N

N

Utcán.

srác - Helló, feltehetek egy kérdést?
én - Szia, nem.

Ennyi vala.

N

N

Lehet, hogy csak én vagyok vak, meg papírzacsiban élek, de soha sehol nem láttam még kókuszos pudingot. Se főznivalót, se azonnal elkészíthetőt, se poharast, semmilyet.
De ma! Megláttam az egyetlen darabot (illetve rögtön négyet, sőt ajándék tejkaramell járt mellé, asszem álmomban se kérhetnék jobbat), ami még a boltban volt, a D betűs cég újdonságai közül. És lecsaptam rá. Mit mondhatnék? Erre várok évek óta! Nyammm, nagyon finom.
Házilag készítettem már ugyan kókuszos pudingot, de az nem lett annyira tuti, mint szerettem volna (de azért jó volt). Ez meg, ááá... csupa méreg, de akkor is nagyon jó!

N

Kb. az egyetlen színésznő, akin elviselek bármennyi sminket, mert neki valahogy jól áll.

N

Ritkán nézek filmet, akkor is épp' azt, ami a kezem ügyébe kerül. Sok szép színésznő van, akit egyáltalán nem ismerek, de szépségükkel elvarázsolnak. Róluk fog szólni ez a sorozat (bár bőven nem minden nap), egy-egy kiválasztott kép formájában.

N

Gratulálok a T-Home-nak. Miért? Múlt hét csütörtökön, azaz 21-én bejelentettem, hogy az otthoni adsl megpurcant, csináljanak vele valamit. Kis párbeszéd, nem nem világít az adsl led a modemen, igen minden jól össze van dugva, igen már eljátszottuk pár órája másik ügyfélszolgával a szolgáltatásfrissítést, vagy mit. Pár napja szintén volt egy hibabejelentés a telefon miatt, akkor azt megcsinálták, aznap ment el a net. Valami nyilván ott történt.
Jó, másnap délután jön is a hívás, hogy akkor mi is van, mert az úriember nem igazán kapott elég infót, azt se tudta milyen számon van a net, azt hitte meztelen adsl. Mondom akkor volt értelme előadni korábban a történetet, de sebaj, fussunk még egy kört. Oké, érti is meg nem is, utánanéz egy kicsit, és mindjárt visszahív.
Na azóta is várom, hogy visszahívjon.
Segond, én türelmes (haha, de mit tehettem volna...) vagyok, vártam. Mjad vasárnap reggel, azaz 24-én jöt sms, hogy az általam jelzett hiba elhúzódik. Semmi türelmét kérjük, megértését köszöjnük, vagy valami süket szöveg. Ki lett jelentve, kész, ez van.
Ma (azaz most az előbb) már csak felhívtam őket, hogy mi a rák van, mert ez így nem járja, kicsit kiestünk a 72 órából, amit állítólag vállaltak, meg semmi normális tájékoztatás, hogy noob gyökerek dolgoznak bent, akik nem találnak meg egy kábelt, ami kicsúszott (de azt bezzeg hajtogatják, hogy én nézzem már meg, mi van).
Ügyfélszolga szerint ők felvették velem a kapcsolatot vasárnap. Mondom nagyon felvették, tájékoztattak sms-ben, hogy így jártam. Nem-nem délután felhívtak. Hö? Engem ugyan nem hívott senki, és a híváslistában sincs, de amúgy se vagyok hülye, és az E51 is villogással jelzi, ha lemaradok valamiről, azt meg észrevettem volna. Nem voltam hálózaton kívül, és ki se kapcsolom a telefonom soha. De mondjuk eleve röhejes, hogy "felvették velem a kapcsolatot", mert max. próbálták, de ez is totális kamu.
Jó mondom adok másik számot (is), és jöjjenek, hívjanak, mittudomén. Hát ez holnap várható. Aha, majd lehet, hogy holnap. Fasza. Az már a 96 órán is túl lesz. Azért a jó anyátokat! Értem én, hogy hétvége meg október huszonhárom, meg tököm, de ha én ezt megtenném csak egyszer, már rég munkanélküli lennék...
Egyébként meg kíváncsian várom mit fognak kitalálni, mert nálam otthon max. az derülhet ki, hogy beszart az adsl modem - mondjuk pont nem olyan jeleket mutat. Hiába magyarázom, hogy akkor ment el, amikor a telefonnal babráltak (bent a központban), és hogy nálam a kábelek, még mindig jó helyen vannak.
Meg ilyet mondott még nekem az ürge pénteken a telefonba, hogy hát ha látszólag minden jó akkor "nem tudok mit csinálni". Nesze neked ügyfélközpontúság, az b+. Én ezért minimum lebaszást kapnék, ha ügyfélnek olyat mondanék, hogy "szar ugyan, de nem tudok mit csinálni, így jártál". Valamit márpedig csinálni fogtok, mert nagy balhé lesz, most már igencsak kéne az a net... kénytelen vagyok a céges T mobil nettel szüttyögni addig is... Ennyi.

Ez most velem esett meg. Tegnap mostam. A mosógép kiömlő csövét mindig a zuhanytálcára akasztom, hogy oda folyjon a cucc. Sose volt még ezzel gond. De tegnap a wc-re akasztottam mondván csapassuk végig kicsit biztos, ami biztos (tudni kell, hogy elég hosszú szakaszon vízszintesen megy ki a wc csöve).
Ráhajtottam azért a fedelet, nehogy leugorjon, de egyébként is lehajtva tartom illatosító ide vagy oda. Nem is ment mellé a víz. Csak közben nekem meg muszáj volt kis dolgot intézni, így használtam a wc-t, aztán otthagytam mindent, majd ha kész, kipakolom.
És kész lett. Lépek be a fürdőszobába, toccssssss. Na mondom, fasza. Elfelejtettem visszahajtani az ülőkét, persze a nyomástól(?) leugrott a mosógép kiömlője. A víz mennyiségéből ítélve nem rögtön az elején, de aktuálisan ez nem nyugtatott meg. Összefolyó persze minek lenne a fürdőszobában... szóval a küszöb szerencsére megfogta, így csak bent állt a két centis víz. Jó, mondom leszarom, nekem ezzel nincs kedvem pöcsölni, ittmarad, majd felszárad, ha akar. Kiteregetés, goto bed (még mindig elég vacakul éreztem magam).
Volt ez délután. Ma reggel felkeltem, mit látok? Víz nagyja már el is párolgott, csak nedves folt látszik. Na kérem, így kell ezt!
Igaz, tegnap még ugráltam felette eleget, ha dolgom volt a fürdőben, de hát na... lustaság rulz.

Ma reggel melóba jövet kicsit (nagyon) álmos voltam, így gondoltam jó lesz bekukkantani az Árkádba, valami frissítő cuccot venni (igen, lebuktam, megint energiaitalt vettem). Ezt megelőzte viszont egy kis esemény, ami után igazából nem is lett volna rá szükség.
Bejárat felé ténferegtem már, egyszer csak megláttam egy fiatal nőt. Nem szokásom másokat szekálni a kinézetük miatt, mert amit a természet adott, azzal kell élni, ez van, de... hát öö... "érdekes" látvány volt. Vannak az elöl deszka - hátul léc csajok, de még nekik is szokott legalább valami alakjuk lenni - na neki az se volt. Nem lenne ez baj, de még a divatos - a.k.a. röhejes - öltözködésével még rátett erre egy lapáttal.
Egy vicces látványnak mindenesetre elment, már kezdtem is felébredni.
Hasonlóképp attól, amit utána művelt. Már épp a bejárat előtt jártunk, valaki pont bement. Hogy ment be? Ahogy egy normális ember, kinyitotta az ajtót. Rá is van írva: húzni. Magyarul kifelé nyílik.
Kis barátnőnk figyelmen kívül hagyta ezt az elég fontos információt, ennek megfelelően izomból felkente magát az ajtóra, de olyan igazi kandikamerás műsorba illően. Paff. Pedig nem is volt szőke.
Na mindegy. Én hülyére röhögtem (pontosabban már csak rátettem egy lapáttal) magam. Kár, hogy füles volt rajta, bár szerintem így is vörösödhetett a feje.