Vers estére 111. (Dsida Jenő: A sötétség verse)

Ó, virrasztások évszaka!
Vastagon fog a tinta, zordul.
A rozsdalevü éjszaka
már hatkor a kertekre csordul:

Reves fák nyirka folydogál
s te arra gondolsz: mennyi éved
van hátra még? Jaj meg-megáll
a láb, mert fél, hogy sírba téved.

...Mondd, kissé mártottál-e már
hófehér cukrot barna lébe,
egy feketekávés pohár
keserű, nyirkos éjjelébe?

S figyelted-e: a sűrü lé
mily biztosan, mily sunyi-resten
szivárog, kúszik fölfelé
a kristálytiszta kockatestben?

Így szivódik az éjszaka
beléd is, fölfelé eredve,
az éjszaka, a sír szaga
minden rostodba és eredbe,

mígnem egy lucskos, barna esten
az olvadásig itat át,
hogy édesítsd valamely isten
sötét keserű italát

1938

Óraátállítás 2024 tavasz

Holnap hajnalban, azaz március 31-én 2:00-kor kell az órákat 1 órával előre, 3:00 órára állítani.
Egy órával kevesebbet lehet aludni, cserébe tovább lesz világos :)

Mi a véleményetek a nyári / téli időszámításról?

Vers estére 110. (Kosztolányi Dezső: Üllői-úti fák)

Kosztolányi Dezső: Üllői-úti fák

Az ég legyen tivéletek,
Üllői-úti fák.
Borítsa lombos fejetek
szagos, virágos fergeteg,
ezer fehér virág.
Ti adtatok kedvet, tusát,
ti voltatok az ifjúság,
Üllői-úti fák.

Másoknak is így nyíljatok,
Üllői-úti fák.
Szívják az édes illatot,
a balzsamost, az altatót
az est óráin át.
Ne lássák a bú ciprusát,
higgyék, örök az ifjúság,
Üllői-úti fák.

Haldoklik a sárgult határ,
Üllői-úti fák.
Nyugszik a kedvem napja már,
a szél búsan dúdolva jár,
s megöl minden csirát.
Hová repül az ifjúság?
Feleljetek, bús lombu fák,
Üllői-úti fák.

1906

Óraátállítás 2023 ősz

Számomra ez az év egyik legdepresszívebb időpontja: az őszi óraátállítás.

2023.10.29 vasárnap 03:00-kor az órákat 02:00 -re kell visszaállítani. Aznap egy órával tovább lehet aludni, cserébe a nyári időszámításhoz képest egy órával hamarabb tér nyugovóra a nap.

Ne felejtsétek el :)

Óraátállítás 2022 tavasz

Ne felejtsétek el: március utolsó vasárnapján hajnali kettő órakor eggyel előre tekerjük a mutatót, ezzel kezdődik a nyári időszámítás. Most vasárnap, március 27-én is.

Ami szomorú hír, hogy a téli/nyári időszámítás megszüntetése legkorábban talán 2024-re kerül újra terítékre. Elég beszédes a cseh kormány tavaly szeptemberi bejelentése, miszerint Csehország öt évig még biztosan folytatja a téli és nyári időszámítás váltogatását.

Vers estére 109. (Tandori Dezső utolsó verse)

Tandori Dezső: Vers

tandori

light

Ha majd elmondják: „TANDORI MEGHALT” —
mert lesz ilyen, mert lesz ilyen —,
nem kell, mert nem is lehet
mondanom semmit
— vagy: mit? mit! —,
nem lehet, mert nem is kell.

Lásd: Kosztolányi: Halottak.
Nem lesz: „A világ egyik legnagyobb verse!”
Nem lesz: „Rangsorom körforgón J. A., K. D., Szép Ernő,
a köv. sor Ady, Babits, Weöres, nem lesz,
s hogy utánuk-mellettük Jékely,
Kálnoky, de Kassákék, Berdáék, sorra.
Nem lesz, hogy G. István László
tovább fejlődik, nem lesz, hogy X. vagy Z.
kap tőlem felhatalmazást, ahol kell,
nem lesz, hogy Kafka nagybátyja nem hihette,
át lehet érni a szomszéd faluba akár
eszményi körülmények közt/se,
nem lesz, hogy rájövök: ez nem szellemi-hasonlatlag
van, nem, ez A VALÓSÁG lesz, csak a
valóság hol lesz.
Mint mi, jaj-se, mint mi.

Vers estére 108. (Czifrik Balázs: A jó hely)

Czifrik Balázs: A jó hely

A város fölé építettem házam,
nehezen megközelíthető,
ezért látogatót alig fogadok.
Szereztem bele asszonyt külhonból,
s most egymás nyelvét tanuljuk.
Szerelmünkről nincs mit írnom,
talán csak annyit, sokat gyötrődtünk
külön, s most már nincs választásunk.

Kutyám furcsa szerzet.
Házam s engem nem véd,
s ha teheti, kerüli környékem.
Amit kiteszek neki este,
reggelre ugyan elfogy,
de a környéken sok a kóbor kutya.

Van kertem is.
Üresen hagytam egy részét,
körbe néhány gyümölcsfát ültettem,
de amerre nem járok,
azzal nem törődöm,
s asszonyom se.
Ő virágokat ápol,
sárgákat és narancssárgákat.
A napfényben teljesen egyformák.

Lehet, hogy erre vágytam,
egy házra a város fölött,
ahová nehéz eljutni,
de most mintha
mégis sokan lennénk
vagy nem jó helyen.

Vers estére 107. (Nemes Nagy Ágnes: Október)

Nemes Nagy Ágnes: Október

Most
már félévig este lesz.
Köd száll, a lámpa imbolyog.
Járnak az utcán karcsú, roppant,
négy-emeletnyi angyalok.
S mint egy folyó a mozivászon
lapján, úgy úsznak át a házon.

Acetilén
fényében ázik
az útjavítás. Lenn a mélyben,
iszamos, hüllő-hátu cső,
pára gyöngyösödik a kérgen,
s a városon, mint vér a gézen,
általszívódik a nyirok.

Vékony
tűz nyüszít, sustorog,
mellette kucsmás, birka-bundás,
mint a makk-ász, guggol a munkás,
fölötte hengerhasu gépek,
rájuk irva: "Consolidated."
S egy fa. Akár a régi csap,
csöpörésznek a targalyak,
szalad, olajjal töltekezvén
a gép gömbölyű béka-testén,
majd a bundára ér a csepp,
s fölsír a tűz: megérkezett.

Neonfény
lobban és lehull.
A vizes kőre rácsorog.
Valaki, messze, úgy vonul,
hogy a köd kilométer-odva
énekét tompán sokszorozza -
hallani, amint tántorog.