Nekem 12 éves a fiam. 10 hónapos kora óta egyedül nevelem. De én az anya vagyok aki próbál mindenre odafigyelni amit a gyerek csinál. Pl figyelem hol jár neten mit ír hogy viselkedik. De ha úgy gondolom nem helyes amit csinál nem ledorgálom egyből, mint sok szülő, hanem próbálok vele beszélgetni erről arról hogy ahhoz a bizonyos témához lyukadjunk ki és úgy mondom el a véleményem úgymond gyereknyelven, amit ő is megért. Teljesen nyitott vagyok vele mindenben, így megadom a bizalmat neki az én felnőtt életem felé, és így én is megkapom a bizalmat tőle( és itt megjegyezném, hogy nemcsak tőle hanem a barátaitól is, akik sokkal több minden elmondanak nekem mint a saját szüleinek) az ő gyerek léte felé is. Ezzel is próbálom céltudatosan nevelni, s elmondani neki minek mi a következménye, mi miért történhet. S egész óvodás kora óta próbálom bevonni az életbe, hisz nem repül a szánkba az étel, nem lesz rend mert anya mindig megcsinálja stb. Már ő is tudja hogy valami valamiért ..mert így működik az élet! Én így nevelem első perctől fogva..aztán majd kb 10 év múlva kiderül, hogy jól csináltam-e vagy sem?! Mert sok esetben nem lehet tudni mi a helyes...de az biztos, hogyha valami olyat csinál a gyerek..soha nem fizikailag kell érte büntetni (megverni)!!!! Mert az vallom, hogy nem a gyerek a hibás ahogy viselkedik s amit mond, hanem a nevelése nem volt megfelelő! ![:)](//cdn.rios.hu/dl/s/n1.gif)
Galaxy S9+;Lenovo yoga 500;Gigabyte H77-DS3HPentium 840 4GB DDR3-1066, 4820GB+10000GB HDD;27"Lg W2753;TP-LINK WDL4300 router;SAMSUNG ML-1520,Epson Stylus OFFICE BX300F,Samsung Note 10.1, S7 edge