Kicsit beszélgettem a vulkánkitörésekről a ChatGPT-vel. A hazugság jogát szerintem fenntartja 
, de az alábbi beszélgetés folyt:
Mely vulkánok törtek ki világszerte 2024-ben?
A ChatGPT ezt mondta:
Íme egy lista a 2024-ben történt vulkánkitörések helyszíneiről, duplikációk nélkül:
Etna, Olaszország
Merapi, Indonézia
Whakaari/White Island, Új-Zéland
Sundhnúkur, Izland
Semeru, Indonézia
Lewotobi, Indonézia
Taal, Fülöp-szigetek
Kanlaon, Fülöp-szigetek
Kerinci, Indonézia
Dempo, Indonézia
Suoh, Indonézia
Concepcion, Nicaragua
Ubinas, Peru
Ruang, Indonézia
Atka Volcanic Complex, Egyesült Államok
Barren Island, India
Fernandina, Ecuador
Ambrym, Vanuatu
Ahyi, Egyesült Államok
Reykjanes, Izland
Poas, Costa Rica
Ioto, Japán
Mayon, Fülöp-szigetek
Ebeko, Oroszország
Rincon de la Vieja, Costa Rica
Great Sitkin, Egyesült Államok
Lewotolok, Indonézia
Sangay, Ecuador
Tinakula, Salamon-szigetek
Manam, Pápua Új-Guinea
Nyamulagira, Kongói Demokratikus Köztársaság
Ol Doinyo Lengai, Tanzánia
Aira, Japán
Bezymianny, Oroszország
Sabancaya, Peru
Langila, Pápua Új-Guinea
Masaya, Nicaragua
Tofua, Tonga
Villarrica, Chile
Nevado del Ruiz, Kolumbia
Saunders, Egyesült Királyság (Dél-Georgia és a Déli-Sandwich-szigetek)
Heard, Ausztrália
Reventador, Ecuador
Ibu, Indonézia
Popocatepetl, Mexikó
Suwanosejima, Japán
A fent felsorolt vulkánok hány kg széndioxidot, metánt, kén-dioxidot, nitrogén-dioxidot, és szálló port bocsátotak ki összesen eddig ebben az évben?
Hirdetés
A ChatGPT ezt mondta:
A vulkáni gázok kibocsátása nagymértékben változik a vulkán aktivitásától, típusától, méretétől és földrajzi elhelyezkedésétől függően. Általában a vulkánok által kibocsátott fő gázok közé tartozik a szén-dioxid (CO₂), kén-dioxid (SO₂), vízgőz (H₂O), valamint kisebb mennyiségben metán (CH₄), nitrogén-dioxid (NO₂), és szálló por (PM).
Átlagosan egy aktív vulkán évente több millió tonna gázt bocsáthat ki. Például:
Szén-dioxid (CO₂): Egyetlen nagyobb kitörés akár 10-100 millió tonna CO₂-t is kibocsáthat évente.
Kén-dioxid (SO₂): Egy aktív vulkán kibocsátása 1 millió tonna SO₂ lehet évente.
Metán (CH₄): A kibocsátás kisebb, de mérhető, általában néhány ezer tonna.
Nitrogén-dioxid (NO₂): Ebből kevesebb mennyiség távozik, de szintén számottevő lehet a nagyobb kitörések során.
Szálló por (PM): A vulkáni hamu (szálló por) mennyisége jelentős lehet, elérve akár több millió tonnát is egy jelentős kitörés során.
Mivel konkrét kibocsátási adatok az egyes vulkánokról nem állnak rendelkezésre egy összesített formában 2024-ben, és ez az információ számos kutatóintézet által külön-külön van gyűjtve, csak becsült értékeket adhatok meg az aktív vulkánok kibocsátására.
Ha például minden vulkán átlagosan évente 1-10 millió tonna CO₂-t bocsát ki, és figyelembe vesszük, hogy 40-50 aktív vulkán működött 2024-ben, akkor a szén-dioxid kibocsátás nagyságrendileg 40-500 millió tonna lehet.
A kén-dioxid kibocsátása is nagyságrendileg több millió tonna lehet, míg a metán, nitrogén-dioxid és szálló por mennyisége kisebb, de még mindig jelentős.
Pontos adatokhoz speciális monitoring rendszerek adataira lenne szükség, melyeket vulkanológiai intézetek és nemzetközi szervezetek gyűjtenek.
Ezek alapján milyen szinten felelős az idei forróságért ez a sok vulkánkitörés?
A ChatGPT ezt mondta:
A vulkánkitörések szerepe a globális felmelegedés és a szélsőséges időjárási események, például a forróság kialakulásában összetett és több tényezőtől függ. Az alábbiakban bemutatom a vulkánkitörések hatását és azt, hogyan járulnak hozzá vagy csökkentik a hőmérsékletváltozásokat:
1. Szén-dioxid (CO₂) kibocsátás:
Hatás: A vulkánok jelentős mennyiségű CO₂-t bocsátanak ki, ami üvegházhatású gázként hozzájárul a globális felmelegedéshez. Azonban a vulkáni CO₂ kibocsátás mértéke lényegesen kisebb, mint az emberi tevékenységekből származó CO₂. Az emberi eredetű CO₂ kibocsátás évente több mint 35 milliárd tonnát tesz ki, míg a vulkánok általában 0,2-0,3 milliárd tonnát bocsátanak ki.
Összehasonlítás: A vulkáni CO₂ kibocsátás a globális CO₂ kibocsátásnak csak egy kis részét teszi ki, tehát a vulkánok közvetlenül nem jelentős tényezők a globális felmelegedés szempontjából.
2. Kén-dioxid (SO₂) kibocsátás:
Hatás: A kén-dioxid vulkáni kitörések során kerül a légkörbe, ahol kénsav aeroszolokká alakulhat. Ezek az aeroszolok visszaverik a napfényt, ami hűtő hatást gyakorol a Föld felszínére. A történelemben nagy vulkánkitörések, mint például a Mount Pinatubo 1991-ben, ideiglenes lehűlést eredményeztek a globális hőmérséklet csökkenésével.
Összehasonlítás: A nagy mennyiségű SO₂ kibocsátás rövid távon inkább hűtő hatást gyakorol, mintsem melegedést okozna. Így a vulkánkitörések időszakos forróságot nem valószínű, hogy közvetlenül előidéznek, inkább mérsékelhetik azt.
3. Szálló por (PM) és vulkáni hamu:
Hatás: A vulkáni hamu és por szintén akadályozhatja a napsugárzás eljutását a felszínre, ami hűtő hatást vált ki. Azonban ez a hatás általában helyi vagy regionális szinten jelentkezik, és rövid távú, néhány hónapos vagy éves időskálán van jelen.
Összehasonlítás: A por és hamu hatása, bár ideiglenes, szintén inkább hűtő jellegű.
Összegzés
Az idei forróságért és szélsőséges hőhullámokért a vulkánkitörések valószínűleg nem felelősek közvetlenül. A vulkánkitörések kén-dioxid és por kibocsátása általában rövid távú hűtő hatással bírhat. A globális felmelegedést sokkal inkább az emberi tevékenységekből (pl. fosszilis tüzelőanyagok égetése, ipari kibocsátások) származó szén-dioxid és más üvegházhatású gázok kibocsátása okozza.
Ezért bár a vulkánok jelentős természetes tényezők, az idei forróság és a klímaváltozás fő mozgatórugója az emberi tevékenység, nem pedig a vulkáni aktivitás.
Ebben az évben emberi tevékenységől hány tonna co2 keletkezett?
A ChatGPT ezt mondta:
2024-ben az emberi tevékenységek által kibocsátott szén-dioxid (CO₂) mennyiségét a legfrissebb adatok alapján körülbelül 37-40 milliárd tonnára (gigatonna) becsülik évente. Ez az érték az ipari forradalom kezdete óta folyamatosan emelkedik, és nagy részét a fosszilis tüzelőanyagok (szén, olaj, földgáz) elégetéséből, valamint a cementgyártásból és a mezőgazdaságból származik.
Az éves globális CO₂ kibocsátás egyenletesen oszlik meg az év során, így egy év alatt közel 100 millió tonna CO₂ kerül a légkörbe naponta emberi tevékenység következtében.
Azt gondoltam, hogy az idei vulkánkitörések nagyobb %-ban felelősek ezért a melegért, de ahogy látom az emberi tevékenység és az El Nino jelenség többet nyom a latba. 
