Vakvágány!
Ma kitaláltam egy lokátoros hallókészüléket, ami képes a vakok számára hallhatóvá tenni a környezet akadályait.
A szükséges eszközök: Két ultrahangos csipogó(tolató radarból)érzékelő. Mozgás érzékelő a szenzorokon. Két lézeres távolság mérő, egy pda és egy usb fejhallgató beépített d3d támogatással. Úgy néz ki, mint egy napszemüveg+head set
Az ultrahangos érzékelő kibocsát egy impulzust. Ha semmi nincs a környezetben, a visszavert jel csak a padlóról érkezik. Ha van tárgy, a hang visszaverődik és az iránya jelentkezik a mikrofonokban.
A sok részletet félretéve a működés a következő elven valósul meg. A visszaverődések a pillanatnyi környezetről elég konkrét infót adnak. Ezt az érzékelőn lévő elmozdulás érzékelő korrigálja, ha közben mozog a megfigyelő (pld. biccent)
A vakok számára olyan a használat, mintha a környezet akadályait valami megütné és hangot adna ki. Ez úgy érhetjük el, hogy a fejhalgatóba épített d3d virtuális hangforrásokat hoz létre a visszaverődések irányaiba pozicionálva. A hangok jellege függ a visszavert jel tulajdonságairól. A d3d több tucat hangforrást képes térbe helyezni. A tárgyakat jelző szintetizált hang analóg a tárgy kiterjedésével és a visszaverődés mértékével. Egy vasajtó 3m-re erős konduló hang képében jelentkezik, ami a fej mozgatásával virtuálisan ide-oda mozog, tehát iránya meghatározható hallással. Közeledve a kongás alapmagassága nő, a hang élesedik. Egy tompa visszaverődés (fa) hasonlóan tompa hangot ad. Az impulzust automatikusan, vagy rágóizmok megfeszítésével, vagy pislogással aktiválhatjuk.
Auratech Field Recording