Aktív témák

• #1 Csepy őstag

  2005-04-18 08:40:11 #1

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Csepy

  őstag

  Kdves blog,
  
  Azt hiszem nekem sem árthat, ha megoszthatom a gondolataimat a nagyérdeművel. Ez hát az első bejegyzésem. Kezdjük mindjárt azzal, hogy mi a jó fenének hívnak téged blognak? Elég érdekes név, nem. Mint egy angol tintapaca, legalábbis nekem ez jöt le. Oh, well...
  Hétfő van. A hétfőkkel nincsen különösebb bajom, de ma valahogy nagyon furcsán érzem magam. Először is egyre jobban kezdenek idegesíteni bizonyos nuance-nyi dolgok: pl. Fater egyre korábban jön meg reggel, így egy szabad percem sincs, mert tudom hülyén hangzik, nem bírom, ha itthon van. Hozzátenném, 20 éves vagyok (de szép is a fiatalság--na ezt meg tudnám párszor cáfolni), és csak egy indok van, hogy miért nem költözöm el itthonról, de erről majd később...
  Nade a legfontosabb, hogy miért vagyok ideges a mai napon. Megvan rá az okom, hid el! Az az igazság, hogy egész hétvégén nem csináltam mást, mint a saját érzelmeimen gondolkodtam. Nem álltam igazán harcban magammal, de tisztáznom kellett bizoyos dolgokat. Be kellett valljam magamnak, hogy SZERELEMES VAGYOK. Az egyetemen ''ismerkedtünk'' meg (a PTE/BTK/Angol szakán vagyok), a lektorátusi franciaórán. Angélának hívják, és nem is tudom mi fogott meg benne, de egyszerűen nem bírom kiverni a fejemből. Tudod, ez az a fajta szerelem, amikor másra sem tudsz gondolni. (Miért, van másik fajta is?!) Szép, aranyos és meg tudnál halni érte. Hiába, a szerelem vak, süket és halmozottan fogyatékos, mint azt egy barátom állandóan skandálja. Angie (szeretem így hívni, olyan aranyos) nem tudja, hogy szeretem, még meg azt nem tudom, hogyan mondjam el neki. Nem állhatok elé, hogy ''izé, bocs, de belédestem...''. Dehát alahogy meg kell tudnia. Oh, az ember de esetlen tud néha lenni. Nem feltétlenü ma kell megtudnia, de még ebben a félévben. A probélma igazából az, hogy Ő paksi én pedig pécsi vagyok. Ő nem is tudom, azt hiszem 4-ed éves, én pedig csak 2-od. Ergo ha ugyan vett is fel tanári szakot, akkor is már csak 1 évig láthatom, ha pedig nem, akkor idén látom utoljára. Persze csak, ha nem lesz köztünk semmi. Annyira kedves, aranyos, nagyon hasonló a jellme, mint az enyém. Mindketten halak-halak csillagjegyűek vagyunk, ebből következően (és mivel egy francia könyvi horoszkóp miatt mesélt magáról elég szépen) valamennyire ismerem is. Tudod blog, eddig azért volt ez rossz, mert tetszett ugyan, de nem mertem bevallani magamnak, hogy szeretem. Most pedig azért iszonyat, mert tudom, hogy megőrülök érte (végre magamnak is be mertem vallanni), de félek, hogy nem lehet belőle semmi sem, mert esetleg ő nem akarja. Sőt még rosszabb, megtörténhet az is, hogy valahogy rájön/veszi a lapot/megtudja... és aztán még csak barátkozni sem akar majd velem. Istenem, de szar az élet...
  
  Regards: Csepy
  

Aktív témák