Magamtól idézek.
"Bár hárman megyünk, egy percre, egy pillanatra újra taknyos kölyök lehetek, és anyám keblén nyugodhatok.
Na ez az a perc, amelyet nem adnék semmi pénzért."
Sajnálom, hogy ezt az érzést nem áll(t) módodban átélni.
Nagyon buta dolog ez a sorstól. Olyan is van, ahol az anya a lelkét kiteszi, gyermekei pedig rá se bagóznak.
Sajnos a Te eseted a másik véglet. Kegyetlen érzés lehet.
BÚÉK Neked, és kedves családodnak.
[ Szerkesztve ]
Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)
