"Tudományos életben várható hatása várhatóan hatalmas lesz. Összehasonlításul a spacedaily a következő adatokat közli: jelenleg a tudósok kb. 1760 pulzárt (rádiótartományban pulzáló csillagok) fedeztek fel. Ezzel a berendezéssel évente mintegy 7000-10000 felfedezés varható évente. Persze ezt a FAST egyik kutatója állította, de ha még csak a fele is bekövetkezik, már az is hatalmas eredmény lesz." [link]

Ez rendben is van, de szerintem egy ilyen gigantikus beruházáshoz és 9000 ember elköltöztetéséhez, - mind busás kártérítést kaptak érte -, más okok is közrejátszhattak, mint például ez is erősen valószínűsíthető, ugyanonnan:

"Ugyanakkor a távcsőnek van egy másik felhasználási oldala is. Passzív radarként használva a kínai kutatók precízen fognak tudni műholdakat, űrszemetet és egyebet követni."

Arra pedig már volt példa, hogy a kínaiak megpróbáltak megzavarni egy műholdat. Hogy bizonyos információk eltitkolásának előszeretett gyakorlatára ne utaljak.

[ Szerkesztve ]

AVerMedia Game Capture HD C281 játékfelvevő olcsón eladó! Xbox360, PS3 és Wii játékokhoz! Pesten házhoz viszem!

Tegnap is ekkora volt, legalábbis az én világomban

Eladó Tarrington House TH AD3020 páramentesítő, használt, jó állapotú. Ár: 25000Ft 600W Napi akar 20liter 3,5 literes tartály Max 52 m² 30cm x 35cm x 52cm 14kg

Rájöttem, ma már WQHD-n nézem

Pont nemreg panaszkodtam, hogy a gazdagabb arabok alig koltenek a csillagasztra, pedig nekik lenne mibol.
Kina nem csak megepitette a legnagyobb tavcsovet, de mas orszagok tudosait is szivesen latjak,nem akarjak kisajatitani a tudomanyt.

A tobb ezer fenyevre ellatast ,mint infot viszont nem tudom hova rakni,mivel ennel joval kisebb eszkozokkel is tobb milliard fenyev tavolsagba is "ellatunk"

Mi kell az alaplapba? Procibol egy, Rambo 2. <> Egyetlen vizmolekulaban tobb hidrogen atom van,mint ahany csillag az egesz naprendszerben

Egyebkent kiszamoltak, hogy abban a tempoban amiben mi fejlodunk, kb. 10 millio ev lenne az egesz tejutat gyamatositani.
Mivel az univerzum kozel 14 milliard eves,es a nyomait sem latjuk annak,hogy az egeszet idegen lenyek gyarmatositottak volna,az a legvaloszinubb verzio, hogy egy vedelmi mechanizmus (betegseg/jarvany, aszteroida/ustokos) lehetetlenne teszi a korlatlan fejlodest.
Persze ez csak az altalunk megfigyelt materialista vilagra vonatkozik.
Mivel a mi enegiaigenyunk brutalis,ilyen szintu energia felhasznalast mar nem tudnanak elrejteni a muszereink elol.

Az meg elkepzelheto, hogy kialakult egy intelligens tarsadalom ,amelyik (pl a cyberspacebe atkoltozve) megszabadult a durva energia-fuggosegtol, de a fuggetlenseg napja szintu idegen-invazio teljesen valoszinutlen.

A kutatasok is inkabb abba az iranyba tendalnak, hogy ujfajta energiaforrasokat talaljunk,picit jobban megertsuk az univerzum mukodeset.
Az idegen letformak keresese csak egy (vagyis nehany) reszterulete a csillagaszatnak,urkutatasnak.

[ Szerkesztve ]

Mi kell az alaplapba? Procibol egy, Rambo 2. <> Egyetlen vizmolekulaban tobb hidrogen atom van,mint ahany csillag az egesz naprendszerben

Erre szokták mindig azt mondani, hogy előbb itt találjuk meg az értelmet

A sas száll ide - száll oda, de a szálloda nem sas ide - sas oda || Logitech <3

De tényleg nincs ilyen a Bibliában. Sok írás elveszett, ez is ilyen.

Tényleg csak ez a két véglet van? Ha valaki földönkívüliek létezéséről beszél, az értelmes lényekre gondol, nem mikroorganizmusokra. Akkor például a dogonok is bolondok? [link] [link]

(#59) kenwood
"Kina nem csak megepitette a legnagyobb tavcsovet, de mas orszagok tudosait is szivesen latjak,nem akarjak kisajatitani a tudomanyt."

Ha ez tényleg így van, megkövetem magam és a kínai kormányt!

[ Szerkesztve ]

AVerMedia Game Capture HD C281 játékfelvevő olcsón eladó! Xbox360, PS3 és Wii játékokhoz! Pesten házhoz viszem!

"Kíváncsi voltam hogy tudod e hogy honnan idéztél láthatóan nem. Akkor segítek." Már hogyne tudnám, mormon vagyok. "soha nem létezett táblákat amik isteni nyelven íródtak fordított és diktált le írnokoknak" Itt Mormon Könyvére utalsz. Ebben több tévedés is van, de egyet kiemelnék: nem "isteni nyelven" (mi is az), hanem ókori nyelveken: egyiptomi, káldeai, asszír nyelveken. "Mérnök vagyok." L. Ron Hubbard is mérnök volt, Maharishi Mahesh Yogi fizikus, José Silva meg rádióműszerész.

kenwood
Én még úgy tanultam, hogy a fény sebességénél nem lehet gyorsabb semmi.

AVerMedia Game Capture HD C281 játékfelvevő olcsón eladó! Xbox360, PS3 és Wii játékokhoz! Pesten házhoz viszem!

A tér tágul, és az lehet gyorsabb a fénysebességnél.
Sőt, az egyik elmélet szerint a tágulás jelenleg is gyorsul ezért idővel szépen minden gyorsabban fog távolodni a fénysebességnél és semmit nem fogunk már látni.
PBS Space Time videó róla (angolul) másik

[ Szerkesztve ]

Jester

es ennek nyoma lenne.. Mi? És azt mivel látnánk? A kérdést továbbra se valaszoltad meg.

De, mar korabban.
Csak amig spiritualis 13. dimenziokat haluzol a VR helyett,addig irhatok barmit,ugyse fogod megerteni.

[ Szerkesztve ]

Mi kell az alaplapba? Procibol egy, Rambo 2. <> Egyetlen vizmolekulaban tobb hidrogen atom van,mint ahany csillag az egesz naprendszerben

"Csak amig spiritualis 13. dimenziokat haluzol a VR helyett"

Terelés, személyes síkra főleg. Jó dolog amikor egy ironikus félmondatra ráfűzöl ilyet. Helyette idézhettél volna mondjuk ahogy szokás ilyenkor...

Linkeld kérlek a mivel és hogyan hol hangzott el, visszaolvastam se eszközt se módszert nem jelöltél meg.

Továbbra is tartom hogy a kijelentésed miszerint:

"Mivel a mi enegiaigenyunk brutalis,ilyen szintu energia felhasznalast mar nem tudnanak elrejteni a muszereink elol."

Nincs jelenleg olyan műszerünk ami akárcsak a tejútrendszer másik felén dúló nukleáris háborút ki tudná mutatni... Tovább megyek. Nincs olyan műszerünk, amivel ne 100 milliós hibahatárral lőnék be a tudósok a tejútrendszerben található _napok_ számát. Ezek után a bolygók számát ugye nem kell mondanom hogy mennyire pontosan tudjuk. És ez csak a tejútrendszer. Szinte elhanyagolhatóan apró szelete az általunk jelenleg ismert univerzumnak, és van egy tippem hogy azon túl is akad ez az amiről még nem tudunk.

Ezért vitatom azt is, hogy bárki ki tudta volna számolni hogy mennyi idő alatt kolonizálható az univerzum, mert halvány lila fingunk nincs hogy hány bolygóból áll, de még ezermilliárdos tűréssel sem hiszem hogy bárki a közelében járna. Anélkül meg igen nehéz lenne bármit is számolni, és inkább csak teológia...

Pont ez a lenyeg.
Biztosan nem.
Van valami szamunkra meg ismeretlen korlat, ami miatt elobb-utobb megall a fejlodes,vagy kihalunk.

Egyebkent en nem azt allitom,hogy nincs mas intelligens letforma,csak azt,hogy hozzank hasonlo nem.
Ha sokkal elorebb jarnak nalunk,azzal nem megyunk semmire.
Ahogyan mi nem tudjuk meg a 2x2-t sem elmagyarazni egy bogarnak,vagy egy bakteriumnak,ugy ok sem tudnak a mi szintunkig lesullyedni.

Mi kell az alaplapba? Procibol egy, Rambo 2. <> Egyetlen vizmolekulaban tobb hidrogen atom van,mint ahany csillag az egesz naprendszerben

Arról van valamilyen adat, hogy milyen energiával kell rádiójelet küldeni mondjuk 1000 fényév távolságról, hogy ez a tányér észlelje? Mert sokan itt egyből az idegenek keresését látják a fő feladatának, de szvsz ez rádiócsillagokat akar észlelni, nem mesterséges rádiójeleket. Egy csillag rádiósugárzása is épphogy észlelhető vele, nem egy sima rádióadás, ami több száz nagyságrenddel gyengébb jel.

Sokan pánikolnak, hogy az idegenek már 50-60 fényévre tőlünk nézik a földi TV adásokat, mert azóta sugárzunk ilyet, de ha azt nézzük, hogy a rádiójel ereje a távolság négyzetével csökken, nem hiszem, hogy akár 1-2 fényévre is észlelni lehetne vagy az univerzum rádiózajától el lehetne különíteni...

Aki él és nem boldog, az téved!

Arról van valamilyen adat, hogy milyen energiával kell rádiójelet küldeni mondjuk 1000 fényév távolságról, hogy ez a tányér észlelje?

Kerek ezer fényévre especiel nincs adatom, de ezek talán némi támaszt adnak a kérdéskörben:

-Arecibo message, 1000kW vagyis 1MW adóteljesítmény, 25 000 fényévre küldték

-Voyager 1, 125 AU (~0,002 fényév, vagy 17 fény-óra) távolságból, a Voyager 1 adóteljesítménye 2014-ben cirka 22-23 watt volt, a VLBA antennahálózat (10db 25 méteres rádióantenna) volt az észlelő, 7 darab antennával.

-A fentiből kiszámolható, hogy ha a Proxima Centauri (~4,2 fényév távolság)-ból érkező jel a Földön hasonló jelerősségű legyen, mint a Voyager 1 beérkező jele, akkor cirka 110 MW adóteljesítmény kellene hozzá.

-A Voyager 1 esetében ugyebár 7db 25m-es antennából álló hálózat dolgozott össze. Az Aricebo, a Green Banks Telescope, Effelsberg és a VLBA dolgozhat össze, javítva az érzékenységet. Pontos adatokkal nem tudok szolgálni, de az Aricebo a 10 antennás VLBA-nál hozzávetőleg 3-10 nagyságrenddel érzékenyebb, függően a változóktól (frekvencia tartomány, időjárási körülmények, naptevékenység, stb.). Ez alapján az Aricebo esetében nagyon alsó hangon is a 110 MW-ot megharmadolhatjuk, ez 36,6 MW. Míg a legoptimálisabb (figyelembe véve azt, hogy a VLBA csak 7 antennával észlelt) esetben 7,7 MW adóerő kell, azonos beérkező jelenergiához.

-Amennyiben a világűrbe telepítenénk ki a rádióteleszkópot, valahova az aszteroida övön túlra, akkor az érzékenység további akár kétszeres szinten is növelhető. Ez esetben még az optimális számokat nézve is mindig közel 4 MW (egészen pontosan 3,85 MW) adóteljesítmény kell, és akkor most nagyon-nagyon-nagyon optimisták voltunk.
Itt most visszamutatnék az Aricebo Message-re, amit 1MW adóteljesítménnyel sugároztak...

Szóval ha a legközelebbi naprendszerből, a Proxima Centauri-ból küldték volna az Aricebo Message-t, mi feltehetően nem tudtuk volna észlelni, legalábbis a mai rádióteleszkópokkal, de elviekben még egy mondjuk Ceres-re telepített Aricebo-val sem...

[ Szerkesztve ]

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Köszi, ilyesmire gondoltam én is.

Vagyis az egész SETI úgy hülyeség, ahogy van
Hacsak nem direkt célzott nyalábbal több száz megawattal sugároznak a nem túl távoli idegenek, akkor esélyünk sincs, hogy észleljük őket...

Aki él és nem boldog, az téved!

Hülyeségnek azért nem mondanám.

Ha nem keressük őket, akkor zéró esélyünk van egy esetleges nyomot felfedezni. Még ha nagyon picike is az esély, hogy egy esetleges jelet befognánk, ez már rögtön nem 0.

Ahogy az Aricebo Message esetében is a remény ott van, hogy hátha egy igen fejlett Földönkívüli faj képes lehet ennyivel jobb érzékenységű rádióteleszkópot összehozni, és esetleg pont elkapja az üzenetet.

De erről iszonyú bőven lehet értekezni, kezdve ott, hogy jó-e nekünk, ha egy idegen faj valóban "észreveszi" az emberiséget, mert mi van, ha eljönnek ide, és nem barátságosak a szándékaik.... A másik véglet, meg pont az, hogy eljönnek, és hihetetlen tudást valamint fejlődési potenciált adnak át...

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Jaja. Csak a pulzár nem idegen létforma, hanem egy bazi nagy égi ojjektum...

Aki él és nem boldog, az téved!

De lásd ezt:

"The telescopes used are exquisitely sensitive to long-distance signals, even of low or moderate power: If a civilization based around one of the 1,000 nearest stars transmits to us with the power of common aircraft radar, Breakthrough Listen telescopes could detect it."

Jester

A Voyager-1 szonda pillanatnyi távolsága a Földtől 20,15 milliárd kilométer. Ha vesszük az ehhez, valamint az 1 fényév távolsághoz tartozó szabadtéri csillapítást, akkor - minden más körülményt, pl. a frekvenciát változatlanul hagyva - a kettő között 53,4 dB különbség adódik. Tehát 'mindössze' ennyit kell kompenzálni az adóoldali EIRP-n (az adóteljesítmény és/vagy az antennanyereség növelésével) hogy a vevőoldalon megkapjuk ugyanazt a jelszintet a nagyobb távolság mellett, mint amit a kisebbnél megkaptunk. Ha a vevőantenna nyereségét is tudjuk növelni pl. csoportantennákkal, ahogy a deep space network esetén teszik, akkor ezt is hozzá lehet számítani a link büdzséhez. Nem lehetetlen vállalkozás, tekintve hogy az előbbi példánál egy korlátozott teljesítményű és antennanyereségű űrszondáról beszéltünk.

Nekem egy kicsit gyanus ez akkor is. Egy radar max pár kWatt, hogy ez több 10 fényév távolságról (N x 94608000000000 km) érzékelhető legyen...

And: a Voyager olyan közel van, hogy a többtíz fényévhez képest majdnem mindegy, hogy ott van, ahol most, vagy a szomszéd kertjében...

[ Szerkesztve ]

Aki él és nem boldog, az téved!

Épp arról írtam, hogy a szabadtéri csillapítások különbsége, ami a távolság növekedéséből adódik, már nem is olyan rettenetesen nagy. Ha azt vesszük, hogy egy telepített rádió / TV állomás adóteljesítménye akár 5 nagyságrenddel nagyobb is lehet egy néhányszor 10 watt adóteljesítményű űrszondáénál, akkor már közel ki is kompenzáltuk ezt a különbséget. Vagyis van elvi lehetőség arra, hogy néhány fényévnyi távolságból földi műsorszóró adók jeleit érzékeljék (az más kérdés, hogy a legközelebbi csillag is >4 fényévnyire van). Ha pedig direkt ilyen célra készült óriási nyereségű antennákat - mint ezek a rádióteleszkópok - használunk adásra illetve vételre, akkor a lehetőségeink még jobbak lesznek.

Linearitást feltételezel ?

(#88) pilóta: Viszont ha atomot robbantanak valahol, vagy másmilyen nagy energiájú mesterséges sugárzás lép ki az űrbe, és azt betudjuk fogni, akkor kétségtelen tényként tudod már kezelni a dolgot.

PS4

Igen, de ez a pár tíz Wattos űrszonda fókuszálva küldi a jelet, vagyis egy körsugárzó antennánál több nagyságrenddel nagyobb jel ér ide. Vagyis ez a pár 10 watt olyan, mint egy több kW-al adó TV torony jele azonos távolságból.
És ez még csak 22 milliárd km, ami légypiszok a fényévekhez képest...

Vagyis megint csak ott tartunk, hogy akkor van bármi esély, ha egy civilizáció a kínaihoz hasonló adóval gigawattos tartományban célzottan fókuszált jelet küld pont nekünk. Értelmes civilizáció ilyet nyilván nem tesz, mert minek? Ha véletlenül épp veszi is valaki az adást éppen akkor, az évtizedek után derülne csak ki, ha egyáltalán megfejtik (mert épp vannak annyira fejlettek, akarják, stb. stb. stb.), és válaszolnak rá...

mrhitoshi: Egy atomrobbanásnak mekkora energiája van egy csillaghoz képest? Még egy csillag is épphogy pislákol és csak pontszerű rádiójelet hagy, akkor egy incuripincuri 1000 gigatonnás hidrogénbomba majd feltűnik a csillag mellett közvetlenül? Alig hinném...

Kopi31415: Amennyiben ez a célja, akkor fantasztikus. Ha az a célja, hogy mesterséges jelet fogjon, akkor cumi...

[ Szerkesztve ]

Aki él és nem boldog, az téved!

Ezt most nem értem. Egy szupernova robbanáshoz hasonlítjuk most, vagy csak egy élő csillaghoz ?
Ha az utóbbi, akkor hidd el, látni lehet (persze itt is fontos, hogy milyen távolságról van szó), ha az elsőhöz, akkor meg nincs miről beszélni.
De ez amúgy se igazán jó példa, mert nem hiszem, hogy az űrlények ilyeneket művelnek a mélyűrben, csak szemléltetés miatt hoztam fel.

[ Szerkesztve ]

PS4

"Igen, de ez a pár tíz Wattos űrszonda fókuszálva küldi a jelet, vagyis egy körsugárzó antennánál több nagyságrenddel nagyobb jel ér ide."
Ez így igaz, erről szól az EIRP. Viszont a Cifu által említett Arecibo-féle adás teljesítménye is EIRP-ben értelmezendő, tehát az antennába táplált teljesítmény csak töredéke volt 1MW-nak, illetve a Voyager-féle 22W adóteljesítmény (a rá specifikált 48 dBi-s antennanyereséggel) is > 1 MW EIRP-t jelent. Ezért említettem, hogy a kettőt lehet kombinálni: eleve nagy adóteljesítmény + nagy antennanyereség, ami egy űrszonda esetén nem működik, egy telepített állomásnál ellenben nagyon is lehetséges.
"És ez még csak 22 milliárd km, ami légypiszok a fényévekhez képest..."
Akkor harmadszor is leírom: a különbség tényleg nagy, de nem áthidalhatatlan. Már számszerűen is megadtam, kétszeres távolsághoz +6 dB-lel bármeddig kiszámítható.

akkor hidd el, látni lehet

Biztosan, de mégiscsak kicsit hihetetlen, hogy van egy csillag (nem kell szupernova, legyen mondjuk a mi napunk), ami egy csillió petatonna TNT erejével folyamatosan robbanó hidrogénbomba konkrétan, akkor milyen érzékeny műszer kell ahhoz, hogy egy közvetlenül mellette (legyen mondjuk a föld-nap távolság), egy 50 megatonnás hidrogénbombát (ez volt a valaha felrobbantott legnagyobb bombánk, de ettől nagyobbat nem nagyon kéne robbantgatni egy bolygó felszínén, ezért más se teszi, ha meg akarja érni rá a választ szvsz...), ami a legkisebb napkitörésnél is több nagyságrenddel kisebb, érzékelni lehessen.

Élek a gyanúperrel, hogy még a 4 fényév távolságra lévő legközelebbi szomszédunk napkitöréseit sem tudjuk érzékelni, akkor hogy a búbánatba érzékelnénk egy pindurka atomrobbanást olyan közel hozzá, ami a teleszkópjaink felbontásán belül történik mellette? Nem is beszélve több tíz vagy több száz fényév távolságokról...

Aki él és nem boldog, az téved!

Ebben igazad van, de ilyen direkt modszereket nem is nagyon hasznalnak csillagaszati meresekre sehol.
Peldaul exobolyogot sem ugy keresnek,hogy addig zoomolnak a tavcsovel,mig meg nem jelenik a kepernyon.
Anomaliakat keresnek.
Exobolygonal pl azt, hogy amikor az adott csillag es koztunk van a bolygo, akkor egy ic-picit kitakar a fenyebol.

Mi kell az alaplapba? Procibol egy, Rambo 2. <> Egyetlen vizmolekulaban tobb hidrogen atom van,mint ahany csillag az egesz naprendszerben

Okés, akkor a SETI egy fantasztikusan sikeres program? Tehát a földönkívüli civilizációk felfedezésére létrehozott program, ami semmiféle földönkívüli civilizációt nem talált, az lehet sikeres attól, hogy talált pár pulzárt? Szerinted az, hogy találnak pár új pulzárt (a miből annyi van, mint égen a csillag, hogy stílusosak legyünk ), az sokkal értékesebb, fontosabb, mintha talált volna egy értelmes rádióadást? Nemá...

Aki él és nem boldog, az téved!

Nézd. Az egyik nem robban, a másik robban. Ez a különbség. A napkitörés pedig részecskesugárzás.
Egyébként amire te ki akarsz lyukadni, arra egzakt választ lehetne adni, de most se időm, se kedvem differenciál egyenleteket oldani, így ezek csak tippek!

Szerk.: [link] Itt is van. Ezt megoldva bizonyos peremfeltételek mellett, egzaktul meg tudod határozni, amit szeretnél.

(#100) kenwood : Így van. Az életet sem közvetlenül keresek, amúgy.

[ Szerkesztve ]

PS4

Nem kell elkeseredni azért, a hivatalos közlés ellenére (Földön kívüli élet kutatása) valószínűleg akadnak majd jócskán valóban tudományos lehetőségek is egy ekkora műszer számára. Ez hasonló az egyre nagyobb energiájú részecskegyorsítók építéséhez: bár utóbbiaknál a cél eleve nem - vagy legalábbis nem ilyen szempontból - egzotikus, az energia növelésével egyre több szubatomi részecske, kölcsönhatás válik megismerhetővé. Egy érzékenyebb rádióteleszkóppal (mert arról van szó) egy nagy rakás régebbi, pontatlanabb, nagyobb bizonytalanságú mérés újra elvégezhető jobb eredménnyel, a mérettel nő a felbontás is (mint egy optikai teleszkópnál), más hasonló létesítményekkel kombinálva a hatás fokozható. Az alapkutatásra kevésbé fogékony jónépnek meg el lehet adni ezzel a földönkívüli életforma kutatás szöveggel.

Mármint melyik nem robban? A nap is robban, az atombomba is robban...
A napkitörés a teljes spektrumon sugároz, rádiófrekvencián is. Ha valami robbanás, hát akkor egy napkitörés az az. Vannak jó képek ilyen napkitörésekről, amik mondjuk párezerszer nagyobbak, mint a föld. Na most egy atomrobbanás a földhöz képest is pindurka, pár négyzetkilométer...

kenwood: Persze, tudom, hogy így keresnek exobolygókat. Elmegy egy bolygó a csillaga előtt, és ez egy icipici változást idéz elő a csillag fényében, amit lehet érzékelni, ezt évekig figyelik. Nagyon közel kell lennie a bolygónak, hogy ezt észrevegyék, mert egy fénycsökkenés nem elég, ezt többször is meg kell figyelni, a jupiter pl. 12 évente kerüli meg a napot, szóval ha csak 5 ismétlést várunk ki, az 60 év, ezért fedeztek fel eddig csak közeli gázóriásokat. És nagyon kevés az így talált kőzetbolygó, mert egy föld méretű már annyira kicsi változást okoz, hogy alig érzékelhető. Ehhez képest egy atomrobbanás egy ilyen föld méretű bolygóhoz képest is picike...

Aki él és nem boldog, az téved!

Konfuciusz tanításaira alapozták a jól szervezett, tekintélyes állam felépítését, az ehhez kapcsolódó erényes hozzáállást. Ehhez sokkal közelebb van a mai kínai vezetés, mint Mao vagy Lenin világához.
Hogy ehhez (általában a modern világhoz, a demokráciához) Ő ma mit szólna, az más kérdés...

Éppen olvasok egy érdekes könyvet az antigravitációról... képtelen vagyok lerakni.

Elemezzük akkor a teljes postot:

Ennyi erővel bármi, ami nem képes a saját eredeti célját elérni, de esetleg helyette talál valami sokkal érdekesebbet, fontosabbat, az kudarc.

Mivel a SETI-ről volt szó, és arról, hogy ugyan nem talált értelmes jelet, de ezzel szemben talált kvazárokat, értelemszerűen erre kellene vonatkoznia a megjegyzésednek. Vagyis e szerint a kvazár esteleg érdekesebb és fontosabb egy értelmes civilizáció felfedezésénél. Végül is nézőpont kérdése, kinek mi fontos meg érdekes, de szvsz egy értelmes jeleket kutató társaságnak mégiscsak az értelmes jel lenne a non plus ultra, nem egy kvazár.
Erre bátorkodtam utalni. De ha szerinted rosszul értelmezem a szöveget, akkor javíts ki nyugodtan...

[ Szerkesztve ]

Aki él és nem boldog, az téved!

Ez nem igaz. A legnagyobb tudósok állítják, hogy minél mélyebbre mentek a tudományokban, annál világosabb lett számukra, hogy Isten áll minden mögött.

Melyik "Isten"? Jehova? Buddha? Wotan? Brahma? Newton? Zeusz?

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Nem feltétlenül a keresztény kaporszakállúra gondoltak ezek a tudósok.

Éppen olvasok egy érdekes könyvet az antigravitációról... képtelen vagyok lerakni.

Noha viccesen hangzik, valójában nem vicc, és a kínai rádióteleszkóp ennek a tudatában lett építve.

Az ilyen rádióteleszkópoknál az adó ill. vevő antenna a parabola felett van egy drótkötelekkel kifeszített platformra van építve, amelyen bizonyos mértékben lehet mozgatni, "irányítani" hogy merre küldje a jelet (illetve a beérkező jeleknél mely régióra figyeljen).

Az Aricebo például ~10°-os szögben képes a függőlegestől eltérni ezzel a megoldással (vagyis összesen 20°-os szögcsoportot képes lefogni). ( 2:14-től látható ebben a videóban például )

A kínai antenna kiképzése olyan, hogy noha valóban 500 méteres, de a hasznos "tányérterület" csak 300 méter átmérőjű, viszont ez által ~40°-os szögben dolgozhat, kétszer nagyobban, mint az Aricebo.

[ Szerkesztve ]

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

A kérdésedben ott a válasz.

Én nem is mondtam ilyet

„Jaja. Csak a pulzár nem idegen létforma, hanem egy bazi nagy égi ojjektum...”

Maximum bazi nagy energiával sugároz a különféle elektromágneses tartományokban(rádió, röntgen, gamma, némi fény is akad), esetleg bazi nagy mágneses tere van(magnetár), de hogy nem bazi nagy az tuti.

(#114) Cifu: Igen, igen, a Kínaiak valójában egy offset antennát építetek.

[ Szerkesztve ]

Hát azért nézz utána, mekkora is egy pulzár...

[ Szerkesztve ]

Aki él és nem boldog, az téved!

Ja tényleg, az nem bazi nagy Annyit beszéltünk itt a kvazárokról, hogy arra gondoltam. De nem baj, égi ojjektum akkor is [link]

Aki él és nem boldog, az téved!

Egy kb. 1,5 naptömegű neutroncsillagnak(ha jól rémlik kb. 2,7 naptömegű az eddig ismert legnagyobb) nagyjából 15 kilométer az átmérője. Szóval max. a tömege bazi nagy, bár a másfél naptömeget bazi nagynak mondani, csillagászati szempontból, barokkos túlzás lenne. Persze attól függ a mérete/tömege egy ilyen ojjektumnak, hogy a kiindulási csillagnak mekkora volt a tömege, de ez sem lehet túl nagy, ha a neutroncsillag tömege meghaladja a kb. 3 naptömeget, akkor továbbroskad önmagába, és fekete lyuk lesz belőle Na hogy egy ilyen izének meg mekkora az átmérője, arról fingunk nincsen. Esetleg az eseményhorizont átmérőjét tudnánk megállapítani, jelenleg.

(#119) pilóta: Ja hogy kvazár, bázzeg, akkor miért pulzárt ísz? Bár a kolléga, akinek válaszolt ő is pulzárról beszélt. Hozzáteszem a kvazár(quasi stellar radio source, erre gondolsz? gondoltam jobb ha rögtön tisztázzuk a dolgot ) sem épp nagy, itt is csillagászati szempontokat/mértékeket figyelembe véve. Valójában a kvazár egy aktív galaxismag, valószínű egy irgalmatlan nagy tömegű fekete lyuk, amibe nagy mennyiségű anyag zuhan éppen, és brutális sok energiát tol ki magából, mielőtt végleg elnyelné a cuccot. Minden tartományban, fény, gamma, röntgen, rádió, akármi.

[ Szerkesztve ]