Ez alapvetően azt is jelenti, hogy lassan el kell kezdeniük trükközni vagy egyéb technológiákat keresni, ha jól értem...

"I'm the best there is at what I do, but what I do best isn't very nice." (Wolverine) / "Hello, I'm the Doctor. Basically... run." (a 11. Doktor)

addig még van pár év, és egyéb technológiák már "elő vannak készítve". csak előbb ezeknek kell visszahozni (sokszorosan) a befektetett pénzt.

Nyilván, viszont ha valóban elérik a jelenlegi technológia korlátait, akkor már bőven ideje dolgozni valami máson. (mondjuk a 22 nm nekem már elég veszélyes mérettartománynak tűnik... épp nincs nálam semmilyen régebbi könyvem, nem tudom megnézni, ez hány atomréteget jelent )

"I'm the best there is at what I do, but what I do best isn't very nice." (Wolverine) / "Hello, I'm the Doctor. Basically... run." (a 11. Doktor)

111pm-es atomsugárral számolva majdnem 200 atom.

az elméleti határt én valahol 5 atom szélességnél tudom, az alatt már keményen ott figyel az alagút-effektus.

[ Szerkesztve ]

A 22nm miért a vége a mostani technológiának? Mi a szűk keresztmetszet?

[ Szerkesztve ]

Eladó régi hardverek: https://hardverapro.hu/apro/sok_regi_kutyu/friss.html

ha jól olvastam, a szivárgási áram. a szilícium nem elég szigetelő itt már. egyéb, iparilag könnyen hozzáférhető alapanyag meg még nem igazán van, a gyémánt egykristály előállítása ekkora méretben nem megoldott.

amúgy ez az egyik út: akármilyen felületen néhány-10, vagy néhány-100 atom vastagságú gyémántfilmet hoznak létre, és erre pakolják a cuccokat. csak az a baj, hogy a gyémánt légköri nyomáson, különösen melegítve nem túl stabil, szeret átalakulni grafittá... ami nem feltétlenül előnyös.

Légköri nyomáson nem stabil? Miben különbözik ez a gyémánt az ékszeralapanyag gyémánttól?

Eladó régi hardverek: https://hardverapro.hu/apro/sok_regi_kutyu/friss.html

Semmiben. Légköri nyomáson elég széles hőmérséklettartományban a grafit a szén természetes és stabil módosulata, nem a gyémánt, így utóbbi relatíve könnyen átalakul előbbivé, ami viszont - ha nem is túl jól, de mégis - vezeti az áramot...

szerk: #5: hmm, ilyen méretben már egy-egy hiba a kristályrácsban is durván zavaró...

[ Szerkesztve ]

"I'm the best there is at what I do, but what I do best isn't very nice." (Wolverine) / "Hello, I'm the Doctor. Basically... run." (a 11. Doktor)

Ok, elhiszem, de akkor a gyémántkő a gyűrűben miért marad meg évszázadokig?

Eladó régi hardverek: https://hardverapro.hu/apro/sok_regi_kutyu/friss.html

Mert a relatíve könnyű átalakulás szobahőmérsékleten elég hosszú ideig tart Viszont a procik működési hőmérsékletén, ráadásul ilyen kis mennyiségben ez gyorsabban lezajlik.

"I'm the best there is at what I do, but what I do best isn't very nice." (Wolverine) / "Hello, I'm the Doctor. Basically... run." (a 11. Doktor)

mert az átalakulásnak van egy kellemesen magas kinetikai gátja. adni kell neki egy "kis" energiát, hogy elinduljon az átalakulás. vagy kell bele egy olyan hely, ahol el tud indulni, pl. egy rácshiba, vagy rácshiba-halmaz/szennyezés.

a jelenlegi iparigyémánt-előállítás apró szemcséjű, erősen (fémmel) szennyezett eredményű, ami csiszolásra, vágásra teljesen jó, de félvezetőipar számára szóba se jöhet. van módszer felületi növesztésre, de az egyelőre nagyon vékony, és nagyon kis területű, legalábbis amit én hallottam.

Okés, értem, köszi!

mod: Wolverine: Neked is köszi!

[ Szerkesztve ]

Eladó régi hardverek: https://hardverapro.hu/apro/sok_regi_kutyu/friss.html

Az energiaigényét se felejtsd el... meg a sebességét.

"I'm the best there is at what I do, but what I do best isn't very nice." (Wolverine) / "Hello, I'm the Doctor. Basically... run." (a 11. Doktor)

pl. :
Az un. alagút effektus azt jelenti, hogy egy részecske bizonyos valószínűséggel képes átmenni egy olyan potenciálgáton, azaz „falon”, amelyhez pedig nincs elegendő energiája.

"fácánjava calvadosban/teljesítünk, egyre jobban " - Konok Péter

a grafit nagy nyomáson, különösen magas hőmérsékleten, egy kis katalizátor jelenlétében szeret átalakulni gyémánttá. vas-nikkel olvadékban, nagy nyomáson a grafit beoldódik, a gyémánt kikristályosodik. csak ugyebár a zárványok...

Szóval 2010-2011 tömeggyártás, + max. 3-4 év termelés, és nincs tovább. Azért 7 év nem túl sok egy teljesen új technológia kifejlesztésére főleg, ha még ötletük sincs.

Orr alatt hordott szájmaszk pont annyit ér, mint a herére húzott koton.

Depression:

Intel’s 40th Anniversary: Top 4 milestones that shaped our present and four predictions for future [link]

". Moore’s law and Silicon scaffolding. Two decades ago, 1 micron was challenging and 100nm looked impossible and now we casually talk about what it takes to get to 10nm. We have about 10 years of visibility into future until 10nm, after that it’s hard to say. This is similar to driving down a road on foggy night where you are able to see 100 yards and as you cross the first 50 yards, the next 100 yards become clear. We continue to see Silicon as the scaffolding with other materials; earlier we used 10 elements of periodic table and now we use over ½ of periodic table. We also continue to see the economic value of increases in wafer size to reduce die costs – a critical component of the industries ability to scale. We expect the move to 450mm will happen sometime in the early part of the next decade as seen by our recent announcements with Samsung and TSMC in joining with Intel to drive this transition. This shift will continue to provide the opportunity for both scaling and cost reductions. We expect it will also drive further industry structure changes and move to greater models of foundry usage in the industry."

[ Szerkesztve ]

Szerintem már biztosan vannak 5letek és tán már némi fejlesztések is elindultak bizonyos irányokban; az a technika, amit ma megveszel a boltban (tegyük fel, hogy újonnan került piacra), kb. 4-6 év fejlesztésének eredménye.

https://www.coreinfinity.tech

Nos, ennek egy másik bakija van. Mégpedig a tartósságát illetően. Ugyanis ezeknél 50-100 atom szélességeknél már hamar eltűnnek az atomok a helyükről, és hamarabb működésképtelenek lesznek. Tehát itt már nem csak a szivárgási árammal kell majd foglalkozni. Tudom, már sokszor elkiabálták a végét. Itt viszont már a gyártás ára is az egekbe fog szökni, hiába a kisebb csíkszélesség, ha ritka, és drága anyagokat kell felhasználni. Már a Pentium 100-nál azt mondtąk, hogy ennèl nem kell jobb. Biztos, hogy nem áll meg a fejlődés, de ahhoz már most kellenek az ötletek, amikről még nem igazán olvashattam.

Orr alatt hordott szájmaszk pont annyit ér, mint a herére húzott koton.

22nm, nem gyengén tolják

Már bocs, de jelenleg mennyire fontos a tartóság? Figyeld meg, mióta folyik ez a marha nagy éves-féléves ciklusokban történő fejlesztés, s mellé az igények generálása, vegéyl újat, jobbat, mégújabba,t mégjobbat.. S a régivel is bőven ellehetnél, de nem, termeljük a drága hulladékokat. ( energia és pénz oldalon is drága.)

De az már nagy bukás lenne, ha a min. 1 év garancia időn belül jelennének meg a hibásodások.

Orr alatt hordott szájmaszk pont annyit ér, mint a herére húzott koton.

És lőn grafén...

"A mai szilícium-alapú tranzisztoroknál százszor gyorsabb tranzisztorokat építenek hamarosan a világ legerősebb anyagából. Ez a csodálatos anyag a grafén, a mindössze egyetlen atom vastagságú szénréteg." [link]

"optimista felmérések szerint a szilícium-alapú elektronika még maximum tíz évig tud előrehaladni. Addigra a tranzisztorok olyan kicsire zsugorodnak, hogy a fizikai hatások megváltoznak, és olyan jelenségek lépnek fel, amelyek a jelenlegi tranzisztoroknál még nem jelentkeznek. A hagyományos módszerrel bizonyos méretek alá a fizika alaptörvényei miatt nem lehet lemenni. A félvezetőipar már régóta kétségbeesetten keres valamilyen kiutat ebből a zsákutcából. Az egyik potenciális út a szén-nanocső volt, ám ez elbukott a beszélgetésünk elején említett problémák miatt. A grafén azonban új reményt adott a nanocsövekből kiábrándult kutatóknak. Még nem ismerjük kellően ezt az új anyagot, még sok mindent meg kell tanulnunk róla, de ha bebizonyosodna az alkalmassága, akkor akár új típusú tranzisztorként is működhetne. A hardvert át kellene alakítani, de ugyanazok a szoftverek futnának rajta, mint amit a szilíciumalapú elektronikára már kidolgoztak." [link]

Igen, ez már tényleg a határon, van, vagy a környékén. Innentől már a nanotechnológia következik.

Ha ennyire szeretnéd van témába vágó IDF video is, mivel ott is téma volt a félvezető gyártás felődése és hogy milyen lehetőségek lesznek 10nm-ig és utána.

IDF Research and Development Keynote [link]

nagyít: [link]

Tudom hogy benneteket rendkívül kínosan érint, ha az általatok imádott AMD egy adott területen nem igazán tud felmutatni semmi érdemit. Ilyenkor nem marad más részetekről mint az állandó offtopic személyeskedés, hisz valamivel bizonyítani kell hogy ti is itt vagytok ezen a fórumon, de ezt tőletek már megszokhattuk. Ezzel stílussal csak saját magokat járatjátok le. De ha netek ez okoz örömet hogy saját hülyeségeket ilyen nyíltan reklámozzátok újra és újra akkor én azt mondom: hajrá. Engem egyáltalán nem zavar, mások is szerintem csak molyogni tudnak a "szellemi nívótokon".

Tudom hogy számotokra totál felfoghatatlan de félvezető kutatás és fejlesztés területén két cég van aki igazán dominál az IBM és az Intel. Így aztán AMD-től nem tudod belinkelni semmi érdemit ami arról szólna milyen kutatás fejlesztéseik vannak 10nm-ig vagy az utáni időszakra.

Figyelmedbe ajánlanék egy mondatot a cikkből:
"Az újabb mérföldkövet, a 22 nanométeres csíkszélességet viszont az IBM és a partnerei – az AMD, a Freescale, az STMicroelectronics, a Toshiba és az albanyi College of Nanoscale Science and Engineering (CNSE) – alkotta szövetség érte el először."

Ja, és egy kérdés: az vajon miért van, hogy az Intelnek már 45nm-en be kellett vezetnie a HKMG technológiát, sőt még egyéb változtatásokat is eszközölnie kellett, miközben az AMD-nek enélkül sem jelent gondot a szivárgó áram? (Lásd Deneb fogyasztási adatok.)

Meg van egy olyan dolog is, hogy a kultúrált viselkedés íratlan és írott szabályai. Pl. nem hergeljük feleslegesen a másik oldal szimpatizásait egy hozzájuk közelebb álló topikban (internetes szabály), meg ugye van az a mondás, hogy valamit ne csináljunk mások partyján (általános szabály).

[ Szerkesztve ]

mikor és mit fog ebből profitálni az amd a cpu-jában?
mert egyenlőre nem lesz ennek eredménye.
vagy az ibm egy szép napon bejelenti hogy megvette az amd-t?

...egy fecske nem csinál nyarat, viszont egy hülye százat csinál...

mikor és mit fog ebből profitálni az amd a cpu-jában?
Elég soká. Addig OK, hogy ezeket a mintadarabokat végülis a már üzemelő gyártósorok gépeivel csinálják, de azért ez messze van még attól, hogy sorozatgyártásba bevezetető technológiát jelentsen. És, mint a cikk is említi, nem ez a következő lépcsőfok. Először majd jön a 332nm, és utána - talán - ez. Az Intel tick-tock ütemezését alapul véve ez alsó hangon négy év. Mármmint az Intel esetében. Az AMD esetében ismeretlen, sajna.

/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

Esetleg meg lehet nézni, különböző cégek nagyobb csíkszélességeken mennyi idő után dobtak piacra procikat ilyen sram-os demonstrációk után. (Úgy tippelek, átlagosan 2 évvel.)