Pár év és a mobilok elérik a csúcspc-k teljesítményét. Durva.

NOKIA 101(bárcsak lenne Note 2-m) -->LUMIA 720(bárcsak lenne Note 3-am) --> Galaxy Note 4 (Vajon milyen lesz a Note 8)

A csúcs pc-k is fejlődnek ám.

Teljesen mas architektura... Nem igazan fogja elerni..

EAGET 1TB SSD review - https://logout.hu/bejegyzes/graphics/eaget_s600_1tb-os_ssd_aliexpressrol_kihagyhatatlan.html

Nem hiszem, hogy a fejlődés tartja vissza őket, mivel az a végtelenségig nem tart (lesz egy határ ahol megáll a tudomány), viszont a fizikai méretkülönbség és a hőelvezetés már annál inkább különbségeket szül a teljesítmény kapcsán. Csak vess össze egy telefont és egy asztali gépet...

[ Szerkesztve ]

<-ƘƘ->

És GPU-ban mennyire erős az x20? Mert így ez a 10 mag oké, meg minden. De ha GPU gyenge, akkor ez még mindig édes kevés.

Messze nem fejlödnek úgy, mint a mobilok.

A kétéves notebookom abszolút tartja az értékét, ugyanezekkel a specekkel ma sem tudnám olcsóbban megvenni. Jó, elismerem, hogy pl. az SSD vinyók ára nagyot zuhant, tettem is bele egy 500gb-os modult.

Az egyéves telefonomnál ma meg már másfélszer gyorsabb mobilok vannak ugyanazon az áron.

NOKIA 101(bárcsak lenne Note 2-m) -->LUMIA 720(bárcsak lenne Note 3-am) --> Galaxy Note 4 (Vajon milyen lesz a Note 8)

Sztem az a baj, hogy a többség teljes tévedésben van a big-little elrendezés célját illetően. Talán, a hibrid autók egy jó hasonlat. Összeadva a benzin és a villanymotor teljesítményét, kapsz egy adatot, de annak az eléréséhez fölösleges a hibrid technológia. A motiváció az, hogy a két meghajtás eltérő karakterisztikáját kihasználva, a villanymotor akkor vegyen részt a meghajtásban, amikor a benzinmotor rossz hatásfokkal dolgozik. A végcél tehát nem a nagyobb összteljesítmény, hanem a hatásfok optimalizálása és ezzel a fogyasztás csökkentése. Ugyanerről szól a big-little is. Több, de eltérő karakterisztikájú processzormag azért, hogy a számítási kapacitást mindíg az a konfig szolgáltassa, amelyik azon a teljesítményszinten a legjobb hatásfokkal dolgozik. Vagyis, ennek inkább az akkuidőhöz van köze, nem pedig a csúcsteljesítményhez. Ebből a szempontból az Androidon nem sok múlik. Ez kernel szinten van szabályozva, nem OS szinten. Az OS csak közli, hogy "ez a meló", de arra nem ad utasítást, hogy azt hány mag végezze el. A kernelben különböző "működési minták" vannak definiálva. Ezek a governorok. Az OS lehetőséget ad arra, hogy akár a user is választhasson (root jogosultsággal) a rendelkezésre álló "mintakollekcióból". Ezt akár automatizálni is lehet. Tegyük fel, hogy egy könyvet olvasol a telón! Hozzáérsz a kijelzőhöz, mert lapozol. Egy lassabb governor (pl. powersave) "lomhábban" reagál, lassabb lépésekben futtatja fel a teljesítményt. Ez elég egy lapozáshoz, viszont, így energiát takarít meg. Más alkalmazásnál viszont ez kevés lenne, mert gyors reakciókra lenne szükség. Egy Performance governor, ahogy a kijelzőhöz érsz, rögtön a magok közé csap és a lehető leggyorsabban futtatja fel a teljesítményt. Persze, ennek ára van, ami hőmérsékletnövekedésben és akkuidő csökkenésben nyilvánul meg. De, a governorok konkrét működési módjai nem az Androidban vannak definiálva.

[ Szerkesztve ]

Az AnTuTu-nak is meg kell élni valamiből.

Hasznos olvasmány volt, most azt nem értem, hogy a szoftverfejlesztő az optimalizálás során mohez optimalizál? OS, vagy hardver? (Kernel nyilván kizárva, annyi van belőle)

Még nincs kész, de már majdnem elkezdtük!

A legtobb androidos app Javaban keszul, esetleg kiegeszito nativ (C++) koddal. Es a legtobb app nem hasznal egynel tobb szálat, tehat eleve lenyegtelen az app szempontjabol az alatta levo hardver. Az Android platform feladata, hogy a melot kiossza az egyes magok es az egyes big.LITTLE klaszterek kozott, odafigyelve az akkumulator ido sporolasra es az igenyelt teljesitmenyre is.

A leirt "problema" miatt a legtobb app nem fog skalazodni 1-nel tobb magra. Viszont, mivel az Androidon sok app/service futhat a hatterben, parhuzamosan az eloterben futo (tehat aktiv) appal, igy mondjuk 3-4 darabig van ertelme pakolni ujabb magokat. Ennel tobb magra nincs szukseg, de persze ha tobb klaszter van, akkor a magok szama klaszterenkent ertendo. Vagyis, egy olyan felallasnak van ertelme, hogy 2-3 klaszter, es klaszterenkent 4 mag, hiszen ugysem fog a benchmarkokon es egy-ket specialis appon kivul egyszerre uzemelni 1-nel tobb klaszter (vagy 4-nel tobb mag, ha ugy tetszik). Ha azonban a benchmark beroffenti az osszes klasztert egyszerre -- erre nem minden big.LITTLE SoC kepes --, akkor a hovedelem fog nagyon hamar belepni, es le fogja korlatozni (= thermal throttling) a magok orajelet egy olyan szintre, hogy hiaba az osszesen 8-10 vagy me'g tobb mag, a tobbszalu teljesitmeny megsem lesz igazan atuto. Vagy legalabbis nem lesz olyan franko, mint amit az ember varna mondjuk egy 10 magos SoC-tol. Jol lathato az X20 benchmark eredmenyein is, hogy szo sincs akar csak 6x teljesitmeny skalazodasrol (tobbszalu vs. 1 szalu eredmeny) sem, nem beszelve az elmeleti 10x-rol.

Valaszolva a kerdesedre: az app fejlesztok tipikusan nem optimalizalnak semmire. Nyilvan van kivetel, de azoknal az appoknal mindig is nagy dilemma lesz, hogy hany szálat erdemes hasznalni. Vagy hasznalsz kevesebbet, es akkor a hovedelem nem fog belepni olyan hamar; vagy inditasz 8-10 szálat, de akkor jo esellyel rosszabb lesz a vegeredmeny, mint ha konzervativabban valasztod meg a szálak mennyiseget.

(disclaimer: PC, Android, WP es Tizen platformokon is fejlesztek, de mobil vonalon nem teljesitmeny orientalt appokat)

[ Szerkesztve ]

Azért erre ne igen idd meg a vitriolt. Nézd meg az egymagos teljesítményeket. Az új Exynos az egymagos tesztben a 2.3ghz-es saját tervezésű magjával 2300 körül gurít és az általad írt i7-5820K-nál 1.3ghz-el alacsonyabb órajelen jár. Ha azonos órajelet vennénk alapul, akkor már az Exynos is 3600-nál járna, ami ugye ott van bő 10%-nyira az általad ír 4005 ponttól. Persze akkor már nem lenne olyan ultra energiatakarékos, de abban is biztos vagyok, hogy töredékét nem zabálná a i7-5820K magjának. Most csak és kizárólag 1 mag vs. 1 magról beszélek.

Hiába nyaldossa egy pár éves pc teljesítményét alulról, ha még mindig félkarú óriások. Egyszerűen nem értem, hogy miért nem kezdenek már el gyártani normális dokkolókat hozzájuk (hdmivel, 2-3 usbvel), hogy végleg száműzzék az otthonokból az általános felhasználásra szánt, nagy és órmótlan pc-ket. Az lenne ám csak az igazi fejlődés, ha csak bepattintom és ott folytatok mindent ahol abbahagytam. Csak sokkal kényelmesebben, egérrel, billentyűzettel és egy tv-n...ja és közbe még töltődik is.

[ Szerkesztve ]

https://www.youtube.com/watch?v=mkDSGbRyjz8&list=PLVJH24yGtE_w5Ke4aWmRV8erFQmqRD1dK Minden egyes új rész rátesz még egy lapáttal :-D

Pontosan. Es sajnos nem csak a kepernyomeret a baj, hanem sokszor az orientaciot is sz*rul kezelik az androidos appok. Erdemes elolvasni pl. ezt --> Pixel C review.

A Microsoft-fele Continuumnal kevesbe az appok minosege a baj, mint inkabb a valasztek.

[ Szerkesztve ]

Ez egy ördögi kör így: a fejlesztők várnak a potenciális felhasználókra, akik miatt érdemes lenne időt belefektetni. Viszont pont ezért fog a felhasználó elpártolni, mert egy év után rájön hogy kevés az app pl..

csak a mag, ghz és ram mennyiségben max

most vannak egy 10éves pc szintjén kb ._.

M5A99X-EVO R2.0 , 1050Ti, 4x8GB 1960MHz , FX 8350@4,4GHz, 1x3TB+2x1TB HDD, 120GB+480GB+1TB SSD || HP Pavilion 15-CX0000NH

Az utóbbi idoben a kínai gyártókon azt vettem észre hogy inkább a takarekosabb procikat preferálják. El kellene már indulni inkább a durva optimalizáció irányába, különben bele lehet ülni a 10 magos gigabrutál prociba, ha az is fél napot húz ki. Így csak benchmarkolásra jó fszjátszásra.

Photoshop, CAD telón? Ha viszont nem telóról van szó, akkor az alapbeállítások is mások. Én ARM Androidot használok otthon, asztali környezetben is. Huszon órás használatnál sem omlik össze pl. a böngésző. Nincs olyan teljesítményingadozás, mint egy telón. Nincs deep sleep, az alap órajel sokkal magasabb, más a RAM -kezelés és a processzor is dinamikusabban skálázódik. Egy ilyen SOC -nál teljesen más a leányzó fekvése, ha az akkuidő nem szempont, nem kell rá optimalizálni.

Butaságot mondasz! Határ soha nem volt és nem is lesz! Mint ahogy az univerzum végtelen, épp ezért a fejlődés is végtelen! A 20 évvel korábbi sci-fik már megvalósultak, 20 év múlva a mostaniak fognak megvalósulni. Ez törvényszerű.

"Ha valakinek több boldog perce volt, mint ami fájt, az álljon elém, és árulja el a titkot, amit talált."

Az univerzum nem végtelen. A fejlődés sem biztos. Lásd gőzgép!

10mag na csak ezt lássa meg majd a sok értelmiségi az Árukeresőn, rögtön a top 5-be lesz...