jól összeszedted

nem kell szerintem elkerülni tudatosan a párkapcsolatot, pusztán attól félve, hogy "mi lesz ha vége lesz?" ... ha vége lesz, akkor vége lesz: egy ideig sz@r, utána egyre könnyebb... és le kell mindig szűrni a tapasztalatokat, miért nem működött, objektíven megvizsgálni, hogy ki miben volt a hibás? ezek a tapasztalatok fontosak ahhoz, hogy előbb-utóbb hosszú távon működő kapcsolatra legyen alkalmas az ember ez a filmekben látott "örök szerelem" és társai meg bullshit... egy kapcsolat általában 200%-on indul, de nem láttam még olyat, hogy élő emberek közt ez éveken-évtizedeken keresztül kitartson... az lenne a normális, ha ez időnként le is esik pl 50%-ra, akkor nem keres az ember mást, akivel az első időszakban ugyanúgy meglenne ez a 200%, hanem tesznek kölcsönösen az aktuális kapcsolatért, hogy beálljon az egészséges 100% (néha több, máskor kicsit kevesebb...)

"Kis lépés az emberiségnek... hosszú lépést a férfiaknak..." ++++++++++++++ BattleTag: mephiHUN#2258 ++++++++ A kígyó veszélyes állat mert harap, de a takarítónő még veszélyesebb, mert ő Maris