Arat kell emelni, problema megoldva.

attol meg nem lesz tobb aram sehol

De csokkeno kereslet lesz.

Arról miért nincs soha szó, hogy az adatközpontok mennyi édesvizet használnak el?

#1) Respect the privacy of others. #2) Think before you type. #3) With great power comes great responsibility.

Hová használják el? Mi lesz az édesvízből, ha elhasználták?

Aki él és nem boldog, az téved!

Az ott dolgozok vizelette alakitjak, sot van amelyik meg le is huzza a wc-t edesvizzel.

Van még elég földgáz tartalékuk amit be tudnak fogni áramtermelésre. A baj az, hogy a base case a csökkenő kereslettel számolt, hogy be lehessen zárni régi szénerőműveket és növelhessék a megújulók arányát, de az AI láz miatt ez a váltás lassulhat (még ha valószínűtlen, hogy meg is fordulna).

Akkor nem jut a villanyautóknak. Majd kapcsolgatni kell, mint 30 éve, hogy a mikró menjen-e vagy a Hajdu mosógép, mert a kettőt nem bírja egyszerre a 10A.

Megcsinálta! Megcsináltaaa!!! Starship IFT-4 *WD40-es plazmacsúsztatás*

átfolyik egy párhuzamos univerzumba

A probléma, hogy a "mokroverzumunkban" a guglidobozokat már nem tapossa senki viszont nincsen tudósunk akik továbbfejlődött volna és feltalálná a miniverzumot a fluplikurblival...

"...Morty mutass be nekik, azt kamuztam béke a galaxisban jelent..."

Leginkább hűtésre, elég nagy a szórás hozzávetőleg 0,1 - 1 liter per kWh elektromos fogyasztásra vetítve.

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Az rendben, de az a víz megmarad, nem? Vagy történik valamilyen kémiai folyamat, amiben szétbomlik oxigénre és hidrogénre? Vagy neadj isten valamilyen maghasadás történik és az oxinég két berillium atomra bomlik? Mert minden más esetben az a víz megmarad, még ha teszem azt nem zárt rendszer (amit erősen kétlek), és folyamatosan bevezetik a friss vizet, és kivezetik a felmelegedett vizet, az még attól továbbra is víz marad...

Aki él és nem boldog, az téved!

Nem, jelentős részben elpárolog. Így pedig folyamatosan pótolni szükséges.

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Az emberek információ éjsége miatt fog megnőni a fogyasztás , ha rászabadulnak teljesen. Ezt kell szabályozni.

Meleg vizet engednek vissza, emiatt megnő a természetes víz átlaghőmérséklete. Paksról voltak ilyen cikkek, keressél rá.

Ha beülsz a volán mögé, és azt érzed otthon vagy, ne gondolkodj, vedd meg! De ha leparkoltál vele és nem nézel vissza rá, rossz autót vettél.

Azért egy paks, meg egy adatközpont hőtermelése között van pár nagyságrend különbség...

Aki él és nem boldog, az téved!

De mi lesz az elpárolgott vízzel? Gyanítom, hogy előbb-utóbb eső lesz belőle...

Aki él és nem boldog, az téved!

Az eső pedig szerinted automatikusan az édesvíz hálózatba kerül vissza a felhasználási területen?

Itt a probléma, hogy a természetes források már így is rég koppra vannak járat, vagy már lemerülés közötti állapotban vannak, itt Magyarországon ez még nem túl feltűnő, de például az USA déli államaiban vagy Mexikóban nagyon is égető probléma.

Lehet tengervízből édesvizet készíteni, de sem kiépíteni, sem üzemeltetni nem olcsó egy ilyen rendszert.

Szóval ja, az, hogy az adatközpontok édesvíz fogyasztása jelentős, és a kapacitásbővítések miatt csak nőni fog, igencsak komoly probléma...

[ Szerkesztve ]

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Mert amúgy egy zárt rendszerből mennyi víz párolog ki?
Nem ismerem a pontos számokat, de ha egy adatközpont hűtőköre mondjuk 100 köbméter (messze nincs annyi, de tegyük fel), akkor abból naponta mennyi párolog ki? Hol párolog ki? Ha szivárog, akkor húzzák meg a csavarokat... De tegyük fel, hogy elpárolog 100 liter (az nagyon sok, gyakorlatilag valahol nagy gőzfelhőt ereget, az már csak feltűnik a karbantartóknak, de tegyük fel...). Szóval napi 100 liter. Annyit egy 5 gyerekes család is simán elhasznál mosásra-fürdetésre. Tényleg ekkora gond ez?

Aki él és nem boldog, az téved!

A legolcsóbb hőcserélő megoldás az leegyszerűsítve, hogy a forró levegőt vízfüggönyön keresztűlfújják. Értelemszerűen ez páraképződést és a vízmennyiség folyamatos fogyását jelenti, amit pótolni szükséges.

Egy 1MW elektromos teljesítmény használó adatközpont éves édesvíz-felhasználása így hozzávetőleg 25 500 köbméter (25,5 millió liter). ( [forrás] )

Vannak egyébként megoldások, pl. Finnországban a Hamina adatközpontban tengervízet használnak (de ehhez speciális korrózióálló anyagokból kell készíteni a hőcserélőket), míg a Microsoft kísérletezik tengerfelszín alá telepített szerverközponttal. Ezeknek a megoldásoknak a hátránya, hogy értelemszerűen drágább a megépítése és üzemeltetése, így gazdaságosság szempontjából versenyhátrányból indulnak...

[ Szerkesztve ]

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Aha, értem, köszi!
Így már megmagyarázza.
De miért nem használnak zárt rendszert inkább?
Ez alapján sokkal olcsóbb lenne, és sokkal víztakarékosabb...

Aki él és nem boldog, az téved!

Ahogy írtam, lehet zárt rendszert használni, csak az a drágább.
Piaci alapon hogy győzöd meg a tulajt, hogy eleve drágább megoldást használjon?

Ezt állami beavatkozással (jogszabályi környezetben meghatározott korlátok és előírások) lehet normálisan kezelni sajnos csak.

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Igen, pontosan így kellene kezelni.
De a víz amúgy baromi drága (gondolom ki kell fizetniük, amit elhasználnak), szóval ez önmagában olcsóbbá kellene tennie a zárt rendszert...

Aki él és nem boldog, az téved!

Ehhez képest a Google a városi önkormányzaton keresztül például jogi úton támadta meg, hogy közzé kelljen tennie a Dallesi adatközpontjának vízfogyasztását, és csak hosszadalmas procedura után derült ki, hogy a város éves vízfogyasztásának több, mint 25%-át ők hasznáják el...

Még egyszer: ez üzleti döntés.
Ha a zárt rendszerek való áttérés lenne olcsóbb, aligha ugranának bele komoly jogi procedurákba és kockáztatnák a népharagot.

[ Szerkesztve ]

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Piaci alapon drágábban kell nekik adni a vizet és meg fogja érni.

Miközben a Google fizetett 21 millió dollárt a városnak, a vízhálózat bővítéséért, hogy az adatközpontjának vízellátása biztosított legyen (még a jogi procedura előtt)?

Ebből azért leszűrhető, hogy melyik megoldás mennyire költséges...

[ Szerkesztve ]

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

Igen

"De miért nem használnak zárt rendszert inkább?": mert a zárt rendszerből nem jön ki az energia. vagyis nem hűl.

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

Erdekes, az autokban zart a vizkor es megis gond nelkul megszabadulnak 100-500kW hotol abban a fel kobmeterben se.

[ Szerkesztve ]

tudnád sorolni azokat az autókat, amikben 500kW hőtől szabadulnak meg a motortérben?
gond nélkül... ahha...

mellesleg az megvan, amikor az intercoolert ráspriccelt vízzel hűtik?

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

Ferrari F8 triturbo peldaul.
Porsche 911 turbo s.
Amcsi autokbol barmelyik 6.2L V8 Hemi-vel szerelt hulladekhoje akar 750kW-ig is felmegy, vagy tovabb. 2020-as dodge challenger hellcat 602kW hasznos teljesitmeny olyan 40% hatasfok mellett az kozel 900kW hulladekhot jelent saccra.

Nem spriccelnek semmilyen vizet ezek se.

[ Szerkesztve ]

elképzelem, ahogy nap mint nap kiveszik a hellcatból a 620kW teljesítményt...
"Amcsi autokbol barmelyik 6.2L V8 Hemi": ebbe például beletartoznak a '60-as évek beli 250 lóerős motorok is...

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

A gond az, hogy (az egyszerűség kedvéért) Kínában ezt központi akarattal megoldják. Márpedig lemaradni nem szabad...

MaCS

Fán nem lehet motorozni, motoron viszont lehet fázni!

Nem Pakssal hasonlítottam össze, csak téged próbáltalak rávezetni a keresésre.

Ha beülsz a volán mögé, és azt érzed otthon vagy, ne gondolkodj, vedd meg! De ha leparkoltál vele és nem nézel vissza rá, rossz autót vettél.

Mi is vartunk arra,hogy mikor jon egy onjelolt IQ bajnok......
Gyors voltal.

Ha ezt az oroszok előbb tudták volna, most nem bombáznák az ukránokat, hanem felhúznának náluk pár bitcoin farmot.

Ezen szétröhögtem az agyam!

Thunder

A hutorendszernek tok mindegy, hogy melyik napokon kell leadnia azt a teljesitmenyt, nincs naptara, hogy mikor legyen kedve hozza. Meg tudja csinalni? Meg. Zart hutokor? Igen.

Jelenthetne a 60-as eveket is az aktualis modellek helyett, de ilyesmire csak azok gondolnak akik szorszalhasogatassal probaljak leplezni a szamarsagukat
Arrol nem is beszelve, hogy a 60-as evekben a kicsiken felul csak 5.7,6.4 es 7.0 literes volt, 6.2 pont nem, de ilyen aprosagokon azert nem akarok leragadni.

[ Szerkesztve ]

Akkor kifejtem, hogy miért volt helytelen az általánosításod:
azt írtad, hogy 500KW veszteséghőt disszipál. Ami akkor lenne igaz, ha a motor (az általad írt 40%-ot feltételezve) 750KW hasznos energiát termelne. Viszont azzal az autóval, aminek a motorja folyamatosan háromnegyed megawattot teker rá a kerekekre, nemigen lehet hétköznapi forgalomban részt venni.

Tehát az állításoddal szemben a valóság az, hogy azok a motorok napi használatban megtermelnek átlagosan 50KW veszteséghőt és azt kell a hűtőnek záros határidőn belül leadnia. Tehát nem megawattokat, mint egy adatközpontban.

A normál utcai működésből viszont nem fogjuk megtudni, hogy egy ilyen autó hogyan viselkedik, ha tényleg el kellene disszipálnia 500KW hőt, jó eséllyel úgy, mint pár éve az f1-ben a mclaren honda.

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

viszont mindez csak méretezési feladat, egy autóban fél m3-es hűtő van, egy adatközpont mellé építhetnek akkorát amekkorát akarnak annyi vízzel amennyit akarnak.

"annyi vízzel amennyit akarnak.": pont erről szólt a vitaindító hsz, hogy nem.

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

Rosszul szamolsz. Mar annak is fel kene tunnie, hogy ha 40% a hasznos teljesitmeny es 60% a veszteseg, akkor a vesztesegnek kene nagyobbnak lennie abszolut ertekben is. De pontosan levezetve:
Ha a motor hatasfoka 40%, akkor 60% a vesztesegho, mivel 100%-40%=60%. Tehat, ha azt mondom, hogy Pv=500kW veszteseghot diszipal, az azt jelenti, hogy 500kW/0.6 a teljes teljesitmeny, mivel Pv=(1-n)*P es 500kW/0.6*0.4 a hasznos teljesitmeny, mivel Ph=n*P -> Ph=n*[ Pv/(1-n) ], ami vegul 333.33kW hasznos teljesitmenyt jelent.

"Tehát az állításoddal szemben a valóság az, hogy azok a motorok napi használatban megtermelnek átlagosan 50KW veszteséghőt és azt kell a hűtőnek záros határidőn belül leadnia. Tehát nem megawattokat, mint egy adatközpontban."

A valosag az, hogy te az atlagos hasznalat alapjan akarod a rendszer tartos csucsteljesitmenyet jellemezni, ami eleg eros csusztatas. Meg az en autom is le tudja adni egy oran keresztul a max teljesitmenyet gond nelkul, ami hulladekhoben olyan 250kW. Ez raadasul gyakorlati tapasztalat. De azt is elarulom, hogy ekozben a hutorendszer homerseklete par percen belul eleri a vegso munkapontjat es onnantol nem valtoznak a homersekletek, szoval igazabol mindegy is, hogy negyed orarol vagy egy orarol van szo, a korlat csak az, hogy mikor fogy el az uzemanyag.

A normál utcai működésből viszont nem fogjuk megtudni, hogy egy ilyen autó hogyan viselkedik, ha tényleg el kellene disszipálnia 500KW hőt, jó eséllyel úgy, mint pár éve az f1-ben a mclaren honda.

A normal utcai hasznalatot te akarod belekeverni a sztoriba, de kar eroltetni. A kerdes az, hogy mire kepes huzamos ideig az autoban levo hardver, azaz mire terveztek, marpedig ezeket a nagy teljesitmenyeket is gond nelkul kezeli. Ne a magyarorszagi dugoban szuttyogos eletbol indulj ki, mert az csak felre fog vezetni egesz eleted soran.

[ Szerkesztve ]

zárt rendszerről van szó, egyszeri tétel a feltöltése, nem folyamatosan eszi a vizet, ez benne a lényeg

Köszi, hogy kifejtetted. Pontosan ezekért vetettem fel a dolgot, mert a vízhiány nagyobb probléma, mégis el van bagatellizálva és vicceskedve.
Irónia meg, hogy pont a big tech filléreskedik egy ilyen dologgal, holott épp nekik van pénzforrásuk arra, hogy hosszú távon működő és fenntartható hűtőrendszert építsenek ki.

[ Szerkesztve ]

#1) Respect the privacy of others. #2) Think before you type. #3) With great power comes great responsibility.

Az lehet mögötte, hogy csak így tudnak felhőben tárolni adatokat, hogyha elpárologtatják hozzá a földről a vizet.

Kérek egy számot a jútútú

valóban félreolvastam, hogy hogyan érted a 40%-ot.

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

Lásd MS tervezett Stargate nevű minden eddiginél nagyobb szuperszámítógépe, ami elősorban nem kiszolgálásra, hanem AI trainingre kell. Magyarul, hogy nekik legyen hamarabb valami szuper AI modelljük, ne a Google-nak. Ez szinte minden pénzt és energiát megér mindkét félnek. A fogyasztás kapcsán az már kiderült, hogy az egyik mérnöki nehézség, hogy egy USA állam áramhálózata sem bírja el a Stargate-et, ezért kénytelenek szétbontani több összekapcsolt helyszínre.

Lehet, hogy lassan érdemes mindenből bespájzolni, amit high-tech szilicium, mert tán el fogják vinni a TSMC stb gyártókapacitását is...

[ Szerkesztve ]

Az autóban a hűtőrendszer egyik jelentős eleme a menetszél, ami kifújja a hűtő lamellái közül a meleg levegőt. Ezért elég a nagy teljesítményű autónak is a fél m3-es hűtő.

kb. viszont a kesobbi komnmenteidben leirtak erdekes informaciok voltak, nem nagyon hallani roluk valoban. ami eleg baj.

[ Szerkesztve ]

Big girls ride harder. ヅ || Kondi powaa'!

Egyetlen autónak sincs fél köbméteres hűtője (8-10 liter az átlag), még egy kamionnak sem...

Amúgy erre van a ventillátor, hogy álló helyzetben is tudjon hűlni. Nyilván úgy kell méretezni egy adatközpontnál is, hogy legyen elég átáramló levegő.

[ Szerkesztve ]

Aki él és nem boldog, az téved!

Kell az adatközpont mellé ilyen lakótelep méretű passzív hűtőborda, aztán azon átkergetni a zárt csőkígyót. Na... ezt is megoldottam.

Úgy hívják, hogy kémény, vagy hűtőtorony (pl. Inotai hőerőmű).
Trafóházakban alkalmaznak kéményt. Ott a meleg levegő felfelé áramolva az alul kiképzett beömlőkön szívja be a hideg levegőt. A trafókon olajos hűtőradiátorok vannak szintén természetes keringéssel.
A száraz hűtőtorony hasonlóan működik, mint a kémény, csak nagyobb és hatékonyabb. Vízszegény területeken használják erőművekben.

A megoldás : Heller–Forgó-féle hűtőberendezés [link]

A Heller–Forgó-féle légkondenzációs hűtőberendezés két Kossuth-díjas magyar mérnök találmánya. Ez egy olyan közvetett léghűtéses rendszer, melyben a kondenzátor víz hűtőközegének visszahűtése zárt rendszerben, vízveszteségektől mentesen, levegővel történik.

Sorry! Én topikokban sosem értem az iróniát és a szarkazmust.

Mi a nemzetközi egyezményes jele?

Kösz, hogy betetted. Henschel-Wegmann járt az eszemben, de tudtam, hogy az nem az.
Keresni meg lusta voltam.

Ez: ⸮

Sub-Dungeoneer lvl -57