Az okostelefonok korát éljük, amik sok egyéb termék helyét is átvették. Teljesen átrendeződött a fényképezőgép-piac, eltűntek a menedzserkalkulátorok, PDA-k, és a zsebszámológépeket sem fejlesztik már olyan hévvel, mint 15-20 éve. Viszont pl. érettségin tilos okostelefont használni, ott még van létjogosultsága egy okos tudományos számológépnek.
Az első elektronikus számológépek amolyan „desktop” termékek voltak, nem igazán lehetett zsebrevágni őket. Ahogyan az első hordozható gépeket sem, hacsak nem rendelkeztünk jókora zsebbel a kilót közelítő tömegű eszközökhöz.
Az úttörő állítólag az amerikai Bowmar 901B volt, ami 1971 őszén került kereskedelmi forgalomba. Viszont Japánban ekkor már több gép is kapható volt, az elsők : Sharp EL-8 (70 november), Canon Pocketronic (70 április), Sanyo ICC-82D (70 május). 1970 közepén a Sharp-nak is már volt akkumulátoros számológépe, de az méretben még inkább asztali gép volt. Igaz, a japánok voltak az első akkumulátorosok, de amerikai áramköröket alkalmaztak. A KGST országok sem voltak nagyon lemaradva, a jugoszláv Digitron DB800-asa 1971-ben (Európában az első?), a szovjet Elektronika B3-04 1974 ben jelent meg (felirata szerint 6000 tranzisztort tartalmazott!!?). Az első magyar EMG (Elektronikus Mérőkészülékek Gyára) Hunor gépeket is 74 ben mutatták be, de az amerikai Rockwell alkatrészek későbbi beszerezhetetlensége miatt ezek a szép eszközök nem kerültek gyártásba. Gyártotta viszont a 73 ban, Bowmar licenc alapján készült K-szériát (K-83, 86, 106), a Híradástechnika Szövetkezet. Ezek az akkor elég borsos árú négy alapműveletes készülékek (K-106: 11600Ft, mai áron kb. 600eFt) voltak, ma azonos tudást 400 Ft-ért megkapunk…
Hirdetés
Az 1974-es első szovjet Elektronika B3-04:
Az első tudományos számológép a híres Hewlett Packard HP-35-ös 1972 legelején került bemutatásra, 74 ben pedig már Balatonlellén is gyártotta a Bowmar licencű TK-835-öst a Híradástechnika Szövetkezet (HT.). Ez az eszköz 8 órás töltés után (új korában) 4 órát tudott hálózattól függetlenül működni…
Programozható zsebszámológép kategóriában is a HP volt az első, a HP-65 öse 1974-ben jelent meg. Két év múlva már a HT is gyártott programozhatót PTK-1023 néven, a PTK-1096 pedig a legjobb Magyarországon gyártott (összeszerelt) gép lett, 1979-85 ig gyártották. Ehhez már perifériát (hőnyomtató), és cserélhető programkönyvtárakat is lehetett csatlakoztatni, az elkészült programot pedig mágneskártyára menthettük.
Az első grafikus kijelzőjű zsebgép a Casio fx-7000G-volt 1985-ben, egyetlen évvel megelőzve a Sharp készülékét. (Érintőkijelzőst 2003-ban, színes képernyőst pedig 2011-ben kezdett gyártani a Casio, szintén világelsőként.)
Meg kell még említeni a Texas Inst. TI-92-es típusát (1995), ami az első, 3D megjelenítést támogató gép, és az első CAS (Computer Algebra System). A félkilós szerkezet QWERTY billentyűzettel is rendelkezett, és Motorola MC68000 10MHz-es processzort tartalmazott. (Tíz évvel korábban ez a CPU még Amiga, Apple, Atari otthoni számítógépeket hajtott…)
Napjainkban Magyarországon főleg tanulásra és érettségin használnak grafikus tudományos zsebszámológépet, szigorú szabályok mellett. Legelterjedtebbek a Casio-k, de Sharp, Texas Instruments, és néhány HP is van a kínálatban, a „kínai özön” mellett. Meglátásom szerint a magyar nyelvű támogatásban is a Casio vezet, FB-csoport, honlapról letölthető 27 oldalas ismertető a legelterjedtebb fx-991CE-X típusról, továbbá 114 oldalas kidolgozott feladatok pdf.-ben, stb. Mindezek mellett az említett típus menüje is magyar.
Napjaink csúcskategóriás gépei a HP Prime, Casio fx-400CP, és a TI-Nspire CX II-T és CAS. Ezek árából már egy okostelefont is vehetünk. Ezekhez sajnos nincs magyar használati utasítás, pl. a HP Prime 700 oldalas angol pdf.-ét nem érné meg lefordíttatni… Mint írtam, a telefonok terjedése miatt ezeket már csak lassan fejlesztik, a HP Prime legújabb, G2 reviziója 2018 ban jelent meg. Ez, ellentétben a TI Nspire-ekkel, amiből két külön modell van CAS és normál használatra, egyszerűen átkapcsolható. Processzora egy 530MHz-es ARM Cortex A7-es. 256 MB RAM-al és 512 MB ROM al bír, jelenleg Python programozhatóságot fejlesztenek rá. Érintőképernyője 320x240 képpontos, 3,5 colos. A Casio fx-400CP 320x528 pixeles felbontással bír, érintőképernyőjét (4,8”) a hozzá adott stylussal birizgálhatjuk. Hardveresen gyengébb a HP-nél, 2013 ban került piacra és BASIC-szerű nyelven programozható (Casio BASIC). A Texas Nspire-k legújabb generációja 2019 ben jelent meg, 320x240 képpontos kijelzőjük 3,2 colos átlójú. BASIC szerű nyelvük mellett Lua-ban és Pythonban is programozhatóak. 400MHz-es ARM 9-es processzoruk van. ABCDEF billentyűzettel is rendelkeznek, teljesítményükre jellemző, hogy kis kalapálás után a Doom is elfut rajtuk. Ezek a modern gépek mind összeköthetőek PC-vel, és PC-s emulátoruk is létezik (Elterjedtebb nyugati típusok esetén a régieknek is van emulátoruk).
Bővebb infó és képek, leírások a magyar cégek és gépek történetéről főleg:
http://www.arithmomuseum.com/
És a Doom II:
https://www.youtube.com/watch?v=PGVUsYRVRbw
Ma ide jutottunk:
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Mi volt ebben a vicces? Az, hogy kikapcsolás után továbbra is benne maradt ez a "formázás"! Az elemcsere nyilván segített volna...persze vissza lehetett vonni a megfelelő gombokkal is!
