Azt mondják, hogy minden mese fele igazság, fele mese. Hófehérke, Hamupipőke, Jancsi és Juliska történetét nagyjából el is tudom képzelni, de Csikerózsikáét? Hogy a manóba "halhat meg" vagy "aludhat el (100 évre???) " bárki egy tűszúrástól?
Igazából csak addig nehéz elképzelni, amíg meg történik.

Ismerősöm az alábbi történettel rukkolt elő:

"Reggel korán felkeltem, hogy éhgyomri cukort lemérjem, az előző nap vásárolt vércukorszintmérővel. A gyógyszertáros az orromra kötötte, hogy a 2. csepp kell, ami kibuggyanik, mivel az első tartalmazhat bőrdarabot és egyebet, így a mérés nem lesz eléggé pontos. Megszúrtam az ujjaimat vagy 5-ször de a 2. csepp sehol nem akart kijönni. Párom igen segítőkész, ő mondta, hogy ne aggódjak, majd Ő kipaszírozza belőlem a másodikat. Jött a 6. szúrás. Első csepp vért letöröltük, majd párom elkezdte kimasszírizgatni belőlem amit ki kell. Masszírozás közben durva keserű ízt, kis zsibbadást és pici hányingert éreztem. Majd annyira elálmosodtam, hogy nem tudtam végigmondani, hogy nem vagyok jól. Ezt követően elkezdtem hátrafelé dőlni, majd szépen megtalálva a törölköző szárítót elterültem, és ott feküdtem kb 10 másodpercig (Párom ezt számolta be). Vigyázott rám, így a fejemet nem vertem be sehova, csak egy horzsolásom maradt, amit a törölköző szárítótól kaptam. "Visszatéréskor" mellkasban egy erős szúró-nyomó érzés tört rám (mint amikor 3-4 napig nem alszol, majd egyszer végre sikerül, de egy óra után már szól az ébresztő, hogy fel kell kelni), és észrevettem, hogy a földön fekszek. Kinyitottam a szemem és párom volt ott aki szólongatott.

Maradék nélkül!

A NÉBIH-től kijött egy táblázat, ami ad egy becslést, hogy bizonyos ételek a megjelölt lejáratuk után még mennyi ideig fogyaszthatók, ha jól vannak tárolva. 

Én magam sem szoktam általában kidobni ételt, ha "papíron" lejárt, viszont volt olyan, hogy még a lejárat előtt (1-2 nappal) megromlott, de abba lehet hogy valami szennyeződés bele kerülhetett csomagolás közben, vagy előtte.

Ki mennyi ételt szokott kidobni?
Ki hogyan tárolja az élelmiszereit?
Ki mit tesz azért, hogy ne legyen kidobva az étel?

Ez a bologbejegyzés nem a sörről szól. Sajnos eljött az idő amikor takarékoskodnunk kell az energiával.
A gáz és az áram vagy nagyon drága, vagy elérhetetlen. A sörkollektor egy igen környezetbarát és olcsó energia forrás. Egy sörkollektor házilagos összeszerelése nem kerül sokba, és a "hogyan?" kérdésre is válszt kapunk a neten.

Előnyei:
1. Abszolút környezetbarát, mivel hulladékból össze lehet rakni
2. Enyhít a gáz vagy áram számlán.
3. Nem nehéz megépíteni.

Hártánya:
1. Anyag használattól függően lehet büdös is.
2. Ha nem süt a nap, nem működik.

Érdemes elolvasni Tamaskó Ákos: Sörkollektor fűtéskiegészítés-célú felhasználása egy családi házban szakdolgozatát, amiben részletesen leírja a sörkollektor működését és a hozzá kapcslódó fizikát.

Lao Ce: Tao te King
Részlet

56

A tudó nem beszél,
a nem-tudó beszél.
Aki betömi oduját,
bezárja kapuját,
élét tompítja,
görcseit oldja,
fényét fakítja,
elvegyül porba:
él a rejtettel azonosulva.
Nem rokonítható,
nem ócsárolható,
nem jutalmazható,
nem károsítható,
nem magasítható,
nem alacsonyítható,
csupán becsülnivaló.

57

Egyenesség vezérli az országot,
csak a háború kíván ravaszságot.
Tétlenség hódítja meg a világot.
Mindezt honnan tudom?
Íme:
"Mikor az országban sok a hívság,
szaporodnak a nyomorúságok;
mikor a népnek fegyvere éles,
sokasodnak a lázadások;
mikor sok az ügyes mester,
gyarapodnak a ritkaságok;
mikor sok a parancs, a törvény,
sűrűsödnek a tolvajok, betyárok."
Ezért így szól a bölcs:
"Ha nem cselekszem, megnyugszik a nép,
ha békés vagyok, megjavul a nép,
ha nem háborgok, gazdagszik a nép,
ha igényem nincsen, egyszerű a nép."

Szerintetek mennyire érné meg az önkormányzatoknak kölcsönözhető (kommentek és a józan ész alapján nem lenne célszerű kölcsönözni) lelegő állatot tartania?
Lehetne tehén, birka és tyúk méretű jószágokat alkalmazni.

Pro és kontra:

- Nem kell benzin vagy áram a fűkaszára.
- Amíg legel csinálhatsz mást.
- Tehén esetében, az önkormányzat esténként megfejhetné, majd eladhatná vagy elajándékozhatná a tejet, esetleg csinálhatna túrót
- Lenne hozzájuk egy juhász-tehenész, aki terelgeti őket az önkormányzati területeken.
- Közben kap a föld trágyát.
- Az önkormányzatok ezért a szolgáltatásért pedig beszedhetnének egy kis pénzt.

- Én egyelőre csak ezt az egy problémát látom: Ha nincs figyelve az állatra, azt eszik meg, amit csak akar.

Mi a véleményetek?

"Ha a világban rendetlenség lesz úrrá, annak oka mindig a tudás túltengése."

Hamvas Béla: A tao virágai

"Mindig a másik a hülye."
"Nem érti meg, pedig egyszerű."
"Én jobban tudom."
"Képtelen felfogni, hogy..."

Ezek sokszor nem szavakként, hanem hozzáállásként jelennek meg a mindennapokban. Munkatársak hergelik egymást, családon belül hergelik egymást az emberek.

Azért hogy ne tudjanak az emberek, dezinformálni kell őket. Amikor a dezinformáció is információként van kezelve kialakul a káosz, a rendetlenség .

Ebben a blogbejegyzés sorozatban szeretném megmutatni, hogy milyen híreket tartottak fontosnak a ' 80-as évek elején, amikor még nem volt internet .

Házfelújításba kezdtünk, melynek része, hogy eltávolítsam az igen régi tapétát a konyhából. Akkoriban még úgy rakták fel a tapétát, hogy alá újságpapírt helyeztek. Ezeket igyekeztem amennyire lehetett szépen lefejteni a falról (legalább egy fotó erejéig). Az eddig lefejtett lapok látszólag a Népszabadság újsághoz tartoznak, melyek javarészt 1983-1985 körüli kiadásúak.

Bevezetés képpen nézzünk meg egy gyászjelentést és néhány álláshirdetést.

A 70 éves néni édesapjának háborús emlékei (1944-1945)

Lopás a tizedért

Édesapám 10-edes volt, ha jól emlékszem. Neki kellett irányítania és ellátni a tizedet. Talán Odessza környékén járhattak. Elment a közeli faluba, ahol egy korábban is bejáratott öreg nénitől aludtejet/joghurtot kért. Azonban a néni ezúttal folymatosan győzködte, hogy neki ugyan nincs semmilyen aludteje, nem készített, ne kérjen tőle. Hosszas magyarázkodás után a néni bement és becsukta az ajtót. Édesapám mérges volt, mert vinnie kellett valamit enni a katonáinak. Körbe-körbe járt az udvaron mígnem megtalált két köcsög aludtejet a gangon. Mérgében mind a kettőt felkapta és elvitte magával.

Tanulság: Jobb lett volna kiszúrni a katona szemét fél vagy egy köcsög aludtejjel.

Isten elküldött vizelni

Édesapámnak vigyáznia kellett a tizedére. Donyeck felé tartottak mikor leverték sátrukat. Megkapták az információt, hogy aznap éjszaka orosz légierő pásztázza majd a földet. A sátrakból kijárási tilalom volt éjszaka, és nem volt szabad fényt gyújtani. Édesapámnak nagyon ki kellett mennie, így kiment a sátorból a latrina felé, majd végre megkezdte a pisilési műveletet. így a tizedét otthagyta. Azok a féleszűek (mivel a főnök távol volt) felkapcsolták a lámpákat. A felkapcsolt lápákat pedig azonnal észrevette az orosz légierő, majd lebombázta a tábort. Édesapám vizeletének fele a latrinában, fele pedig a gatyáján és a földön, amibe rémületében belefeküdt. Másnap reggelig fel sem mert kelni onnan.

A Hölgy akivel beszéltem, a szülei történetét mesélte el. A történet 1944 körül zajlott Halmágycsúcson ( Románia - Erdély: Varfurile).

A története a következő:

Édesapám be kellett vonuljon katonának, ezért édesanyám maradt otthon nagymamámmal és az akkor még 1 éves nővéremmel. Mivel nagyapám elhunyt, így csak nők voltak otthon.

Az orosz katonák megszállták a falut, fosztogattak (többnyire ételt) és nőket erőszakoltak meg. Édesanyámék nem tudtak oroszul, az orosz katonák pedig nem tudtak románul. Amikor a mi házunkhoz értek az egyik katona vizet kért. Nagymamám kínálta fel neki, de azt mondta, hogy neki az nem jó, hanem édesanyámtól kéri (aki fiatalabb ugyebár). Ekkor már értették miről lesz szó. Édesanyámat elkapta és megerőszakolta, majd bent tartotta a házban.

Egyik alkalommal sikerült édesanyámnak elszöknie, és átszaladt a szembeszomszédhoz, ahol egy idős hölgy lakott. Sikerült elbújtatnia édesanyámat vagy a pincébe vagy a padlásra, de már nem emlékszem, hogyan mesélte. A katona kereste a szomszédoknál majd bement a szembeszomszédhoz. Az öregasszony elkezdett ordibálni vele, hogy "Ugyan már, mit akarsz itt? Ez kell neked?" - és felemelte a szoknyáját (ami alatt akkortájt nem volt szokás mindenkinek bugyit hordania ) majd mutogatta neki a jó öreg...

Az időjárás módosítás történelme

Szeretném Veletek megismertetni, hogy a civilizáció során mi mindent tettünk meg annak érdekében, hogy terményeinket, épületeinket, javainkat megvédjük a jégesőtől és viharoktól (esetleg támadástól?).

A Hettitákat (i.e 1500-as évek) tartják az elsőknek, akik megpróbálkoztak az időjárás módosításával. Nyilaikkal lőtték a viharfelhőket, hogy a bennük lakozó ártó szellemeket megöljék [1] Az időjárás módosításáról a későbbiek folyamán a középkorból kerültek elő írások. Konkrétabban Európa területéről. Akkoriban úgy hitték, hogy az erőteljes hang elűzi majd a felhőket. A hiedelem hozzánk, Magyarországra is begyűrűzött. 1723-tól hivatalos hatósági szövegezés alapján esküt kellett tegyenek a csőszök (mezőőrök), hogy ők "elé harangozni" fognak, azaz a vihar érkezését a viharharang kongatásával és imádkozással fogják várni. Úgy vélték, Isten meghallgatja majd imáikat és eloszlatja a felhőket. Ez a módszer az 1900-as évek közepén teljesen feledésbe merült, mivel megszüntették a nagy szőlősöket (eltávolították a szőlőtőkéket) [2]. Néhány helyen, mind a mai napig megtalálhatók ezek a harangok. Hallgassatok meg egyet, ami ma is üzemben van Jászágón.