Tegnapi nappal bejelentették, hogy 25 év után megszűnik a német VIVA zenecsatorna.

Gondolom sokan nem is tudják, hogy volt német VIVA is, nekem a 90-es években ez volt a legújabb európai (nem angolszász) zenék forrása. Sokszor amikor hazaértem a suliból, tanulás mellett is ez ment, igaz nem értettem, hogy mit vartyognak, mert nem beszéltem németül, de kit érdekelt. A lényeg az volt, hogy jó zene ment egész nap. Nekem nagy kedvencem volt a Clubrotation és a délutáni Interaktiv. Nagy szerelmem volt Aleksandra Bechtel

Sokszor hajlandó voltam órákig várni, hogy valami új zene menjen rajta, 98-tól pedig egyik-másik friss zenéket bemutató műsoruk után Audiogalaxy-n kerestem a zenéket, hogy gépen is hallgathassam az új szerzeményeket.

Itt egy jó kis cikk németül tudóknak, hogy mi lett a VJ-kel.

A minap járta be a hír a sajtót, hogy a Google promózta a MI/AI mindegy hogy nevezzük technológiáját, ahol is egy éttermi időpontfoglalás és egy fodrásszal való beszélgetés volt a középpontban.

Az új technológiákat természetesen valamivel promózni kell, iszonyatosan jó, hogy mennyire fejlődik a beszédfelismerés, húsz évvel ezelőtt még az is nagy szám volt, hogy a beszkennelt gépelt/nyomtatott szöveget az OCR úgy ahogy képes volt felismerni, most meg...

De... Elég szomorú, hogy a technológia fejlődik, és ilyen piti feladatokra használnánk, mert bizonyos iparágak, az élet egyes területein a digitalizáció nem tud beférkőzni. Pl. az éttermek miért nem tudják az étlapjukat digitalizálni, az asztalfoglalásra online módot adni, amikor erre van egy tucat szolgáltatás? Még mindig egy könyvbe ceruzával firkálnak, pedig lenne ennek egyszerűbb módja is. Ugyanez a fodrásznál, autószerelőnél, mindegy kinél.

Az életnek annyi területe van, ahol lehetne normálisan egyszerű feladatokat digitalizálni, és nem tesszük meg, helyette majd a MI felhívja az ügyfélszolgálatot, vár az ügyintézőre, és elmondja neki, hogy mi a baj...

Több kérdőjel is felmerült bennem a fenti hír olvasása közben. Azon nem is nagyon lepődtem meg, hogy nem tudom ki Kylie Jenner, mármint így 35 éves fejjel szégyen, nem szégyen de nem tudom, hogy ki ez a hölgy aki képes egy Twitter üzenettel ekkora "összeg" megsemmisítésére.

Ami még inkább érdekes, hogy a techcégek így 2018-ban mennyire nem foglalkoznak a felhasználói véleményekkel, nem tesztelik az újításaikat, vagy ha egy széles felhasználói bázis elégedetlenségét fejezi ki a vélelmezett nagyszerű változások bevezetése után, akkor azt szó nélkül hagyják és tévedhetetlennek tartják magukat.

Arról nem is beszélve, hogy a "befektetőiket" pedig még ez sem igazán hatja meg, hanem egy - bizonyos körökben biztosan nagy elismertségnek számító - személy igen egyszerű kijelentése tud csak gyümölcsöt teremni, mégpedig igen sok pénz elégetésével.

Az egész történet viszont jól rámutat a mostani IT ipar visszáságaira: minimális értékteremtés és jó ötlet mellett lehet a tech iparban óriási vagyonokat létrehozni, de ez ugyanilyen gyorsan el is éghet egy rossz update-tel. Már majdnem olyan, mint a 2000-es évek elején volt a dotcom lufi kipukkanásakor.

Tegnap hivatalosan is elindult a választási kampány. Tudom, politikáról itt a logout-on nem igazán illik írni, van külön topikja ennek a témakörnek is, ahová relatíve kevesen járnak be és írják meg a véleményüket, de a hangulat szerintem sokszor egész jó.

Ma reggel gondolkoztam el azon, hogy hogyan is éltem meg a választások előtti időszakot korábban, amíg Magyarországon éltem. Az első ami eszembe ötlött, hogy Török Gábor elemzéseit olvastam és minden nap vártam, hogy valami új jelenjen meg tőle az indexen, hogy aztán akár baráti körben is átrágjuk amit írt.

Az, hogy egyetért-e valaki vagy sem egy politikai elemző írásával, sokmindentől függ, persze igazán meghatározó az olvasó politikai beállítottsága és hogy mennyire találkozik az elemző gondolata az olvasó véleményével, politikai értékeivel.

Ami viszont meglepett, hogy mennyire nincs a magyar sajtóban értelmes politikai elemzés. Én személy szerint szívesen olvasnék értelmes és kevésbé részrehajló véleményeket a mai magyar politikai helyzetről, nem napi rednszerességgel, de néhanapján azért jól jönne valami "szellemi táplálék", ami nincs megfertőzve gyűlölettel, vagy nem megrendelésre készül.

Végre. 2018 és van osztrák e-matrica. Végre. És itt el is szállt az örömöm.

2018-ig kellett várni hogy a sógoréknál is lehessen személyautóra e-matricát venni. Gondolom vártak vele, hogy a technológia kiforrja magát, és amikor már nem lesz túl drága, akkor bevezetik.

Amikor megjöttek az első hírek az e-matrica vásárlásának menetéről ledobtam a láncot. Azt hittem, hogy a német az egyik legnyakatekertebben a jogszabályokhoz ragaszkodó életképtelen nép, de erre is próbál az osztrák rátenni egy lapáttal.

Konsumentenschutz. A várázsszó. Mivel nagyon fontos az autópálya üzemeltetőnek a vásárlók jogai, így figyelem: az interneten vett e-matrica a vásárlást követő 18-ik naptól érvényes. Nem úgy mint a magyar, hogy a vásárlás pillanatától, hanem várnak 14 napot, mert ugye az internetes vásrlásnál eddig állhatsz el a vásrlástól, és mivel posta fordultával is lemondhatod a dolgot, így adnak még 3 napot, hogy biztos beérjen a lemondás. De nincs baj, mert lehet venni tavasztól az e-matricát a ragasztósat árusító helyeken is.

Többféle okból sem tudja az Amazont egy kiskereskedő legyőzni, de ami engem inkább meglep, hogy nem is próbálnak a boltosok ellene tenni. A ZDF-en volt egy riportfilm, amiben azt taglalták, hogy mennyire erős ellenfél az Amazon és hogy bevesárlóutcányi kiskereskedő megy tönkre miattuk.

Nekünk is van Amazon Prime előfizetésünk, tehát támogatom a gonoszt, de azt látom, hogy a bolttal rendelkező kereskedők sem tesznek meg annak érdekében mindent, hogy ne gyalulja le őket az Amazon. A dokumentumfilm hatására eldöntöttem, hogy nem fogom a következő pár rendeléskor dagasztani az Amazon árbevételét. Mi a tapasztalat és miért nem fog győzni a boltos kereskedő?

Az Amazon Marketplace-en több kereskedő is árulja a portékáját, így elég egyszerűen meg tudtam keresni és nézni a weboldalukat, hogy lehet-e onnan rendelni. Arra jutottam többféle terméknél és boltnál, hogy:
- a kiskereskedő weboldalán vagy nincs lehetőség vásárolni, vagy ha van, akkor regisztrálnom kell,
- csak előreutalásos fizetés van, extra pénzt kérnek el ha PayPal vagy kártyás fizetési módot választom,
- ugyanazon termék ára drágább, mint a Marketplace-en,
- a csomagolási és postaköltség drágább a webshopban, mintha ugyanattól a kereskedőtől az amazonon rendelek,
- sokszor hiányos, illusztráció/információ nélküli a webshop.

Egy hónapja majdnem írtam hirtelen felindulásból a témáról, mégpedig azért mert szinte használhatatlan volt a Paypass/Paywave-hez képest. Augusztus hónapban megjártam a közép- és kelet-európai régió pár országát, ahol is örömmel konstatáltam, hogy a MC és Visa érintős fizetési megoldásai milyen szépen elterjedtek és cash nélkül is el lehet boldogulni.

A német Payback-nek, az egyik legnagyobb felhasználószámmal rendelkező pontgyűjtő programnak, ha jól emlékszem 2016 óta van már fizetési funkciója is. Azért, hogy a lehető legtöbb ember használhassa - szerintem okosan -, a QR-kódos fizetési rendszert választották. Az általunk látogatott boltok többségében lehet Payback Pay-el fizetni, szóval kipróbáltam, miután többször is pénztárca nálkül, de okostelefonnal mentem bevásárolni.

Ahogy írtam is, már több, mint 1 éve bevezetésre került, így azt hittem, hogy már nem a tesztfázisban van a rendszer. Egész egyszerű a használata: a regisztráció után a fizetési rendszert üzemeltető cég részére biztosítunk egy csoportos beszedési megbízást, pár centet levonnak, valami kódot kell még az oldalukon megadni, a pénzt utána visszautalják és már lehet is fizetni. Nekem kb. 2 hét volt a regisztráció. Az android-os app-ban egy pin kód megadása után már működött a QR kód generálás.

Ez is eljött. Nem különösebben számítottam arra, hogy a 2014-es év után még valaha fogok AirBerlinnel repülni, sajnos azokon a desztinációkon, amiken most a munka miatt sokat utazok, nincs AB.

Néhány kép az utolsó utazásról.

Ezzel a géppel mentem a csapatépítő tréningre MUC - PMI vonalon. Látszik, hogy már utószezon van, nem azok a tipikus party arcok, szerencsére a gépen volt hely bőven.

Ez itt a melletünk parkoló gép, nem sokáig fog már ez se az AB festésében tündökölni.

Szerettem az AirBerlinnel utazni, mégha picit furcsa keveréke volt a legacy és fapados társaságoknak. Utoljára hátul szálltam be, beszállás előtt megsímogattam a gépet, hogy minden rendben legyen

Az elmúlt héten akkora fejlesztesék értek be itt a környékünkön (München és körzete), hogy mindenféleképpen kell róla írnom.

A hétvégén jött az első nagy fejlesztésről a hír, miszerint megnyílt Németország első (ezt nem hiszem), de a környéken az első élelmiszer üzletben üzemelő önkiszolgáló kasszája. Tudod, az ami már évek óta van Magyarországon a Tesco-ban.

A második nagy fejlesztésről ma szóltak a hírek, hogy Herrsching-ben lehet már az autóparkoláshoz jegyet venni app-en keresztül.

Azta, lassan betör a digitalizáció és vezető nagyhatalom lesz Németország ezen a területen is.

Melyik app-el tudom a kimenő hívásokat korlátozni vagy szűrni androidon? Olyan egyszerű app kellene, amiben be tudok állítani előhívókat, körzetszámokat, amiknek a tárcsázásakor feljön egy ablak, hogy külföldi számot vagy emelt díjas számot hívsz, tényleg akarod?

Találtam olyan app-ot, amiben konkrét számokat tudok tiltani, de egyik sem képes arra, hogy mondjuk országelőhívóra vagy körzetszámra tiltson.

Miért kell? 2 hete felhívtak minket egy számról, ami kinézetre német vezetékesnek tűnt, mivel nem tudtuk ki lehet és a közelünkben lévő körzethez hasonlított a szám, barátnőm visszahívta, mert úgyis flatrate van. Valami ázsiai buksza szólt bele, majd letette. Még szerencse, hogy kevesebb, mint egy percig tartott, mert 7 eurónkba került, mint utólag kiderült egy műholdas szám volt.

Minden javaslatot örömmel fogadok. Az olyan megjegyzéseket, hogy ismeretlen számot nem hívunk vissza tartsátok meg, nem vagyok rá kiváncsi. Köszönöm.