Ezt bizony szomorúan olvastam. A fővárosban születtem és nőttem fel, két évtizede pedig vidéken élek. Sem Budapesten, sem pedig itt az Alföldön nem tapasztaltam közönyt, elfogadottságot az állatkínzás terén. Sem szűkebb, sem tágabb ismeretségi körben, családban.
Elfogadom, amit írsz, csak azért reagáltam, mert 46 évem alatt pontosan azt tapasztaltam, hogy a környezetemben élő emberek nem közönyösek, nincs állatkínzás de van miatta felháborodás, ha szóba kerül.
Függetlenül a lakóhelytől. Rossz ember mindenütt van, nem függ attól, hol élsz, milyen a bőrszín vagy a nemzeti hovatartozás. Ezért szomorú dolog az általánosítás, mert teljesen torz képet ad és szembe fordítja egymással az embereket (lásd vidék-város).
