Az Omronnál jobbat találni nehéz lesz.

De ez már vagy 10 éves és használt, amúgy hátha azóta valamit fejlődött a gyártástechnikájuk . Egyébként ilyen teljesítményű relékben van Reed csöves, érdemes olyat szerezni? Ezen éppen hogy csak lögyögött az átlátszó műanyag burkolat.

Ilyen feszre és áramra reed-et ne.

Beleolvastam a topicba, kicsit kiigazítanálak:
Az anti-paralell dióda (D1) azért kell, mert a relé tekercsének van egy csúnya szokása:
a feszültség kikapcsolásakor ("hirtelen" kikapcsolás) a tekercs áramának megszűnése miatt (most csak így leegyszerűsítve) egy ellentétes értelmű feszültség indukálódik, ami tönkreteheti az előtte levő dolgokat. Ilyenkor a dióda nyitó feszt kap és kb. 0,6V-on megfogja (mint egy villámhárító, levezeti).
Persze ilyen kis áramú reléknél ez nem feltétlenül kell, de semmiképp sem árt.

Bocsi, nem olvastam végig: a lassan eső feszültség miatt valóban nem feltétlenül kell dióda, persze filléres eszköz, rontani nem fog a működésen, ha beépíted.
Az öntartás helyett lehetne figyelni a PC felvett áramát (soros dióda-ellenállás-optocsatoló a 230-as ágon), így nem kell megbontani a PC-t. A master-slave elosztók is valahogy így működnek.

Tegnap kiváncsiságból csináltam 1 kis videót, egy LED-del a 12V-os tápágon, hogy milyen sebességgel is megy el a 12V. videó Aztán eszembe jutott, hogy az idő alapján ki is tudom számítani az indukált feszt, pl. egy omron (G2RS) relére (U=L*di/dt): a tekercsadatai: R=278ohm, L=2,35H, U=12V, I=43,2mA. Az jött ki, hogy -0,2....-0,4V indukálódik rajta... negatív irányban, vagyis a tápból levonódik. A tekercsben tárolt Energia=2,3mWS
Szóval szerintem, aki akarja építse be a diódát, de ezek az adatok olyan messze vannak attól, hogy bármiféle túlfesz, vagy ilyesmi fellépjen, hogy a dióda működésbe lépjen, hogy a 2,3mWS-ot egy több mint 100W-os fogyasztó ne tudja felemészteni...szerintem csak a hiba lehetőségét növeljük egy fölös beépített alkatrésszel...és azt, hogy valaki véletlenül fordítva köti be a cuccot, és már el is szált neki az olcsó táp, meg az egész gép.

fkosa, ezt nem neked írom, ne vedd magadra:
Ez villamosságtan, ami gyönyörűen le van írva képletekkel, semmi megfoghatatlan nincsen benne. Nem kisérletezünk-mérünk-kisérletezünk-mérünk, hanem számolunk-számolunk-számolunk és működik. Legfeljebb a végén méréssel ellenőrizzük a számításokat. Ha rosszul működik, akkor rosszul számoltunk.

(Baromira sok időm van?)

[ Szerkesztve ]

Ez a számolunk-számolunk-számolunk mindenféle gyakorlati megközelítés nélkül nem sokat ér. Nem véletlenül emlegettem mérést, Kandón csináltunk legegyszerűbb modellezéseket és hamar kiderült, hogy mit lehet kezdeni a számolással, helyesebben mi mindenre nem gondolhatunk számolás során egy egyszerű helyettesítőkép felvételekor sem, pedig bőszen elemeztünk egységugrást, furié sorokat és leintegráltuk a holdat az égről. Leírom ismét, talán elkerülte figyelmed: Volt reprodukálható esemény tápegységben relé miatt, ami működési zavart, tönkremenetelt okozott. Ilyen dolgok után a kondi+dióda létjogosultsága nem érdemel elméleti számvetést, a megvalósítás többletköltségét, bonyolítását mérlegre téve.
Fordítva bekötés: Soros diódáról esett szó, látom, te a rajzon is párhuzamosat raktál.

Az elmélethez kanyarodva, egy PC-t semmilyen időpillanatban nem lehet megbízhatóan ohmikus terhelésként modellezni. kapcsolóüzemű tápegységek vannak, meg szervovezérlők példának okán, ezek működése időben nem egy ellenálláshoz közelednek, noha szuperponálva azt a sokmindent nyilván nem járunk messze ettől, de pont kikapcsolás során ez a dolog eléggé felborul. A nagy kapacitású kondenzátor impulzusokra adott válaszával épp elég sok gond van a nagy kapacitással sajnos abszolút együtt járó ESL miatt (hiszen ezért zárjuka relét kis kapacitással, és nem mellesleg öngyógyuló fóliakondival), még a darab drótnak is van helyettesítőképe.

[ Szerkesztve ]

"Az Antióchiai Szent Kézigránát. Mínár atya az őrizője e kegyes ereklyének"

"....Kandón csináltunk legegyszerűbb modellezéseket és hamar kiderült, hogy mit lehet kezdeni a számolással, helyesebben mi mindenre nem gondolhatunk számolás során egy egyszerű helyettesítőkép felvételekor sem...."
Az a mérés pont arra jó, hogy legközelebb már pontosabb helyettesítőképpel számoljunk, amennyiben szükség van rá.
Szerintem pont ettől lesz mérnök valakiből. Nem csak a felszínt látja.

"...Volt reprodukálható esemény tápegységben relé miatt..." Ekkor sem a fizika törvényei váltak érvénytelenné. Pusztán nem volt elég az ismeret, nem lett kielemezve a tápegység felépítése. (Így már jártam én is: nem gondoltam végig, hanem rutinból....)

Ezt nem értem:
"...Soros diódáról esett szó..." Sorosról akkor volt szó, amikor a plusz kondiról, hogy még tartsa a feszültséget tovább a relén. Ellenpárhuzamos kell persze. (Ha belegondolsz az 1N4001 nélkül is benn van egy dióda ellenpárhuzamosan: a táp egyenirányítója a trafó-szekunderén keresztül. A nagyon lassú jelek miatt a több 10kHz-re tervezett tekercsek jelenléte nem számít.

"...Az elmélethez kanyarodva..." részhez:
Igazad van. Másképp fogalmazva: Van egy 12A-es fogyasztó, a lekapcsolás pillanatában megindul 43mA ellenáram a reléből a 12A-rel szemben, 11,957A-re módosítva azt, ami kb. azt jelenti, hogy a 12V-os táp hirtelen esett 0,043V-ot. Hol ebben a veszély?
Aztán ez is lecseng: kb 0,1..0,2s alatt sorban leállnak a fogyasztók (ezeddig gyorsan halványult a LED a videón), majd a további kb 0,5s alatt a kialszik a LED, , picit később a relén már kevesebb mint 1,8V-van, a relé árama ~6,5mA, elejt a relé***. A fele-negyede meredekség miatt a relé indukált fesze is fele-negyedére esik. Még ekkor is van néhány amper terhelés, különben sokkal tovább tartana ez a rész. Aztán az elkövetkező 1-2s alatt ez az 1,8V is nullára csökken, még kisebb meredekséggel. Ennyi történik.
De, ha a nullára futás pillanatában valami ismeretlen ok miatt nagyot akarna indukálni a relé, azt levezeti a tápban lévő 1-2000uF-os elkó és az egyenirányító dióda, hiszen az egész egy molex 12V-os ágára van kötve. Ez az a rész, amire szerintem soha nem kerül sor.

***Nos pl itt van egy olyan rész, ami első kézből nem nyilvánvaló: laborban az ilyesmi dolgok derülnek ki. Az ejtés pillanatában a relé induktivitása 2,35H-ról 0,98H-ra esik, ami egy extra indukciót okoz. Visszanő az áram ~20mA-re, ami azt jelenti, hogy az 1,8V hirtelen tovább esik néhány 10mV-ot.

A tápba beépített 1-2000uF miatt a "hirtelen" kifejezés is erős túlzás. kb ~20mV/ms-ot jelent 1-2000uF-nál, ilyen áramoknál.

Lehet az egészet OFF-nak kellet volna írni, mert ez már azért annyira szorosan nem ide tartozik.

Meg hú de hosszú lett

[ Szerkesztve ]

"Ekkor sem a fizika törvényei váltak érvénytelenné. Pusztán nem volt elég az ismeret, nem lett kielemezve a tápegység felépítése. "
És ki írta, hogy a fizika törvényei váltak érvénytelenné? Volt egy kész helyzet. Táp+gép, amiben a táp teljesen szokványos és kielemezett egység volt. Ebben a relé így csupaszon működési hibát okozott. Körítve meg nem. Ez elég egybites kérdés, nem értem, hogy miért akarod megcáfolni elmélettel, hogy márpedig nem így volt. Az elméleted helyes, és rendben van, de egy gépben számos eltérő körülmény fakad, legyen az gyenge kondenzátor, ócska kontaktus, vacakul tervezett alaplap és ezek kombinációi. Azt is jól tudjuk, hogy egy üzemzavarhoz, interferenciához sem kell sok dolog, mV nagyságrendű zajok is képesek hatással lenni egy szabályzókör működésére (ne firtassuk, hogy ez mennyire vacak kivitelezés, sajnos sok ilyen van), erre egy seagate vinyó tányérmotorjának vezérlése is képes, pedig az élből 70-80dB-el nyom el a tápegység felé és a terhelése az összeshez képest tized-huszad részt tesz ki. Erdős tanárúrnál ötöst (Snöcinél hármast ) kapnál a levezetésre, és ezzel tényleg majdnem semmi baj nincsen, de a helyettesítsük a PC-t egy 1Ohm-os ellenállással megfejtés itt nagyon túlegyszerűsít, nézz csak meg egy ilyen PC áramgörbéjét tápegység kimenetéről nem pártízkHz-es mintavételezett tárolós szkópon, van benne olyan csoda minta, hogy azon sort fejteni még Snöcinél is ötöst érdemel . N alkalommal biztosan bele is fog férni a helyettesítésbe, n+1-re meg piros hetest dob és mindent visz. Hogy ennek esélye mekkora, az más kérdés. Amíg 10Ft tört részére csökkenteni, addig nem kérdés.

"Az Antióchiai Szent Kézigránát. Mínár atya az őrizője e kegyes ereklyének"

Na ezeken elbizonytalanodtam, de akkor fóliakondi és egy plusz dióda nélkül nem érdemes belefogni (BP-n lehet hogy csak 10 FT többlet, de itt megvan a kerek száz is ).
Ja interferencia meg egyebek: nem tudom mi okozta, de volt nekem egy olyan tápom (Sirtec), hogy alergiás volt a Hitachi vinyómra, ugyanis ha az be volt kötve, cirippelt a táp , de ment miden, inkább csak idegesítő volt.

Kiváncsi lennék arra a kapcsolási rajzra, amelyik egy relétől meghibásodást hozott össze. Ott valami nagyon el lett nézve. Ilyen körülmények között ez viszont nem lehet. Sztem a gép se indulna el kontakthibák, meg xar kondik, csatlakozások mellett.
Szerinted egy TV videó-processzorát kisérletezéssel tervezik? 99,999%-ban minden villamos működés előre kiszámítható. (persze vannak extrém, bonyolult esetek, de ez csak egy relé!)
Ha megépítik így dióda nélkül, 1.000.000 be-kikapcsolásból egy meghibásodás se lesz.
Ha megépítik diódával, 1.000.000 megépítésből ezren (amatőrök) fordítva kötik be ->elszáll a gép.
Akkor melyik a jobb?
Ha cégnek tervezed, plusz költség+hibalehetőség. (nem csak a dióda ára, hanem nyák beültetés, súly, stb)

A végén direkt eltértem az 1ohmos helyettesítéstől. Mindegy, a lényeg, hogy a relé mA-ei, nagyságrendekkel eltérnek az alaplap+CPU+VGA+HDD+ODD ampereitől. Nem egy konkrét gép hibátlanul meghatározott viszonyairól írtam. (Az kva nehéz lenne.) Hanem egy nagyon gagyi kisgépnél is mik fognak lejátszódni. Röviden: semmi említésre méltó.

Fóliakondit megahertzes tartományban használnak! Hol van itt megahertz? Itt vannak 10-100Hz tartományba eső kis feszültséghullámzások. 20kHz-ig használnak elkót pl. audió erősítőbe!

Akkor már az se kell .

Ez villamosságtan, ami gyönyörűen le van írva képletekkel, semmi megfoghatatlan nincsen benne.
megfoghatatlan.. hmmm. én már fogtam áram alatt vezetéket.

Füle -> 9. BRSZK -> 2024. Június 22-23. (hamarosan beérjük a Fast and furious sorozatot)

Ha valami megfoghatatlan nekem, az a kohászat. Ha az áramot megfogod, lehet, el se tudod engedni. Próbád meg az izzó vasat

Meg szikraoltásra. Most kezdesz elbizonytalanítani. Ez nagyon alap dolog. Mivel öngyógyuló, és az átütés során nem evszít jelentősen kapacitásából, ezért minden más rtípusnál preferráltabb ilyen környezetben. Ezek után kétkedve fogadom azt az 1.000.000 dolgot is. De ha leteszed mérési jegyzőkönyvben, akkor el fogom hinni-talán. Én tervezek elektronikákat, olyanokat is, amik működnek.
Az elkók erősítőkben történő alkalmazásának is érdemes volna utánagondolkozni. A kisebb kapacitásúaknál, nagyobb lezárásoknál semmi gond nincsen velük, a kimeneti fokozatoknál viszont az ESR és az ESL igen komoly probléma, utóbbi már 20kHz környékén is. Mint ahogy tápegységben is illik több, értékben eltérő kapacitásból összerakni a pufferelést, ugyanis az egy nagy pocsékul viselkedik több kHz-en, hát ha még gerjedékenységet is figyelembe veszünk, akkor a 100nF-os kerámia kondi szerepét is érteni lehet.

[ Szerkesztve ]

"Az Antióchiai Szent Kézigránát. Mínár atya az őrizője e kegyes ereklyének"

"Szerinted egy TV videó-processzorát kisérletezéssel tervezik? 99,999%-ban minden villamos működés előre kiszámítható. (persze vannak extrém, bonyolult esetek, de ez csak egy relé!)"

Az izzószál, a villanykörte ugye egyszerű dolog, fizikája több, mint 100 éve jól és pontosan ismert, működésében semmi bonyolult nincsen. Van róla fogalmad, mi pénzbe és mekkora volumenű kutatásba került, hogy 1000 óránál stabilan kiégjen? Ezek után ezt a 99,999%-ot nevetségesnek vélem.

"Az Antióchiai Szent Kézigránát. Mínár atya az őrizője e kegyes ereklyének"

Ezmiez? Csimbók-e? Ilyenért már szakmai gyakorlaton is elégtelent kaptunk volna
Igényes elektronika és hálózati feszülség esetén kellő mennyiségű (nem 30 réteg) zsugorcső és vagy önvulkanizáló szalag alkalmazása ajánlott. PVC szalaggal is lehet igényesen, de ez elég Béta módon néz még ki. Több vezeték összefogására javaslom a boltban legdrágábban 1HUF/db áron vásárolható gyorskötegelőt.

Maga a cikk alap felvetése jó, de az elektronikai alapdolgokat át kéne nézni, nem pedig vitatkozni a sok éve a szakmában dolgozókkal.

[ Szerkesztve ]

Az alapötlet tetszik, tuti meg fogom valósítani

Jah, nem mellesleg BOLDOG SZÜLINAPOT!!

[ Szerkesztve ]

Akkor elemezd légyszíves a gépjárművek akkumulátoros gyújtásának működését.
Nem véletlen egy a gyújtótrafóhoz hangolt értékű (0,1-0,22uF) fóliakondi oltja ki az ívet a megszakítónál? És nem véletlen avval van behangolva a trafó fluxus összeomlási tranziense? Márpedig ott nem MHz frekvencia van, csak pár Hz.

Az a fránya fizika....

Az nem lehet, hogy az elkó polarizált, a fólia pedig nem? Mert én úgy tudom, hogy a kondi a trafóval berezeg. (váltóáram) Az elkó idővel kiszárad, a fólia pedig nem?
Pár-száz voltos elkó unipolárisban hogy nézne ki? Én is fóliát tennék, (meg tettem is anno) de nem a MHz-ek miatt.

A szikraoltást nem szó szerint értettem, csak olyan hosszú volt leírni az "önindukcióból következő túlfeszültség levezetését."

Amiket írsz az elkókról, fóliákról azok igazak, meg gerjedékenység, impulzus-átvitel, stb. De itt KÖNYÖRGÖM egy relé indukciójáról van szó, nem audiofil erősítőről, meg kapcsolóüzemű tápról. Ezek alapján az 1N4001 se lenne jó, hanem gyors dióda kéne, valami BYY... vagy mi, mert nyilván, ha nagysebességű kondi kell, akkor a diódából is az kell. Vagy jó az 50Hz-re való (jó, max 400Hz) 1N4001? Akkor az miért is jó?

[ Szerkesztve ]

Azért várd meg az ELP-didyman féle végleges relé csatoló áramkört, bár lehet nem most lesz az kész , de az is lehet hogy simán megnézem, hogy is van az UPS-ba bekötve a relé, és úgy csinálom. Ha annak jó volt vagy 10 évig, akkor ezzel se lesz gond

A gk. gyújtásokban nem elkó van, hanem öngyógyuló fóliakondér.
De ki is beszélt itt elkó vs. fóliáról? Kanyarodunk...
Én most nem a "szekunder" oldali tranziensektől félek, hanem a primeroldalitól... Relé papucsok, nyomógomb kontaktok, stb.

[ Szerkesztve ]

Oda az UPS-ban minimum (lehetett a közelben más is, de közvetlenül ez volt bekötve) egy bazinagy kerámiakondi be volt rakva. Mivel nem tudok számolgatni, és kábé ugyanolyan relét használok majd, szerintem kiműtöm az UPS-ból a kondit .

[ Szerkesztve ]

Végülis a tápba (hátul) beépített kapcsoló ugyanaz, mint ez a relé. Azt is sokan kapcsolgatják. Persze lehet, hogy valami nagyon gagyi tápnál, ahol mindent kispóroltak a nagyfesz oldalon és/vagy az SB résznek nem egészséges a gyakori ki-be kapcsolás.

ATX tápban nincsen nagyfeszültség.
A SB rész sokkal kevésbé érintett a bekapcsolási tranziensek által a manapság használt megoldásokban, mint a főkör, vagy a PFC. Az AT-s tápok idejében érdekes, sosem volt probléma a bekapcsolás. Maga a kapcsoló sokszor silány, kmárkásabb tápokban is.

"Az Antióchiai Szent Kézigránát. Mínár atya az őrizője e kegyes ereklyének"

Ne könyörögj, tapasztalatról van szó. Az, hogy te ezt nem tudod az elmélettel megindokolni, nem az én problémám. De még mindig párhuzamos diódánál vagy leragadva.

"Az Antióchiai Szent Kézigránát. Mínár atya az őrizője e kegyes ereklyének"

Mekkora kondit rakjak a 12V-hez és mekkorát a (egyáltalán a bejövő vagy a kapcsolt részen?) a 230V-hez?

érdekes jelenséget tapasztaltam, egy kis overclock hatására a szokásos 1-2s bekapcsoláshoz szükséges nyomvatartási idő kitolódott 6-8s-re.

extra - SEXRay

Szar a tápod?

Na bakker, ez a relé se fog sokáig élni :
[link]

Ha egy kicsit még fel is turbózza a gyerek, kész az EMP

[ Szerkesztve ]

Na amúgy konkrétan a szikrázást mivel lehet elkerülni (gondolom kondival, de a konektor felöl jövő, vagy a fogyasztók felé menő ágra, és mekkorát) ?

Azért ez elég amatőr kivitelezés. Sőt, ez inkább a nem elfogadható kategória.

Egy konnektorba dugható elosztón keressük meg a fázist. Ha fordítva dugod be, máris megfordult. A minimum, amivel illene kiegészíteni, az az, hogy két relét teszel be.

Ezen felül egyszerűbb kapcsolható dugaljat venni, és a kapcsolót kivezetni, vagy a kapcsoló helyére betenni egy relét.

A relé elég elavult dolog, elegánsabb, mozgóalkatrész nélküli megoldások vannak.

[ Szerkesztve ]

Alcohol & calculus don't mix. Never drink & derive.

Szia.
A relé érintkezőin szikraoltást az érintkezővel párhuzamosan kötött eszközzel szoktak megvalósítani. R-C tag, vagy varisztor. Egyiket sem javaslom: elveszik az, hogy a relé teljesen leválassza a tápot a hálózatról.
Mivel egy kapcsolóüzemű tápod van, meglehetősen bonyolult lenne meghatározni az R-C-tag értékeit. Az is előfordulhat, hogy mivel az R-C tagon/varisztoron kikapcsolt (relé) állapotban is folyik némi áram, előáll egy olyan jelenség, mint amiről szó van #110-#112-es hozzászólásban.

Ha mégis beépítesz egy szikraoltót, legfeljebb azt éred el, hogy a relé kapcsolási élettartama 100.000....300.000 kapcsolásról megnő mondjuk a duplájára. Tehát sztem semmi jelentősége.

kicsit off(bocs, hogy ide, de úgy tűnik itt értetek hozzá
kedvet kaptam én is a teljes áramtalanításhoz, ha már amúgy is fontos szempont lett az energia nem pazarlása. nálam OK lenne az elosztó lekapcsolása, csak azon gondolkodtam, hogy vajon az nem gond, ha a tápegység, a monitor, meg a hangfal nincs a saját kapcsolójával lekapcsolva előtte és így kapcsolgatom ki be az elosztót?(úgy értem nem árt nekik?)
(még egy valószínűleg hülye kérdés: ha a fent említett dolgok le vannak kapcsolva a saját kapcsolójukkal, akkor is nulla lesz a fogyasztás(tehát ekkor semmilyen veszteséget nem jelent, hogy be vannak dugva a bekapcsolt konnektorba)? (valószínűsítem, hogy így is nulla de gondoltam azért megkérdezem )

we all deserve a bit of luck.

Nem árt nekik, ha az elosztót kapcsolgatod.
Egy eszközt ritkán kapcsolsz ki teljesen a saját kapcsolójával, majdnem mindig standby módban marad, de ha más nem, a trafója üzemel. PC, hangfal, egyéb eszközök mind fogyasztanak.

Alcohol & calculus don't mix. Never drink & derive.

Mesélj, mivel váltanád ki a relét.

"Az Antióchiai Szent Kézigránát. Mínár atya az őrizője e kegyes ereklyének"

A legalapabb eset egy pár nF-os fóliakondi+pár Ohm-os ellenállás soros kapcsolása. "Igénybevett" relénél érdemes használni, ott nem duplájával növeli a kapcsolások számát, hanem sokszorosával.

"Az Antióchiai Szent Kézigránát. Mínár atya az őrizője e kegyes ereklyének"

Pl. optocsatolóval, szilárdtest relével. [link]

[ Szerkesztve ]

Alcohol & calculus don't mix. Never drink & derive.

Gondolkoztál már azon, hogy pl. UPS-ben miért nem használnak ilyet?

"Az Antióchiai Szent Kézigránát. Mínár atya az őrizője e kegyes ereklyének"

köszönöm!

we all deserve a bit of luck.

És Te azon, hogy hány helyen használnak ilyet?
Ez nem egy UPS, teljesen megfelel erre a célra. Nem drága, nincs szikra, elhasználódás, nagyon egyszerű megépíteni.

Alcohol & calculus don't mix. Never drink & derive.

Azt írtad, elavult dolog a relé.. Rendben, akkor mutass valamit, ami képes galvanikusan leválasztani tápellátást. Vagy attól elavult, hogy mozgóalkatrészes?

"Az Antióchiai Szent Kézigránát. Mínár atya az őrizője e kegyes ereklyének"

Őőő mint kibic, csak annyit mondanék, hogy azoknál a szilárdtestreléknél amit én nézegettem, úgy jelölték, hogy van egy beépített optocsatoló, tehát van galvanikus leválasztás. Vagy csak átverésből rajzolták a vezérlőjel és a vezérlőkör közé?

[ Szerkesztve ]

Nem arra értette. A vezérlés és a kimenet között van galvanikus leválasztás természetesen. Viszont a 230-as oldalon lekapcsolt állapotban egy relé tényleg tökéletesen leválaszt, egy félvezetőnek meg mindig van szivárgási árama. Vagyis ennek kimenetét még kikapcsolt állapotban sem fognám meg.

Másrészt: ha mindkét ágat le akarod választani, már 2db kell belőle. Reléből nem kell 2db: csak olyat kell választani, amin van 2 záró kontakt. (2db SZTR már 3200Ft, 1db relé 500-800Ft.) És van még egy probléma az SZTR-rel. Átviszed a szomszéd csajnak megmutatni, mit csináltál. Összedugod a gépével, és a szilárdtest reléd a bekapcsolás pillanatában megadja magát. Mert a csajnak 10 éves gépe van PFC nélküli táppal. A táp kapacitívan terhel, amit ezek az eszközök nem viselnek el.
Összességében: mindent a maga helyén kell alkalmazni.

Nézz utána, mi az a Zero Crossing áramkör egy SZTR-ben, esetleg a tirisztor.

A szivárgás, amiről beszélsz, max. mikroamperben mérhető, de létezik.

[ Szerkesztve ]

Alcohol & calculus don't mix. Never drink & derive.

Azért elavult, mert mozgóalkatrészes, magasabb a vezérlőteljesítmény, vibrációra érzékeny.
Cserébe nem melegszik.
Mit értesz jelen esetben galvanikus leválasztáson? A két áramkör egymástól független, mert optocsatolóval működik. Ha arra gondolsz, hogy a fogyasztó nincs tökéletesen leválasztva a hálózatról: talán, de egyre jobbak a mai SZTR-ek. És amúgy is alig kimutatható a szivárgás.

[ Szerkesztve ]

Alcohol & calculus don't mix. Never drink & derive.

Amúgy árban mindenképpen a relé a nyerő, és inkább az számít, ki mit preferál. A szivárgás miatt pl. autókban én is mindig relét használok. Ezzel együtt pl. a HDD-t is igyekszem kiűzni a laptopomból, és SSD-t használni. Hasonlók az előnyök és hátrányok.

Alcohol & calculus don't mix. Never drink & derive.

Kiollóztam az általad javasolt SSR adatlapjából 1-2 részt, szerintem tanulmányozd át, és megérted, mire gondoltam:

és még ezt is érdemes tanulmányozni:

Egy SSR alkalmazásához elég durva megközelítés, hogy: 16A, 400V, nullátmenet kapcsoló, és akkor már mehet is, mert bírja.

(Az a néhány mikroamper valójában 100, de ez annyira nem is fontos, mert mire kész lesz az áramkör korrektül, lesz abból 5mA-is, az meg már életveszélyes is lehet.)

[ Szerkesztve ]

Nah, jó leírom én, miért nem fog ez így működni.
Az első adat jelentése:

Az SSR triac-jának árama maximum ilyen tempóban nőhet. Ez azért van, mert a gyújtás pillanatában csak egy vékony vezetőcsatorna alakul ki a gyújtóelektróda körül, és ez a vezetőcsatorna terjed szét idővel a félvezető egész keresztmetszetére. Ha a gyújtás pillanatában teljes árammal terheljük, az áramsűrűség hatására egyszerűen elég ez a csatorna, az egész triac tönkremegy.
A második adat:

Ha a triac kapcsain a feszültség ennél gyorsabban nő, az begyújt, függetlenül a vezérlő áramkörtől. (hiába a nullátmenet-kapcsoló; ez nem elmélet, bárki kipróbálhatja egy elemmel és egy égővel. Nem unalmukban adták meg a Sharp mérnökei ezeket az adatokat.)

Az, hogy a nullátmenet pillanátában dugd be a gépet a hálózatba semmi esély, a hálózatban a szinusz az idő 90%-ában 50V fölött van.)
Tehát abban a pillanatban, hogy ebbe az SSR-es konnektorba bedugod a (PFC-mentes) gépet, a triac begyújt egy fél periódusra, mert túllépted a kritikus dU/dt-t. Ha begyújt 30...100...320V-os hálózati feszültség mellett, egyből közel zárlati áram indul meg már a gyújtás pillanatában, mert a tápegységben a kondenzátorokat tölti. Ez a kritikus dI/dt-t bőven átlépi, az SSR tönkre megy.

Ez csak akkor kerülhető el, ha a fogyasztót induktívvá teszed, a felfutási meredekségeket csökkented. Ez járulékos R-L-C tagokkal jár. Ha pedig már induktív a fogyasztó, (vagy azért induktív, mert PFC-s a táp ), már kell a triac-kal párhuzamos R-C tag is a túlfeszültség elkerülése miatt.
Ezért:

Vagyis az is kamu, hogy a triac NULLA áramnál kapcsol ki. (Legfeljebb a fizika tankönyvben.) Ez pont azt jelenti, hogy 50mA alatt indul a kikapcsolás, miközben ott egy induktivitás, ami majd visszarúg.

És a szivárgási áram már egy 47nF-os párhuzamos kondinál is 3mA fölé nő.
Ha valaki ezek után azt mondja: ox-ox, PFC-s a tápom, semmi gond. És a monitoré? Meg a többi cuccé, ami még rá lehet kötve? Ha valami elromlik, és ideiglenesen ad a szervíz egy tápot, vagy monitort?

(Nem beszélve, hogy ezeket az R-L-C köröket méretezni sem egy egyszerű dolog.)
Tehát melyik a jobb? Az SSR, vagy a relé?

[ Szerkesztve ]

Az már csak hab a tortán, hogy az adatlapból az is kiderül, hogy ez az SSR hűtés nélkül max 2A-t tud. Vagyis szép lassan lesz egy komoly elektronikánk 1db relé helyett.

Mire veszélyes? A konnektorban nem szokás nyúlkálni.

Alcohol & calculus don't mix. Never drink & derive.

Erre a #201-ben már referáltam.

Alcohol & calculus don't mix. Never drink & derive.

A lényeg a #203-ban
Vagyis az összedugás pillanatában meghal az SSR!

[ Szerkesztve ]

Egy kis demó arról, mi játszódik le, mikor az SSR-t bedugjuk a konnektorba.
Előbb egy kép:

Figyeljétek meg, hogy a vezérlő bemenet be sincs kötve, ugyanakkor ebben is van nullátmenet kapcsoló, csak éppen kisebb teljesítményű típus.

Az összeérintés pillanatában egy mindössze 2,2uF-os kondira dolgozik rá (ez van a CF-ben), de még ez is elég ijesztő.

tehát a videó aláfestő zenével
(kb11MB)

ha esetleg érdekel vkit: vasárnaptól ismét lesz a Lidiben 2800-ért master/slave elosztó!

másik TV-hez is mindenképpen veszek majd, mert erősítő/DVD/beltéri/stb áramtalanítására ideális

Hello!

Lenne egy kérdésem: Az alaplapnak nincs olyan funkciója, hogy áram esetén elinduljon. Nem lehet ezt valahogyan megkerülni? Valahogy azt szimulálni, hogy meg lett nyomva a bekapcsológomb?

Üdv: Atis

Nec arte, nec marte | használt hardverek jó áron: http://goo.gl/lUwLkw

Biosban>Power Management Setup/AC Back Function->Full On
(vagy nálad valami hasonló, biostól függően)
Nálam működik. (Giga lap)

Igen, ezt a funkciót nem támogatja az alaplap, de időközben megoldódott a probléma.

Nec arte, nec marte | használt hardverek jó áron: http://goo.gl/lUwLkw