"Mindig a pozitív példákat kell alapul venni az életben és nem a negatívat..."

Ezzel mondjuk nagyon egyet tudok érteni!
Hozzátenném még, mindig előre kell tekinteni, és nem a múltban élni. Szerte a neten sok-sok fórumon jól kiviláglik, ki az, aki folyamatosan csak a nehézséget meg a problémát látja a távozásban, és ki az, aki bizakodóan, optimistán, céltudatosan és eltökélten vág neki, szarva a hőbörgők véleményére. Előbbi csoportnak soha nem is fog sikerülni, valószínűleg jobban is teszik, ha maradnak.

Egyébként én is csak megerősíteni tudom, amit írtál. Érettségi után kb. 4-5 osztálytársam hagyta itt kapásból az országot, ebből 1 (azaz egy!) tudott angolul, többi sehogysem, vagy maximum németül alapszinten. Mára már mindnyájan jól élnek (Németország, Dánia és Anglia a szóban forgó országok), kettejüknek gyereke is született azóta. Nem arról van szó, hogy milliomosok lettek, de van egy stabil anyagi hátterük, nem azon kell rágni a körmüket, hogy úristen, mi lesz holnap.
Akik meg itthon maradtak egyetemen, azok szo...szívnak, vergődnek, hogy legyen valami állásuk.

Bárhogyan is közelítem meg a témát, azt kell mondjam, ők döntöttek helyesen, még akkor is, ha csak lutrival vágtak neki. Megyek utánuk asszem...

[ Szerkesztve ]