jó hogy nem Dyson-gömböt vizionalizálsz oda.

A csillagászok meg nem fognak hosszú expozícióval fényképezni, mert a légköri turbolenciáktól homályos paca lenne az eredmény. Helyette sok, rövid expozíciós felvételből válogatják össze a jobban sikerülteket és azokat összegzik. És persze nem kézzel, hanem az amatőr csillagászok is programot használnak hozzá. [link]

A profi csillagászok meg majd inkább hálálkodni fognak, amikor olcsón feljuthatnak nagy méretű űrtávcsövek, amelyek a légőri zavarok nélkül tudnak jobb felvételeket készíteni.
A rádióteleszkópok inkább érdekesebbek, hogy azokat hogyan érinti. De miért is ne lehetne azt is jobban csinálni az űrből.

(#37) BBorg
azért saját magának nem piaci áron lövi fel a saját műholdakat. A sokszor használt modulokkal lényegében a fellövések közti karbantartás kerül pénzükbe, az üzemanyag is csak kicsi részlete a piaci árnak. A műholdakat is maguk készítik, nem külsős beszállítóktól van.
Ez egy édekes kis videó Muskról, a vége felé van egy jó kis rész arról, hogyan bontotta le alapvető problémákra a fellövések magas árát is. Mármint, hogy másoknak miért drága [link]

1 ms vagy az alatti pinget mérek Digi 1000 mbps optikán, folyamatosan

"A csillagászok meg nem fognak hosszú expozícióval fényképezni, mert a légköri turbolenciáktól homályos paca lenne az eredmény."

Ezzel mindent elmondtál
Nem akarok nagyon belmenni, mert nem ebbe a topicba tartozik. De.
Abban igazad van, hogy a légkör állapotára nem lehetünk hatással (remélem soha nem is leszünk), de létezik mikroklima és légköri nyugodtság is. Távol mindentől figyelve a saját testhődre (mert ez is ronthatja a képet) lehet hosszú expozicióval dolgozni.

Ahhoz előbb engedélyt kell kapnia. USA-ban talán átmegy, de itt az EU-ban csodálkoznék.

De miért csodálkoznál? Vannak pontosan megfogalmazott műszaki paraméterek, amibe bele kell férnie. Ha belefér megkapja, ha nem fér bele, nem kapja meg. Ez nem azon múlik, hogy szép-e, vagy sokaknak tetszik-e, vagy kicsi-e vagy nagy-e, hanem hogy megfelel-e. Azért mert nagy meg szögletes, az nem kizáró tényező, vagy akkor egyetlen kamion se kapta volna meg eddig, ezzel szemben csomó kamion van az utakon. Még a Fiat Multipla is megkapta, pedig az se szép...

Aki él és nem boldog, az téved!

Szerintem jelenleg eleg nagy a tavolsag az igeny es a megfizetheto, eladhato e-autok kozott. A Tesla eddigi osszes modellje egesz jo lenne, de az lathatoan nem megfizetheto, csak a kifejezetten gazdad orszagokban

Na, ezért lenne jó, ha nem csak egy fénykép alapján ítélkeznél a Cybertruckról Azt a Ford F150 (kb. amerika munkásrétegének az autója, nem városi terepjáró, hanem melósautó plusz személyautó (mert olcsóbb egy autót tartani, mint kettőt) egyben) ellen pozícionálták, árban is ott van, platóméretben is (súlyban is, egyébként, a 4 tonna környékére csak úgy jut el, ha a másfél tonnás teherbírásának megfelelően megpakolják), csak erősebb meg olcsóbb fenntartani.

Az áramvonalasságot meg nem szempont egy ilyen pickupnál, mert úgyse megy gyorsan.

Te komolyan azt hitted, hogy ilyen tök random, l'art pour l'art módon álltak neki melósautót csinálni?

[ Szerkesztve ]

DRM is theft

"A világűr hatalmas, az a 42 ezer kis műhold úgy elvész benne..."

De ezek az objektumok nem a hatalmas világűrben vannak.
Alacsonyan köröznek a légkör legfelső határa közelében.
A Clarköv jóval magasabban van, ott "állnak" holdak. Ezeknek gyorsan kell forogni a föld körül, hogy ne azonnal égjenek el.

Ennyi objektum mozgásával kell számolni űreszköz felbocsájtáskor hogy ne legyen ütközés. Ezeket nem lehet elterelni egy fellövési pályáról.

Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

Nem a szépségről, hanem a biztonságról szól. Az EU-s gyalogosvédelmen mint személyautó nem fog átmenni. A bent ülők védelme is erősen le van szabályozva. Az ütközési, gyűrődési ütközési energia elnyelő zónakat (Euro NCAP oldalon lévő videókban nagyon szépen lehet látni) nem véletlenül fejlesztik vadul. Ha ezek nincsenek, akkor a bent ülőknek meszeltek, mert az ütközési energiát nem fogja semmi elnyelni. Az acél megmarad, de belőled már nem sok, hiába a sok légzsák és biztonsági öv. Ha nem hiszel nekem, fuss neki egy tömör betonfalnak és megérted miről beszélek
Másrészt ha páncélozott tök más szabályok vonatkoznak rá.

#64 Az áramvonalasságot meg nem szempont egy ilyen pickupnál, mert úgyse megy gyorsan.
Helló, jártál már Budapesten, vagy akár autópályán?

[ Szerkesztve ]

"Ezeket nem lehet elterelni egy fellövési pályáról."
Mármint miket? A műholdakat?
Egyrészt ezek a műholdak a szokásos pályamagasság felett vannak, pl az űrállomás pályálya ennél alacsonyabb.
Másrészt van rajtuk hajtómű, a Starlinkeken pl ion hajtómű, ha valami gáz lenne, el lehet navigálni az útból.
Ezeknek az eszközöknek a helyzete legalább pontosan ismert, szóval tudják, hogy mikor, hol van.
Harmadrészt a kb 12 000 km2-en elterülő, autó méretű eszközt nem könnyű eltalalálni a 3 dimenziós térben mozogva, még szándékosan sem.

We were here

de a Tesla mar inkabb csak jatekszer gazdagok szamara

Szerintem nem egy filmet nézünk.

Állítólag az egyetemen töltött évek a legszebbek. Ezért a képzési időt próbálom a lehető leghosszabbra nyújtani.

Általánosságokat írsz, de semmi konkrétumot.
Azt tudtad-e, hogy a hagyományos Tesla személyautók a legbiztonságosabbak közé tartozik, kiemelkedő töréstesztet produkáltak, ebből adódik, hogy odafigyelnek a biztonságra.
Miért szarnák ezt telibe a cybertruck tervezésekor?

[ Szerkesztve ]

We were here

Szerinted egy conceptről, mégis mit lehet irni? Majd ha az NHTSA, vagy az IIHS leteszteli akkor már vannak tények. Addig csak általánosságokat és egyedi véleményeket lehet megfogalmazni. Egyelőre elég sok szaki megkérdőjelezi a biztonságát ld. gugli.

A személyautói egy másik téma, hogy jön ide? Tök más kategória. Az meg hidegen hagy, hogy 64km/h-nál hogy viselkedik. Főúton korántsem biztos, hogy remek értékeket produkálna egy Audi, vagy BMV ellen.

Ha koncepció, akkor miért írod azt, hogy csodálkoznál ha átmegy az engedélyeztetésen? Mire alapozva írod ezt, és ne a guglival gyere, ha már valamit állítasz, legalább vedd a fáradtságot, hogy azt alá is támasztod és linkelsz valamit.
Egyébként gyalogosvédelem: még mindig a tesla rendelkezik a legfejlettebb automata irányítási rendszerrel, ami nyilván beleszámít a biztonsági faktorba, még akkor is, ha a teljes önvezető rendszer nem működhet.
Továbbá a cybertruckot nem feltétlen (vagy elsődlegesen) a civil szektorban kell elképzelni, hanem pl rendvédelmi szervek szolgálatában:
[link]
[link]
[link]
[link]

[ Szerkesztve ]

We were here

Leirom magyarul. Egy tanulmányautó, de nevezhetjük koncepciónak, tervnek elképzelésnek, válasz szabadon; nem fog soha az életben átmenni semmilyen engedélyeztetésen és nem is ez a cél vele.

Kicsit magamat ismételve:
Majd ha az NHTSA, vagy az IIHS leteszteli akkor már vannak tények. Addig csak általánosságokat és egyedi véleményeket lehet megfogalmazni. Egyelőre elég sok szaki megkérdőjelezi a biztonságát ld. gugli.
A szövegkörnyezetből nem olyan nehéz kikövetkeztetni, hogy az NHTSA / IIHS már a gyártásra kész autót fogja leteszelni és nem a tanulmányautót.

Dolgozz meg az információért, ne mástól várd a megoldást.

A hivatkozásokat nem értem, mi volt a célod vele? Azok még szándéknyilatkozatoknak is harmatosak. Talán a Mexikói közel áll hozzá, de semmi konkrét sehol. Én is irhatnám, hogy úgy tervezem veszek 15-öt, de ez még nem kötelez semmire, de jól mutat a médiában.

30 m2-es műhold ? Ruszkik gyártják? Azért add hozzá, hogy ez a Magyarországonként 8 madár hány mp alatt repüli át ezt a Magyarországnyi területet és mikor jön vissza újra? Űrszemét szempontból azért engem inkább az nyugtat meg, hogy igyekeztek a lehető legalacsonyabb pályára pakolni őket.

Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.

De te ezt így tudod, hogy nem fog átmenni? Ismered a részletes terveket, ott voltál a gyári törésteszteken vagy hogy? Vagy csak ránézel, mint tapasztalt autótervező, és látod, hogy nem fog megfelelni, szemben azzal a sok tucat típussal, amit te terveztél és megfelelt? Mert ez esetben megkövetlek, minden más esetben nem tűnik túl megalapozottnak a véleményed...

Aki él és nem boldog, az téved!

A repülőgépek sokkal alacsonyabban szállnak és sokkal nagyobbak, sokezer van egyszerre a levegőben, mégis meg lehet oldani, hogy ne menjen neki egy fellőtt rakéta. Szerintem azt is megoldják majd valahogy, hogy ezeknek se menjen neki...

Aki él és nem boldog, az téved!

A repülőgépeket fellövés idejére elterelik a környékről.
Az érintett területre repülési tilalmat rendelnek el. A repülésirányítás betartatja a tilalmi zóna kikerülését.
A műholdak korlátozott üzemanyagkészlete okán nem megvalósítható megoldás a terület elkerültetése.

Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

Maga a műhold jóval kisebb, ez a napeleme.

DRM is theft

Ezzel a példával csak azt szerettem volna érzékeltetni, hogy mennyire nem gond ez. Ha felnézel az égre, gyakorlatilag nem találsz olyan pillanatot, amikor a repülőgépek miatt nem lehetne egy random rakétát fellőni. Pedig az eloszlásukat tekintve kb. ugyanannyi van belőlük egy egységnyi területen, mint műholdból, mert a repülők eléggé koncentrálva vannak a szárazföld fölött, a kontinens közöttiek is egy útvonalon mennek, a műholdak meg az egész bolygót lefedik, szóval az a 15000 körüli repülő, ami egyszerre fenn szokott lenni, még sűrűbben is van elosztva, mint a 42000 műhold lesz. Nem fog megakadályozni semmilyen rakétakilövést, max pár másodperccel kell később fellőni, amíg megvárják, hogy elmenjen egy műhold, ha épp arra járna.

Aki él és nem boldog, az téved!

Néhány gondolat, a hozzászólásokra reagálva:

Starlinket akarok, de azonnal:
Elon Musk maga mondta, hogy a sűrűn lakott területeken nem lesz versenyképes a Starlink, mivel a kapcsolatok száma a feletted kóválygó műholdakhoz limitált. Azaz otthoni netezéshez nem fogja kiváltani a kábelt, nem is az a célja.

Mire jó akkor a Starlink:
Amiben a Starlink többet tud bármi másnál, az az alacsony latency nagy távolságokra. Mivel a műholdak egymás között laserrel kommunikálnak gyakorlatilag vákuumban, így sokkal gyorsabb az adatáramlás a Föld bármely két pontja között, mint ugyanakkora szakaszon üvegkábelen.
A szűk keresztmetszet a műhold és a földi vevő közötti kommunikáció, de pl. a New York - London tőzsdék összekötésekor a Starlink latencyben simán előzni fogja a tengeralatti kábeleket.
És ebben van az igazán nagy lóvé, egyes elemzések szerint 10-15 milliárd dollár / év bevételük lehet csak az üzleti szférából. Értsd: ha milliárdos tőzsdeguru a magánrepülőgépéről gyorsabban érheti el a honkongi tőzsdét, mint a new yorki irodájában direkt terminálról, azért hajlandó lesz rendesen fizetni.
Az "internet a Föld bármely pontján" igazából már csak ráadás, további 2-5 milliárd / év.

Költségek:
Mivel nagyüzemben, sorozatban gyártják, egy műhold költsége kb. 300 ezer dollár, azaz már most olcsóbb maga az eszköz, mint az űrbe juttatása.
Most Falcon 9-el max. 60 műholdat tudnak egyszerre fellőni, de ha elkészül a Starship (még kb. 1.5-2 év), akkor ez a szám felmegy 700-ra miközben egy fellövés költsége 90 millió dollárról lecsökken 3-4 millióra.
Így már érthető, hogy miért is csinálják:
Első körben 12000 műholdat terveznek, 12000/700 = 17 Starship küldetés, mondjuk a biztonság kedvéért triplázzuk meg a Starship fellövesek költségét és számoljunk 12 millió / fellövéssel, az akkor is csak 204 millió dollár. A műholdak bekerülési költsége 3.6 milliárd, azaz az egész kijön 4 milliárdból.
Miközben a rendszer évente behozza a kiépítési költségek három-négyszersét.
Brutál.

Űrszemét:
Ahogy feljebb már többen leírták, ezek a műholdak LEO pályán lesznek, ezért is kell olyan sok belőlük. Minél alacsonyabb a pálya, annál kisebb a latency, viszont annál kisebb területet lát a műhold és annál több kell belőlük. Viszont pont az alacsony pálya miatt nem kell parázni az űrszeméttől, mert ha nem korrigálnák folyamatosan a pályáját, akkor a műhold pár hónapon belül elég a légkörben. De eleve van bennük biztonsági rendszer, így ha kivonják a forgalomból, akkor direkt zuhanó pályára navigálják.
A csillagászoknak okozhatnak egyedül problémát, de ebben jelenleg is zajlik az együttműdökés és azért annyi belátható, hogy a rendszer előnyei nagyobbak, mint az amatőr csillagászoknak okozott hátrányok.
A kilövéseket ezek a műholdak semmilyen módon nem befolyásolják, kb. akkora veszélyt jelentenek az űrhajókra, mint egy focipályán egyenletesen szétszórt vödör kavics a focisták testi épségére.

[ Szerkesztve ]

"Abban igazad van, hogy a légkör állapotára nem lehetünk hatással (remélem soha nem is leszünk")

Nincs is szükség rá.
A Müncheni Deutsches Museum csillagászattal kapcsolatos részlegében van kiállítva egy lencse, amit motoros rendszerrel lehet torzítani a légköri mozgások kompenzálására.

Amúgy a légkör állapotára ma is hatással vagyunk. A felmelegedési folyamat kihat a teljes légkörre.

Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

Lehet, hogy csak az én számomra, de szerintem elég zavaró.
Vitatkozhatunk itt a méreteken, de a kép tükrében teljesen felesleges.
[link]

どんな時代だろうが、機械は決断しない、 戦闘は人間がやるんだ。

De az megvan hogy ezek nem egyszerre voltak ott a képen, hanem ez egy hosszú záridős kép?

Switch Tax

És miként akarsz asztrofotózni hosszú záridő nélkül?!

どんな時代だろうが、機械は決断しない、 戦闘は人間がやるんだ。

Vársz mondjuk 12 mp-et amíg elmennek, és utána indítod a fotót.

Switch Tax

És ha fent lesz az a több tízezer?

どんな時代だろうが、機械は決断しない、 戦闘は人間がやるんだ。

[link]

Switch Tax

Amiben a Starlink többet tud bármi másnál, az az alacsony latency nagy távolságokra. Mivel a műholdak egymás között laserrel kommunikálnak gyakorlatilag vákuumban, így sokkal gyorsabb az adatáramlás a Föld bármely két pontja között, mint ugyanakkora szakaszon üvegkábelen.

Ezt a zöldség honnan pattant ki? Az üvegkábelben milyen sebességgel halad a foton? Segítek: fénysebességgel. Hogy lenne gyorsabb a műholdak között ez szerinted?

Jelenleg a ping London és New York között cirka 60-80ms körül van, függően attól melyik kábelen-útvonalon halad a lekérdezés. Ezt nagyságrendekkel gyorsabban műholdon sem tudod összehozni...

A szűk keresztmetszet a műhold és a földi vevő közötti kommunikáció, de pl. a New York - London tőzsdék összekötésekor a Starlink latencyben simán előzni fogja a tengeralatti kábeleket.

Mondom, jelenleg cirka 71ms-es a WanderNetwork eredménye New York - London vonalon. Mennyi a Starlink latency-je? Teszem azt legyen 50ms, ami kisebb csoda lenne, de legyen (oda-vissza cirka 12000km, ami a fény sebességéből kiszámolva 40ms mindenféle veszteség nélkül).

És mennyit számít, ha teszem azt 50ms lesz és nem 71ms? Emberi felhasználóknál nagyjából semmit...

És ebben van az igazán nagy lóvé, egyes elemzések szerint 10-15 milliárd dollár / év bevételük lehet csak az üzleti szférából.

Én nem a milliárdos üzletembereket, hanem a kommunikációs cégeket látom (mikrohullám vagy kábel helyett műholdkapcsolat lehet a 4G / 5G mobil adótornyoknál), illetve az állami megrendelőket (hadseregek, diplomáciai kapcsolatok, elszeparált bázisok, stb.).

Értsd: ha milliárdos tőzsdeguru a magánrepülőgépéről gyorsabban érheti el a honkongi tőzsdét, mint a new yorki irodájában direkt terminálról, azért hajlandó lesz rendesen fizetni.

Rossz a megközelítés. A lényeg, hogy a magánrepülőgépéről eddig MEO vagy GEO műholdon keresztül tudott internetezni, függően melyik megoldást használták, cirka 110-500ms közötti pinggel. Ahhoz képest a Starlink valóban hatalmas előrelépés. Főleg, hogy globális lefedettséget ígér, tehát ha tényleg kiépül, akkor bármerre jár az illető, akkor jó lehet.

De nem azért, mert gyorsabb lenne, mint ha az irodájából dolgozna...

Viszont pont az alacsony pálya miatt nem kell parázni az űrszeméttől, mert ha nem korrigálnák folyamatosan a pályáját, akkor a műhold pár hónapon belül elég a légkörben.

550km körüli magasságban kering a StarLink első generációja, ebben a magasságban a légellenállás, naptevékenység, stb. hatásától egy működésképtelen műhold évek alatt ér a sűrűbb légrétegekbe, nem hónapok alatt.

Egyébként pont a giga-műholdrendszerek miatt írták kötelezően elő, hogy az amerikai LEO műholdaknak irányított önmegsemmisítő rendszerrel kell bírniuk, vagyis az élettartamuk végén képesek legyenek még annyira csökkenteni a pályájukat, hogy irányítottan a légkörbe legyenek vezethetőek.

De eleve van bennük biztonsági rendszer, így ha kivonják a forgalomból, akkor direkt zuhanó pályára navigálják.

Az űrben nincs "zuhanó" pálya. Keringési pályák vannak. Az FCC pedig előírta, hogy irányított módon kell a műholdakat élettartamuk végén a légkörbe vezetni. Mivel a Starlink műholdak ion-hajtóművekkel bírnak, amik iszonyatosan kis tolóerőt adnak le (cserébe nagyon hatékonyak, tehát kis hajtóanyag-tömeg árán adnak le adott tolóerőt), ezért itt eleve nem is tudnak olyan pályát megadni, ami csúnyán excentrikus. Vagyis centrikusan, folyamatosan kell a pályát csökkenteniük...

A csillagászoknak okozhatnak egyedül problémát, de ebben jelenleg is zajlik az együttműdökés és azért annyi belátható, hogy a rendszer előnyei nagyobbak, mint az amatőr csillagászoknak okozott hátrányok.

A hivatásos csillagászok és a profi, dollármilliárdokból épített csillagvizsgálóknak is keresztbe tesz a Starlink, meg a hasonló giga-műholdrendszerek (OneWeb, Projekt Kuiper). Ezt előre lehetett látni, de mivel nem volt megfelelő kontrol és előre meghatározott szabályrendszer, a tudósok nem tudták megakadályozni a problémát. Győzött az üzleti érdek. Cserébe a tudományos élet hatalmas pofont kapott...

A kilövéseket ezek a műholdak semmilyen módon nem befolyásolják, kb. akkora veszélyt jelentenek az űrhajókra, mint egy focipályán egyenletesen szétszórt vödör kavics a focisták testi épségére.

Megbocsáss, de ekkora zöldségeket ne írjunk le. Befolyásolják, hiszen számolni kell velük az űrjárművek indításánál, illetve a többi LEO pályán keringő és áthaladó űrjármű manővereinek kiszámításakor.

Nyilván ezzel lehet előre számolni, de attól még a nagy mennyiség miatt egyértelműen szűkül az "ablakok" lehetősége, ahol egy-egy űrjárműnek át kell haladnia, és precízebben kell a manővereket kiszámolni.

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Ja, exponálhatsz 1 percig, aztán újra szünet. Minél rövidebb expókat stackelsz, annál gyengébb lesz a kép a kiolvasási zaj miatt.

De ez elvileg éjfél környékén nem gond, ha jól sejtem, mert akkor a LEO-n keringő holdaknak árnyékban kéne lenni, nemigaz? Persze sovány vigasz, ha az ember olyan üstököst akar lencsevégre, ami este 10kor lemegy.

[ Szerkesztve ]

Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.

Azért nem kell úgy csinálni, mintha nem lennének hibák egyébként is a képen.

Azokat a frameket ki szokás hagyni amin valami hiba van. Ezt eddig is így csinálták, ha elment egy repülő, vagy bármi.

Switch Tax

Ja, 50db 3perces expómból 1 volt, amibe repülő ment, ráadásul azt szabad szemmel látom, leállhatok a sorozattal arra a 30mp-re, amíg áthalad/nyilván nem reptér mellé települök fotózni.

Kérdés még, hogy a Musk után kedvet kapó utánozómajmok (Bezos, Kínai állam) szintén 10+ezres tervezett műholdparkjai milyen magasságban fognak keringeni, mekkora albedo-val?

#98: tele lesz fekete csíkokkal az orion-köd

[ Szerkesztve ]

Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.