A Pascal sem kamu DirectX 12. A Pascal architektúra problémája ennél az API-nál az, hogy bizonyos erőforrásokat el kell szeparálni a memóriahalmazokban, míg a Turingnál, illetve a GCN/RDNA-nál erre nincs szükség. Ez a memóriavezérlés tekintetében problémás, mert utóbbira érdemes optimalizálni, az előbbit pedig csak lekezelni, viszont ha ezt a problémát csak kezeled, akkor az gond a Pascal teljesítményére, mivel ilyenkor az történik a kódban, hogy az egyes erőforrások a leíróhalmazokban kerülnek, csak a szeparálás miatt több ilyen lesz a kelleténél. Emiatt van az az ajánlás, hogy az erőforrásokat ne is rakják a fejlesztők leíróhalmazba, hanem dobják be a root signature-be, de ugye ez nem olyan egyszerű, mert a root signature-t nem buffer viewekre találták ki, tehát számos formátum így nem is támogatott, vagyis végeredményben a leíróhalmazok alkalmazása elkerülhetetlen. A problémát tehát ezek idézik elő, és ezt kell kitesztelni a Pascal esetében. De ha ez a kód nem jó, akkor instabil lesz a Pascal. Viszont maga az API nem instabil, eleve nem is támogatja azt, hogy a buffer viewek a root signature-be kerüljenek, ezt csak beleerőszakolják oda a fejlesztők, csak ezt a Microsoft nem ajánlja, mert nem erre tervezték az API-t. Inkább érdemes elviselni, hogy a Pascal lassul a leíróhalmazokba pakolt buffer viewektől, mert az igazodik az API működéséhez. Az újabb játékok, például a Control már ilyen. No persze ott meg a barrierek és a szinkronizálás van elcseszve, ez a másik problémás rész.

[ Szerkesztve ]

Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.