Ez nekem is nagyon tetszik :)
És tényleg meglepő, hogy már ott tart, hogy a CeBIT-en bemutatják (no meg hogy az MP3 feltalálói). Én nemrég olvastam egy cikket, ahol egy egyetemen gyakorlatilag ugyanezt csinálták, kivéve az egy majom volt, bele kellett valamit dugni közvetlen az agyába (igaz csak pár mm-nyire), és mindenféle monstrum gépek kellettek, hogy értelmezzék. Most meg hirtelen emberekkel, beavatkozás nélkül, elvileg használhatóan... nem semmi.
Az tetszik legjobban az egészben, hogyha ez a technológia megérik, képesek lesznek egy nagyfelbontású képernyőt beletenni egy szemüveg üvegébe (és ugye mindkettőbe, az már 3D), és a vezetéknélküli internet is általánosan elterjedté válik... a gondolatot ugye nem szükségeltetik befejeznem. (Olvasta itt valaki a Snow Crash c. könyvet?)
ui. aki az 1984-féle felhasználástól fél, hát az valóban félelmetes, és a lehallgatás valószínüleg technikailag tökéletesen kivitelezhető is (előbb-utóbb persze, szerintem addig azért még várhatunk egy kicsit, egyellőre még a beszédet sem tudják valami jól felismerni). Viszont egyrészt mint már említve volt, ez mostanra már inkább a szándékon múlik* semmint a technológia meglétén, mert ha tesznek minden szobába mikrofont és videókamerát, az is éppen elég. A másik meg hogy fordítva szerintem nem nagyon lehetséges, mivel az egy dolog hogy az agy elektromos hullámokat bocsát ki amiket esetleg lehet értelmezni, viszont ha elektromos jelzéseket akarnál visszaküldeni az agyba, ahhoz egyrészt valamit bele kell tenni, amivel küldöd, másrészt tényleg érteni kell az agy működéséhez. (Most csak megfigyelik, milyen agyhullámok vannak, amikor pl. a kezed mozgatod, és az alapján mozgatják a kurzort, ami ilyen pingpongokhoz tökéletesen megfelel. Viszont igen messze áll az agy valódi megértésétől.)
* Ezzel nem feltétlenül azt akarom mondani, hogy a szándék nincs meg (lásd: USA, Bush, Ashcroft, Pentagon, stb.). Csupán annyit, hogyha ezt valaha sikerül bevezetniük, akkor már holt mindegy, hogy kép- és hang-, avagy agylehallgast használnak.
[Szerkesztve]
Work is punishment for failing to procrastinate effectively.