Nem túl sokszor lenne rá szükségem, de tud valaki mondani működő holtankoljak.hu alternatívát, ami majdnem aktuális árakat közöl? Decemberben voltam legutóbb otthon, mindíg úgy oldom meg, hogy szeretett városomban tankoljak, de nincs egy oldal se, ahol megnézhetném, hogy melyik kúton mennyibe kerül az üzemanyag. Még az Auchan saját weboldala sem aktuális, valami 10 Ft volt literenként az eltérés a kúton ahhoz képest, mint amit az oldalukon írtak. A holtankoljak.hu dizájnos, de zéró információ van rajta, már ami az üzemanyag árakat illeti. Ezen felül meg még csak felhasználóként nem is küldhetek be aktuális árat, amiért tankoltam. Valami ötlet?

A mai gazdasági viszonyok között mind a magánemberek, mind a cégek is megpróbálják csökkenteni költségeiket. Az egyik legegyszerűbb módja a telekommunikációs költségek csökkentésének, ha a cég irodai telefonálási szokásait áttereljük VoIP-os rendszerek felé.

Én itt most a cégünknél történt átállásról írom meg a tapasztalataimat, remélem sikerül hasznos információkkal szolgálnom.

Kiindulási állapot

Kis tervezőirodáról van szó, összesen 4 mérnök + titkárnő és főnökünk. Az irodában senki sincs folyamatosan, így mérlegelni kellett, hogy mennyi telefonszámra, ill. hardware-re lesz szükségünk. Mivel csak nagyon ritkán vagyunk mindannyian az irodában, és akkor sem telefonál biztosan mindenki valakivel, így úgy döntöttünk, hogy az irodai telefonok számát helyiségenként egyre maximalizáljuk, így csak kettő telefonszámra lesz szükségünk.
A mobilitás érdekében DECT-es készülékek beszerzését határoztam el, úgy, hogy a készülékek abban a helyiségben vannak, ahol a mérnökök dolgoznak, és ha főnökünknek szüksége van a telefonra, azt beviszi magához.

Sikeresen megérkezett a repülőm Münchenbe. Most egy éjszakát töltök itt, utána repülök tovább Brémába. A reptéren jegyet kellett venni a helyi tömegközlekedésre (MVV). Szerencsém volt, mind a Visa/Master párossal tudtam fizetni a jegyért az automatánál, amit persze a DB (Deutsche Bahn) üzemeltet (Terminal 2, érkezési szint). Persze ez nem általános. Ha mondjuk a Müncheni fő vasútállomáson akartam volna fizetni a dombornyomott kártyával, akkor azt csak az MVV ügyfélszolgálatán tehetném meg. Az MVV többi automatás jegyértékesítő helyén csak EC kártyával vagy GeldKarte-val lehet fizetni, na meg érmével. A másik nagy szívás, hogy a MVV határain belüli vasútállomáson, ha a MVV-n belül, mondjuk vonattal akarok utazni, nem fizethetek Visa/Master kártyával a DB automatán, de ha a MVV határán kívülre utazom, akkor már elfogadja a kártyát. Ezt nem értem, de a lényeg, hogy készpénz nélkül eljutottam a szállásomra. Holnap majd már Brémából jelentkezem (ha találok internetet), és ott is kiderül, mennyire lehet használni mondjuk tömegközlekedésre a dombornyomott kártyát.

Sokan nem tudják, hogy a bankkártyahasználat a kereskedőknek pénzbe kerül. Annak ellenére, hogy én ezzel a ténnyel tisztában vagyok, a bankkártyámat előszeretettel használom. Ennek legfőbb oka, hogy nem kell készpénzzel foglalkoznom, folyamatosan tájékoztatva vagyok, hogy mennyi az aktuális egyenlegem, és külföldön sem kell pénzváltással foglalkoznom. Az elmúlt két évben közel 270 bankkártyás tranzakcióm volt, ami majdnem minden 2. napra egy kártyahasználatot jelent, céges kártya nélkül.

A legfontosabb dolog, ami miatt Németországot vettem példának, hogy ott próbálok majd szerencsét a kártyáimmal, az a hazánk és a német kártyahasználati szokások közötti különbség. Németországban a legszélesebb körben elterjedt az ún. EC kártya használata. Ez is, mint sok minden, amolyan német sajátosság, és más országokba nem igazán jutott el, de nincs is nagyon szükség rá, mert az 1.0-ás német kártyahasználónak ez is megteszi, aki meg külföldön, vagy a neten is fizetni akar, az vesz magának egy dombornyomott kártyát és a számlájához hozzárendeli. Barátnőmnek a példa okáért 3 évvel ezelőttig csak EC kártyája volt, még csak Maestro-ja sem volt, így is meg tudott élni és kártyával fizetni. Most is csak azért van egy EC + Maestro kombinált kártyája, mert a bankja már nem ad ki csak EC kártyát.
De miért EC és nem Master vagy Visa, esetleg AmericanExpress a nyerő a németeknél? Ahogyan azt az első bekezdésben írtam, a kártyahasználatnak díja van. Egyszer fizet a felhasználó a bankjának, amiért ad neki Visa vagy Master kártyát. Ennek díja több ezer Ft. Igazából nem kap érte senki semmilyen olyan szolgáltatást, amiért annyira nagyon megéri mondjuk Master Standard miatt Master Gold-ot kérni (kivéve ha a Ferihegy 2-n a Master Lounge-ot akarja valaki használni, mert akkor a Master Gold már az első használat alkalmával visszahozza a többletköltséget). Amikor lehúzzák a kereskedőnél a kártyámat, akkor a fizetett végösszegből a kereskedő attól függően, hogy miben egyezett meg a POS-terminált üzemeltető bankjával, rosszabb esetben a fizetett összeg 3%-val csökkentett összeg fog majd megjelenni a számláján. A kártyát logózó cég a kártyát kibocsátó banknak fizet egy meghatározott összeget (nagyságrendileg 30 Ft-ot), majd fizet a terminált biztosító banknak is, és elrakja a saját maga kis hasznát (Interchange Fees-ben mindenkinek a jussa szabályozva van). Ezért is van az, hogy pl. a MasterCard annyira reklámozza a brandjét, hogy minnél többet vásároljunk az ő kártyáival, mivel minden vásárlás után ha csak egy minimális kis bevétele is, de valami képződik. Természetesen ezek a cégek igen bonyolult mechanizmusokkal a pénzeket az egyes felhasználók között osztják, tehát nem a nagy semmiért, hanem a felhasználók kényelméért szedik be a pénzeket.

Nemrég volt egy cikk az Indexen, amikor is a szerző kipróbálta, hogyan tud a mindennapokban bankkártyás fizetéssel megélni. Akkor merült fel bennem, hogy én meg ide jegyzetelek majd, hogy hogyan tudok megélni Németországban a Master és Visa Silver kártyámmal egy hosszabb hetet. Fogok bejegyzést írni még a kiutazás előtt, hogy miért is akarom kipróbálni ezzel a két kártyatípussal túlélni az egy hetes kintlétet.
Elöljáróban annyit, hogy 10 évvel ezelőtt egy teljes évet voltam odakint, volt német bankszámlám, ottani Sparkasse kártyával - EC-Maestro. Ami igazán felbosszantott, hogy akartam még tavaly egy EC kártyás számlát nyitni - sajnos nincs már kinti bejelentett lakcímem, így alapból nem is tudnék számlát nyitni, pedig majdnem minden harmadik hetemet kint töltöm, de az nem elég ideiglenes lakcím bejelentésre. A lényeg, hogy két bank is elhajtott, amikor EC kártyás bankszámlát akartam nyitni náluk. A legjobban az dühített fel, hogy az ügyintézők értetlenül álltak a kívánságom előtt, mivel itthon van három dombornyomott kártyám (2 db Visa és egy Master) amik szerintük sokkal többet érnek, presztízs értékűek egy EC-vel szemben. De én meg egy alap EC kártyával akarom elverni a pénzem Németországban, nem pedig az itthoni dombornyomott kártyáimmal.
A kísérletről, hogy mennyire tudom a presztízs kártyákkal elkölteni a pénzem, vagy mennyire nehéz az élet az EC kártya, GeldKarte chip nélkül, január második hetében fogom tudni megírni.

Ebben a cikben egy kis segítséget kívánok nyújtani azoknak, akik a régi Pannonnál, most Telenor-nál vásárolt mobil internet hozzáférésüket, a Telenor által adott akciós USB modemmel szeretnék használni az arra alkalmas AVM Fritz!Box készülékükön.

Azoknak, akik mobil internetet kívánnak megosztani egy routeren, nagyszerű megoldás lehet az AVM Fritz!Box Wlan 3270 típusú készülék. Nekem azért van rá szükségem, mert több helyszínen is van építési munkánk, és ezeken a helyszíneken az egyes alkalmazottaknak különböző időpontokban szükségük van az internetre. A legegyszerűbb, ha megosztjuk a hozzáférést, mert így nem csak egy személy számítógépére korlátozódik az internethasználat, hanem a vezeték nélküli hálózaton bárki netezhet.
Az internetmegosztási probléma megoldására ezért egy USB porttal ellátott, AVM Fritz!Box Wlan 3270 v3 típusú készüléket választottam. A mobil internet hozzáférést még a Pannonnál vásároltam meg. Az előfizetéshez kapott Huawei E1752 típusú modem beüzemelését tartalmazza a leírás.

Egyik munkánkból adódóan Kaposváron telepítettünk egy mobil internet hozzáférést. Mellékelve a speedtest.net mérési eredményeit elmondható, hogy sebességben nagyon jó a Pannon netje. A boltban nem megfelelő netfedettséget mutatott a térkép, ennek ellenére nekem megfelelőnek tűnt a sebesség, épületben elhelyezett routerről.

A cégnél kisebb hardware frissítés lesz majd. Rendeltünk egy Synology DS209+II-t. Ha megérkezik, erről is akarok majd ísni, hogy milyenek az alap funkciói, mennyire éri meg a pénzét. Amit biztosan nem tudok majd kipróbálni, az az, hogy mekkora a maximális sebessége, mivel nincs gigbit-es router-ünk. Ami érdekel az a file-kezelés és azt már most is ki tudjuk próbálni.

Ha minden jól megy, akkor a jövő héten beszerzek egyet ([AVM Fritz!Box WLAN 3270]), és kipróbálom, hogy a Pannon mobil net hogyan megy rajta. A pusztába kell telepíteni egy adatrögzítő berendezés mellé, amit naponta egyszer meg kell nézni, hogy minden rendben van-e és milyen adatok kerültek rögzítésre. Az elsődleges szempont az USB porton keresztüli UMTS netkapcsolat és a portforwarding DynDNS szolgáltatással. A tapasztalatokról majd később.

Csomagolás

A Fritz!Box-hoz alap esetben csak a legfontosabb dolgokat szállítják, azonban ezt még így is kielégítőnek mondhatjuk. A németországi rendszer szerint, amennyiben a T-Online-nál rendeltük meg a DSL szolgáltatást, a vonal beüzemelése előtt külön csomagban kapjuk meg a splittert (az ára kb. 10 euro), így azt sajnos nem találjuk meg a berendezés mellett. (Ennek fontos szerepe lesz a beüzemelés miatt.)

T-DSL splitter a Deutsche Telekomtól

A csomag tartalma a következő:

• AVM Fritz!Box 7170 (fekete)
• Telepítő CD, a legfontosabb AVM programokkal
• 1,5 m-es hálózati kábel (CAT5, piros színű)
• RJ-12/TAE adapter (csak Németországban használatható - fekete)
• TAE/RJ-45 adapter (a német splitterbe a TAE csatlakozón keresztül lehet a DSL-telefon Y-kábel telefon végét bedugni - fekete)
• 4,25 m-es dsl-telefon Y-kábel (a splitterbe a TAE/RJ-45 adapter csatlakozón keresztül megy az egyik vége az Y elágazásnak, a másik elágazás a DSL csatlakozóba, míg a másik vége a Fritz!Box-ba – szürke)