Tegnap nagyon sűrű nap volt. Délelőtt Életem ébresztett hogy vár rám. Természetesen rohantam hozzá. Szeretett volna visszazavarni az ágyikóba de nem hagytam magam. Biztos tudtam volna aludni azzal a gondolattal hogy itt a lehetőség és nem használjuk ki. Csodálatos délelőtt volt. Kezdtünk ráhangolódni a mai randira. Mert hogy randi lesz!!! Este még egyszer tudtunk beszélni. Akkor itt volt mellettem picinyami is és megsúgtam neki átölelve hogy ma találkothatnak. Látni kellett volna mennyire örült. Most is már várja hogy ott lehessünk. Ez most egy délutáni randi lesz. Sajnos nem kezdődött zökkenőmentesen. Majdnem elmaradt a találkozás. Én ma már megtettem a hidegben egy jó kis utat azért hogy Életemmel lehessek. Nagyon vágyom már az érintésére. Eszméletlenül hiányzik! Végre a fülébe súghatom újra amit érzek iránta. Szeretem! És nem csak hogy belesúgom de éreztetni is fogom Vele. Mindkettő nagyon fontos! Talán az hogy éreztetni tudom az fontosabb. Már be vagyok zsongva. Holnap elmesélem mi történt a mai nap. Biztos vagyok benne hogy ez a randi is egy álom lesz Életemmel!

További kellemes napot!