Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Sixkiller6

    őstag

    találtam egy kritikai írást, ami nagyjából összeszedi a gondokat: >>itt<<

    hevenyészett összefoglaló a leírtakról, sajnos minden pont igaz. (elnézést a hibákért, csak gyorsan lefordítottam a lényeget)

    Total War: Rome II review: A total mess

    "A történészek évszázadokon keresztül vitatkoztak arról, hogy Róma miért bukott el.Túlterjeszkedés? Tisztázatlan utódlás? Kereszténység? Balszerencse? Ólommérgezés? A történelem persze nagy, zavaros és bonyolult, szóval az ok valószínűleg nem csak az előbbi dolgok egyike.
    Mint ahogy Róma, a Total War sorozat egy évtizedekig fennálló birodalom lehetett volna. A Rome II lehetett volna a koronaékszer. De akkor miért ekkora a bukás? Azért mert nagy, zavaros és bonyolult."

    Alapgondolatok:
    - mint ahogy megszoktuk van stratégiai kampány térkép és taktikai csatatérkép. Ha egy Total War játék jól működik, akkor a két oldal harmóniában van. A kampánytérképen hozott döntés ugyanolyan szórakoztató és fontos, mint a csatatérképen harcolni.
    - ha az egyik tényező nem stimmel, akkor borul a harmónia
    - ha egyik tényező sem stimmel, akkor az egész csikorogva ledöglik

    Óriási térkép, óriási töltési idők
    - legnagyobb gond a Rome II-vel, hogy óriásira van fújva
    - a kampánytérkép bármennyire is jól néz ki, egyszerűen rohadtul túlságosan nagy
    - 200 különböző város, mind külön frakció által irányítva, nincsenek függetlenek. Többségük egészen apró, 1-2 városból áll, emiatt a diplomácia hihetetlenül idegesítő, 30+ frakciót végigklikkolni, azért, hogy lássuk akarnak-e kereskedni? Ez nagyon messze van a szórakoztatótól.
    - unalmas nézni, ahogy az AI irányítja a soktucatnyi frakció minden egyes tagját arra várva, hogy megint mi jöjjünk
    - az elején (i.e. 272-ben kezdünk, minden kör egy év) elfogadható 20-30 másodpercet várunk, de 10-20 év múlva, amikor már minden frakció mozgatja a kémeit és vívja a kis háborúit, a várakozás idegesítőbe csap át
    - a kis átlagméretű frakciók olyan döntésekre kényszerítenek, amely szembemegy a játék lényegével. A térkép felfedezése és kereskedelmi utak nyitása pénzt hoz a konyhára, de kiterjeszti a térképet, így még jobban lelassul minden kör. Ha nem építesz kereskedelmi utakat, akkor viszont nem jön a pénz. (saját gondolat: fél Európát uralva sem tudok kereskedelmi egyezségeket kötni a legkisebb poros kisvárossal sem, ők ajánlkoznak, jellemzően a mindenkori készpénz állományom feléért)
    - egy idő után azt veszed észre, hogy lerakod a fülest és mindig kimész mosogatni egy kicsit minden kör végén.

    A stratégiai térkép túl stratégiai
    - a túlzott várakozás megbocsátható lenne, ha a körönként elvégzett lépések ellenállhatatlanok lennének. A probléma egy váratlan helyről bukkan elő: az egyszerűsített provincia kezelés oldaláról. (a provinciák ugyebár 2-4 városból állnak, egy fővárossal)
    - elsőre ez egy remek ötletnek tűnik, megszabadulni a mikromendzsmenttől, történelemhűség, motiválni a játékosokat teljes provinciák megszerzésére
    - a probléma az, hogy a provinciák szerkezete miatt nehéz alapinformációkhoz jutni. A Shogun II-ben a közrend (public order) sima ügy volt: minden negatív pontot ellensúlyozni lehetett egy egységgel - 4 morcos arc kilőve 4 harci egységgel.
    - mivel itt 2-4 városból áll egy provincia, az ezekhez tartozó információ nagyobb, bonyolultabb és amorf. A provincia info csak annyit mond, hogy a közrended -36.
    - az infóhiány unalmassá teszi a döntéseket. Minden kör arról szól, hogy "asszem építenem kéne egy templomot, mert az segíthetne" ahelyett, hogy sokkal érdekesebb és közvetlenebb is lehetne: "ha a pénzemet most egy templomra költöm, akkor 3 kör múlva leállnak a lázongással".
    - ez ugyanúgy igaz az ételre és a pénzre is
    - Sid Meier mondása szerint "a játék érdekes döntések sorozata", hát a Rome II-ben kevés érdekes döntés van

    Taktikai mód taktika nélkül
    - sajnos nem csak a kampánytérkép zavaros, a taktikai csaták szintén komoly visszalépést jelentenek.
    - először is aggasztóan ritkák, 50 éve játszom a római hadjáratot, de eddig csak egyetlen kiélezett csatám volt közel azonos seregekkel.
    - legszebb éveiben egy Total War csata több döntési ponttal rendelkezett. Először is: hogyan helyezed el a seregeid, megkockáztatod-e a távolsági egységeidet a gyalogság elé helyezni, hegyek és erdők kihasználása, satöbbi. Második: hogyan harcolsz: támadsz vagy védekezel inkább, végig vagy csak egy ideig. Harmadjára: miután a seregek nagy része összeakadt, megválaszthatod a döntő lépést. A Shogun II-ben egy jól időzített lovasroham a szárnyakon megfutamított egy egységet, vagy akár az egész sereget.
    - a Rome II csatái inkább egy alacsony költségvetésű real-time stratégiai játékhoz hasonlítanak: zavaros, anti-taktikai kavarodás, ahol a csatarend felállítása, a jó morál fenntartása nem is fontosak, egyszerűbb az összes egységet simán csak beküldeni a málnásban.
    - a csaták mások: néhány különálló egység ráront más egységekre, amíg már csak pár marad talpon, szó sincs seregszintű taktikai ütközetről. Minden összetevő megvan, de nem működnek.
    - a rohamok túl gyorsak, az egységek túl hamar futásnak erednek, és a menekülés nem érinti a közelben álló egységeket. A Shogun II-ben helyes volt ez az egyensúly. A Rome II semmit sem tanult az elődeitől.

    Róma bukása
    - mindezt összegezve a játékból teljesen hiányzik a urgency or momentum
    - a legnagyobb gond a Rome II siralmas lassúsága minden egyes kör végén
    - nincs elég tisztességes csata, hogy megtörje ezt a tempót, ami van, az sem jó
    - a provinciák és a gazdaság fejlesztése inkább olyan, mint egy darts-táblára dobálni, sem mint számolni a hátralévő köröket a csillivilli új épületekig
    - az ellenséges AI gyakorlatilag pacifista, ami elég hülyén áll egy játéknak, ami Total War-nak hívja magát
    - talán a legelkeserítőbb a Total War: Rome II-vel kapcsolatban, hogy a nem tűnik menthetőnek. Nem tudok elképzelni egy javítást vagy bővítést, ami kisebb térképhez vezet, noha ez lenne a legnagyobb segítség, amit a játék kaphatna.
    - a legtöbb jófajta stratégiai játékban az a legvonzóbb, hogy játsszon az ember "csak még egy kört", a Rome II-ben a "csak még egy kört" viszont fenyegetés

    A Jó
    jól néz ki

    A Rossz
    a csaták zavarosak és bugosak
    a stratégiai rész érdekes döntésektől mentes
    az AI rettenetesen nem agresszív

    A Csúf
    "Kör vége" gombra kattint és vár... és vár.. és vár

    Végszó
    Kihagyhatod. A Shogun II minden tekintetben sokkal jobb, mint ahogy az az eredeti Rome: Total War több mod-ja is

    [ Szerkesztve ]

    - no es importante -

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés