Sziasztok,

A blogbejegyzésem célja, hogy bemutassak olyan tevékenységeket, amelyek manapság nagyon kevés helyen, vagy már egyáltalán nincsenek jelen, de mégis hasznosak lehetnek a mindennapokban, esetleg újat mutatnak, vagy csak szimplán furcsának találjátok.

A fű összetekerése
megj.: Eszméletlenül praktikus megoldás, hogy kisebb helyen lehessen tárolni a egy szénakazalt. Én magam kesztyűt használnék.

A fenyőmag
megj.: Valaki kóstolta már milyen is ez a kis mag? (~ 700-800 ft 50 g, de miért is kerül ennyibe?) Egy rövid ismertető arról, hogy ezt hogyan szedték, tisztították régen. És a modern technika .

A következőkben igyekszek összefoglalni röviden néhány gondolatmenetet, stratégiát, amelyet, ha betartunk segíthetünk magunkon és utódainkon. Nem biztos, hogy mindenkinek van lehetősége (anyagilag) ezek közül mindenre figyelni, de a környezettudatosság fő mozgató rugója inkább a spóroláson alapul. Amik szerintem a legfontosabbak, azt félkövérrel fogom jelölni.

Az alap problémát a közlegelők tragédiája mutatja be.

1. Tanítás a környezettudatosságra: A legfontosabb, hogy a következő generáció már abban szellemben nevelkedjen, amiben a mindennapi tevékenységeit környezethatékonyan tudja végezni.
2. Tömegközlekedés használata: Szerintem nem kell részletezni, hogy így kevesebb üvegházgáz kerül a levegőbe.
3. Kerékpár, roller, scooter, segway, görkori, gördeszka és minden elektromos vagy lábbal hajtható eszköz használata motor vagy autó helyett: Az elektromos cuccok még nem a legkörnyezethatékonyabbak, de legalább nem eregetnek magunkból üvegház hatású gázokat.
4. Mondj le mindenféle műanyagról: Ha teheted, válassz olyan termékeket, amikhez nem kell műanyag bizbasz. Ez azért is fontos, mert tudjuk, hogy tavalytól (2018 januárjától) már nem viszi el Kína a műanyag szemetünket. A műanyag zacsik helyett készíttess (vagy csinálj!!!) magadnak bevásárló táskát, amit nem tudsz elnyűni pár használat után.
5. Ha lehet, próbálj meg környezetbarát vegyszereket használni: Pl az ecet, vagy citromlé + szódabikarbona (már kipróbáltam: volt egy zsírfolt üvegen amire, minden sz@rt ráfújtam, de mégis a citromlé + szódabika hozta le…meg is döbbentem rajta)
6. Csinálj otthon komposztálót: Add vissza a földnek azt, ami az övé. Ha megteheted, ne dobálj ki mindent a zöldhulladékba, ráadásul a komposztot zöldség és gyümölcs termesztésére is használhatod, szerintem megéri.
7. Ültess fákat!
8. Ne vásárolgass össze-vissza mindent: Ha minden ember csak annyit venne és csak abból, amire tényleg szüksége van, nem lenne ennyi szemét. Az, hogy azért vásárolgassunk, hogy megmutassuk a „többieknek” mennyire mindenre is telik, az csak társadalmi butaság. Tudjuk, hogy egyszer mind meghalunk, de oda nem vihetjük ezt a sok sz@rt, amit felhalmoztunk. Inkább emberi kapcsolatokat építs, ne szemétdombot.
9. Használj zöld energiát otthon: Ha megteheted, szerelj fel napkollektort, napelemet otthonodba.
10. Vásárolj minőségibb terméket: Ha megteheted, azért válassz minőségibb terméket, mert azt jobban fogod értékelni, nem dobod ki olyan könnyen, mint valami olcsóbbat.
11. Ha valami elromlott javítsd ki: Ha bármilyen cuccod (ruha, bögre, vagy bármilyen eszközöd) elromlott, ne az legyen az első, hogy eldobod. Keress megoldást neten, kérj segítséget az ősöktől (tapasztaltabbak, mint mi) vagy próbáld meg Te magad megjavítani. (Viccesnek hangzik, de ez az emberi kapcsolatokra is igaz. 😊 ). Szerintem az újra hasznosítás célja, hogy egy tárgy minél több funkciót el tudjon látni.
12. Ha lehet olyan termékeket vegyél, amik a közelben készültek (nézd meg a gyártóját, gyártás helyét), de ha a minőség rovására megy, akkor választhatsz távolabbit is. Ez azért fontos, mert a helyi termékeket nem kell szállítgatni, ezáltal kevesebb üvegház hatású gáz kerül a levegőbe.
13. Minél kevesebb vizet pazarolj: pl: télen ne a zuhany alatt melegedj, hanem vegyél fel melegebb pizsamát és takarózz be.
14. Vigyázzunk, hogy a divat ne űzzön belőlünk bolondot. A piacot nekünk kellene alakítani (kis embereknek) Mi vagyunk többen.

Sokat gondolkoztam azon, hogy leírjam, ne írjam le. Mivel pár napja sikerült megfogalmaznom mit is gondolok valójában, ezért úgy döntöttem, mégis megosztanám.

A Layer elmélet alatt a tudás különböző mélységi és szélességi szintjeivel való kapcsolat felépítését értem.

Az elmélet:

Rengeteg tudományterület létezik a világban (természettudományok, nyelvtudományok, hittudományok, műszaki tudományok, társadalomtudományok és még sorolhatnám). Egy területet lehet felszínesen, illetve lehet a legmélyebben, legjobban ismerni (a két véglet között pedig a layerek, azaz a tudásszintek vannak). A területeket egy bizonyos tudás szintjén össze lehet kapcsolni.

PL.: Biológia - kémia. Addig amíg az ember csak a tükörbe néz és saját magát látja egy almával a kezében, az csak biológia (és felszínes tudás). Ha az ember tudása elmélyül (mélyebbre ás) a biológiában és végig gondolja, hogy az almát amit megevett nem egyben távozik belőle, hanem történik valami amitől annak az állaga megváltozik, akkor azt már biokémiának nevezhetjük. Szélesebb látókörre tesz szert, és megtalálja a kémia tudományát, de mindenképpen egyre több tudást kell gyűjtsön és egyre magasabb tudásszintre kell jusson, hogy megértse milyen anyagok hogyan alakulnak át (biológiai folyamatok), milyen kötések keletkeznek, bomlanak. Lépeget tovább a layereken, immár kémia ágon, hogy megtudja pontosan milyen elemekből is épül fel önmaga.