Lynch tulajdonképpen nem bonyolult rejtvényeket ír.
Bár ha őt megkérdezik, biztos belemagyaráz valami koncepciót.
A legszörnyűbb egyébként, amikor egy művész a saját művét elemzi.
Láttátok pl. Pilinszkyvel azt a riportfilmet, amikor nekiállt elemezni az egyébként zseniális Apokrif-et? Rettenetes volt, még hallgatni is.

Szerintem nem az a dolga a művésznek, hogy értse, főleg értelmezze azt, amit megalkot. Arra vannak Réz Andrások, meg más fura figurák.

A dolga szerintem az, hogy megnyissa az utat a tehetsége és valamilyen médium között (a fickó, ha jól tudom eredetileg festő), a közönségre pedig vagy hat, vagy nem.

Miért kell konkrét, pirosbetűs, boldface Hollywood-i mondanivaló?

Szóval, ha hozzá vagy szokva, hogy a moziban értelmes történeteket látsz, hajlamos vagy mindenben azt keresni, még abban is, ami pont azáltal válik emlékezetessé, hogy nem teszi meg a nézőnek azt a szívességet, hogy hagyományos narratívumként értelmezhető.

Miért lenne egy művész kizárólagos dolga az értelemre hatni?
A film hat, az a lényeg, más kérdés, hogy tényleg ''úgy hagyja'' a lelkes krimirajongót.

Nézzétek meg képenként, hang nélkül, mintha egy sor festményt néznétek.