Régen én voltam a kajafutárok álma, volt, hogy sokkal többet adtam, mint 10%. Mióta viszont ez az irdatlan áremelkedés van, meg valahol még kiszállítási díj is, azóta maximalizáltam 300-350 ft-ban. Van ahol a kiszállítási díj+jatt a kaja ára harmadát is eléri, döbbenet.

Hiszek a segítség intézményében és bár tényeket közölsz, bennem mégis felordít a kérdés, hogy egy idegent miért én tartsak el.. Ne mossuk össze a jótékonykodást és a gazdasági folyamatokat. Külön bőszít, mikor nagyhangú közhelyhuszárok teszik le gondolatukat a témában, miszerint ígyszokás/ebbőlélnek. Fizessék akkor, én meg olyan zsebet tömök, amit én gondolok, nem pedig ostoba birkapressziónak engedelmeskedve tejelek.

A kényszerkommunikációt generáló borravalóért hajtás egyébként is kínos, fárasztó is mindkét oldal részére. A fogyasztók a hibásak azért, hogy hálapénzi magasságokba mélységekbe emelkedhetett ez a szokásjog, pont a hozott párhuzamaid (egyéb területek) támasztják ezt alá: aki kitalálja és működik, az alkalmazni fogja. A borravaló teljes eltűnésével pedig korrigálódna a helyzet, letűntté téve ezt a neverending bohóckodást. A kötelező szervizdíj meg egy vicc, legjobb esetben is átnevezés. Fú de utálom az egész vendéglátást, mint kultúrkört.