Beírtam a Google fordítóba, hogy:
Magyarország a jövőben
És ezt kaptam:
Update (2011.01.05.): Persze azóta már a valós fordítás látható.
Hirdetés
Álombeli számológép
Tegnap éjjel volt egy álmom, amin elgondolkodtam, és érdekes következtetésre jutottam.
Az álom arról szólt, hogy ellátogattam egy korábbi munkahelyemre, és az egyik volt kollégámmal beszélgettem. Szóba jött a fizetése, és ő az egy napi fizetését mondta nekem. Elővettem egy számológépet, hogy felszorozzam és így megkapjam az egy havi fizetését, de a számológép láthatóan rosszul számolt, hibásan működött. Elővettem a telefonomat, hogy azzal számoljam ki, de az sem működött rendesen, így nem tudtam kiszámolni az egy havi fizetést, hogy összevethessem az enyémmel.
Reggel felébredve és végiggondolva rájöttem, hogy az álombeli számológép csakis akkor ad helyes végeredményt, ha én a műveletet fejben elvégzem! Mivel az agyam nem tudatos állapotban volt, a tudatalattim úgy küzdötte le a nehézséget, hogy hibás működéssel ruházta fel a számológépeket, így kerülve el az eredmény megadását. Én álmomban ezt elfogadtam (a hibás működést), így a beszélgetés folyt tovább.
A 64bit/DDR és a 128bit/SDR viszonya
Bevezetés, szereplők
BEVEZETÉS
Sokszor elgondolkodtam azon, vajon a papíron azonos sávszélességet kínáló SDR és DDR memóriák a valóságban hogyan viszonyulnak egymáshoz, azaz a DDR memória a fele olyan bitszélességű buszon képes-e ugyanannyi adatot átpumpálni az SDR memóriához képest? Látatlanban sejtettem a választ, de kíváncsi voltam, hogy a valóságban mennyi az eltérés.
Anélkül, hogy belemennék a technikai kifejtésbe (arról bárki talál anyagot a Neten), annyit mindenképpen tudni kell, hogy az SDR SDRAM esetén órajelenként egyszer történik adatmozgás, míg a DDR SDRAM memóriánál (pl. PC2100, DDR266) kétszer: az órajel felfutó élén és lefutó élén is, így azonos alapórajel mellett kétszer annyi adatot tud továbbítani, mint az SDR. Ebből következően a 64 bites DDR memória elméleti sávszélessége azonos a 128 bites SDR memória sávszélességével. Természetesen ebbe beleszól a kétféle megoldás késleltetése (a DDR memóriáé magasabb).
Hello Kitty STAR WARS - Ez a legalja?
Az e havi Galaktika magazinban láttam, gondoltam megosztom a Logout kedves látogatóival is. Érdemes megfigyelni, hogy mindegyiknek van cuki kis füle, és ott az elmaradhatatlan cuki kis masnicska is.
Hát nem cuuuuukiiiiiiiii???
Ne feledjétek: a pokolba vezető út cukiságokkal van kikövezve!
© Galaktika
TRUE BLOOD: Interjú a LaFayette-et alakító Nelsan Ellis-szel
2009. február 20. True-Blood.net interjú átirat – Nelsan Ellis
Aki nem látta még az első részt, annak spoileres lesz az interjú! Ezt külön ki is írom!
(tb.net) Itt Liz és Mel a True Blood.net rádióval, és ma itt van velünk Nelsan Ellis, aki LaFayette-et játssza a True Blood sorozatban. Köszönjük, hogy időt szakítasz ma ránk Nelsan, hogy vagy?
(Nelsan) Jól vagyok, jól vagyok, és ti?
(tb.net) Mi is rendben vagyunk! Amit elsőként meg akarunk kérdezni az az, hogy ki vagy mi késztetett arra, hogy színészkedni kezdj?
(Nelsan) Nos, Chicagoban jártam középiskolába, és két tanárom is bátorított, késztetett arra, hogy játszani kezdjek. Beszédtréningre jártam, és nem vettem igazán komolyan ezt az egészet, mert sportoló voltam, de Bill Kirkse úr és Tom Sweeny - bocs, Tim Sweeny - azt mondták nekem, hogy el kéne mennem játszani, mert úgy gondolják, megvan hozzá a tehetségem.
Tovább a teljes íráshoz...Tovább olvasom...
Bejegyzés
1
S3 Chrome S25 és S27
Bevezető
Bevezető
Éveken át tartó vadászat után végre elérkezett az a pillanat, amikor kezemben tarthattam két PCI-Express csatolós, DirectX 9-es S3 Chrome kártyát. Eredetileg megelégedtem volna a nagyobbikkal, de módomban volt hozzájutni a kisebbik verzióhoz is, így hát nem haboztam, rögtön két kártyát vontam vallatóra.
A bemutatni kívánt teszt nem teljes, fogyasztási tesztet nem végeztem, és OpenGL játékokkal sem teszteltem (jó, kipróbáltam a DOOM 3-at, de erről nincsenek teszteredmények). Teljes mértékben gamer szempontok szerint közelítettem meg a kártyákat, csakis a mérhető 3D teljesítményük érdekelt, azonban talán még így is elég érdekes tesztet sikerült összehoznom. Remélem, hogy minden hardver enthusiast (rajongó?) örömmel (v)eszi a munkám gyümölcsét, és lesz akkora élvezet a teszt elolvasása, mint annak létrehozása.
Aperture Science: A történet (pre-Portal)
Ismerve az Aperture Science Laboratories állapotát a Portal-ban, könnyű kijelenteni, hogy a létesítmény jobb napokat is látott már. A Valve ígéretet tett arra, hogy a Portal 2-ben a játékosnak komoly lehetőségei lesznek turkálni a rozzant tesztlétesítmény kulisszái mögött, és jobb rálátást kap a szervezet bizarr eredetére.
Azonban nem kell megvárni, míg a Portal 2 a polcokra kerül ahhoz, hogy többet megtudhassunk az Aperture Science-ről. A Valve fortélyos módon megalkotott egy elképzelt előtörténetet az Aperture számára, miközben a Portal első részén dolgozott – egy sztorit, amelyben szerepet kapnak a zuhanyfüggönyök, egy alapítvány, amely halálos betegségben szenvedő gyermekek kívánságait lopja el, valamint a Genetikus Életforma és Lemez Operációs Rendszer megszületése.
Jöjjön tehát az Aperture Science teljes története!
Aperture Science: A történet
Tovább a teljes íráshoz...Tovább olvasom...
Bejegyzés
3
Force3D Radeon HD 4850 512MB
2009. őszén volt szerencsém(?) találkozni egy Force3D gyártmányú VGA kártyával. Kíváncsi voltam rá, hogy vajon hogyan teljesít, mennyire megbízható? Ugyanis az nvidiás testvérgyártójával, az Inno3D-vel kapcsolatban mindenkinek van valamilyen tapasztalata (sokszor erős negatív élmény), és mindenki hallott már az egyes GPU szériákra épült kártyák meghibásodásával kapcsolatos (rém)hírekről. Emlékezzünk, mennyit panaszkodtak a felhasználók az AGP-s Inno3D 6600GT 128MB GDDR3 meghibásodási rátája miatt! Az is igaz, alacsony ára miatt feltehetően sokat adtak el ebből a márkából, és arányaiban lehet, hogy ugyanannyi a meghibásodás, csak éppen számosságban ez jóval több embert érintett, mint más márkák esetében.
Lássuk hát, milyen is a Force3D Radeon HD 4850 512MB GDDR3 grafikus gyorsító!
Háromkirályok - retro 3D teszt
Bevezetés, szereplők
BEVEZETÉS
Mérföldkő jelentőségű, forradalmi újítások bejelentésére készülődött az Nvidia 1999. augusztus 31-én: ezen a napon szándékozott leleplezni a világ első hardveres transzformációs és megvilágítási egységgel rendelkező DirectX 7 támogatású grafikus feldolgozó egységét, a GeForce család első tagját, az Nvidia GeForce 256 (kódneve NV10) grafikus chipet.
Az egykor szebb napokat is megélt S3 Graphics azonban megelőzte: egyetlen nappal előtte, még harmincadikán bejelentette az első DirectX 7-es megoldását, az S3 Savage 2000 grafikus gyorsítót (kódneve GX4).
A termék bejelentése és piaci megjelenése nem feltétlenül esik egy időpontra, és ez így volt az Nvidia és az S3 termékével is. A GeForce 256 a bejelentést követően 2 hónap múlva, 1999. októberében jutott el a felhasználókhoz, a Savage 2000 viszont csak 1 hónappal a vetélytársa után. Ebből pedig az következik, hogy hiába jelentette be 1 nappal korábban az S3 a termékét, a piacon az Nvidia GeForce 256 lett a világ első Transform & Lighting egységgel rendelkező DirecX 7-es 3D grafikus gyorsító.
CLUB 500 - megateszt
Bevezető, tesztalanyok
BEVEZETŐ
Néhány hónappal ezelőtt megfogalmazódott bennem egy gondolat, hogy kellene készíteni egy olyan retro tesztet, amelyben több platformon még több processzor lenne összehasonlítva. Az alapvető elképzelésem az volt, hogy ugyanazon a frekvencián vetnék össze ahány processzort csak be tudok szerezni, illetve amennyiben van rá lehetőség, az alacsonyabb vagy magasabb órajelű példányokat a célként meghatározott 500 MHz-re be tudjam állítani.
Egy retro rajongó számára szerencsés választás az 500 MHz, mivel ez alatt és fölött is több platformon több processzor elérhető, amelynek vagy volt hivatalos 500 MHz-es változata, vagy túl- illetve alulórajelezéssel könnyedén elérhető ez a működési frekvencia.
Megindult a processzorok és alaplapok összegyűjtése. Amikor egy jó része megvolt és eldöntöttem, hogy milyen programokkal fogok tesztelni, nekiláttam a nagy feladatnak; ekkor 2009. július 16-ot mutatott a naptár.
Több hónapon keresztül teszteltem az alkatrészeket, közben pedig vadásztam a még hiányzó tételekre: mind processzorokra, mind alaplapokra. Sajnos nem mindent tudtam beszerezni amit elgondoltam, de nagyrészt sikerült megvalósítani a nagy tesztet, amelynek célja megállapítani, hogy az egyes processzorok hogyan teljesítenek egymáshoz képes azonos órajelen, azaz a különböző CPU architektúrák hogyan viszonyulnak egymáshoz. Ezen belül kiemelten kíváncsi voltam, hogy hogyan teljesít(enek) egymáshoz képest
