Bizony, érdekes dolog ez. Azt gondolom, hogy aki igazán tanítani szeretne, azt nem igazán érdekli a fizetése. Na az ilyen emberekből lesznek a jó tanárok. Bár nem látom át a dolgot, azért is kérdeztem, hogy a tanároknál mi a helyzet, de nem emlékszem arra, hogy régen jobban meg lettek volna becsülve. Illetve hogy aki ezt az utat választotta, annak fényes jövő nézett ki anyagiak terén.

pentiumboi +1

Amikor nekem 15 éve nem jött be annyi a fizetésemből, ami az elvárásom volt, szakmát váltottam, és nyelvet tanultam. Ez az út, szerintem bárki számára adott.

Ennyi a történet.

Voltak nagyon jó tanáraim, akik hivatásként tekintettek a szakmájukra. Tőlük soha nem hallottam a pénz témáját. Akkor se, amikor már felnőttként ültünk egy asztal mellett.

Abszolút ezt tapasztaltam én is. Általánosban és középiskolában is előfordult, hogy kitűnő voltam olyan tárgyakból, amit előtte szó szerint gyűlöltem. Általánosban kettes voltam fizikából, nem is érdekelt az egész, aztán egyik évtől kaptunk egy másik tanárt és onnantól fogva végig szín ötös voltam. Még otthon, hobbiból is ezzel foglalkoztam. Középiskolában ugyanez matekból. Akár szóbeli, akár írásbeli, kokka ötös végig. Ennyit számít az, ha valaki tényleg tanárnak született.