"Mert azt nem lehet hagyni, hogy bárki megtámadjon egy szomszédos országot és területeket vegyel el tőle Európában. Ma már nincs ilyen opció, ezt meg kell értetni az oroszokkal."
De ez? Honnan jönnek ezek a gondolatok? Mert ilyen csak a mesekönyvekben van. Mondjuk szeretném ezt a mesekönyvet a valóságban, nem tagadom, mert utálok minden konfliktust, csak hát a történelemből, a valóságból nem ezt tanultuk meg, nem ez a realitás. A jelenlegi államhatárok sem kézfogások útján jöttek létre, pedig több száz vagy ezer évvel ezelőtt még a földet sem laktuk be ennyire, voltak szabad területek bőven, csak hát már akkor is érdekek-ellenérdekek....
Ismerve a történelmet, kifejezetten képmutatónak érzem ezt az a fajta "nem lehet megtámadni" fajta érvelést innen a nyugatról. Nekem van tőle szekunder szégyenérzetem.
Ráadásul én az életben nem azt tanultam meg, hogy egy konfliktust úgy lehet megoldani, hogy ha ketten összeverekednek, de csak az egyik kezében van kés, akkor adok egy kést annak a kezében, akiében nincsen, majd nekiállok szurkolni neki... Diplomáciai eszköztárba nem hiszem, hogy csak az "épp elég fegyver" küldése és pár szankció tartozik.
Pl. figyeld meg az eseményeket. igazi értő párbeszédet senki sem gyakorol. (És nem csak most, nem csak február 24 előtt, nem csak 2014-ben, hanem előtte sem.) Minden oldal csak üzenget, de nem ülnek le tárgyalni, ahogy egy értelmes, bölcs ember megteszi a hétköznapokban, mikor konfliktusa van. Tudod miért? Mert a valóságban olyan érdekek mozognak, amit a választópolgár elé nem akarnak nyíltan kiteregetni, mert hát azt nem PC. A valóságban a régiók feletti kontroll/befolyás a lényeg. Nem az ideológia. Akinek pénze, hatalma, kontrollja van, leszarja milyen ideológia megy, az már csak eszköz az első háromhoz. A lényeg, hogy ki képes kontrollt gyakorolni az érdekszféra felett. Így működtek a korábbi rendszerek, birodalmak is.
Pont az ilyenek miatt nem kevés háborút képviselt a "nyugat" is a világháború után.
Nem véletlen tartom képmutatásnak ezt a fajta nem lehet támadni szöveget felőlünk. Olyan szaros a szánk, hogy ez nagyon nem hangzik jól.
Jevons paradox
Már papírunk is van róla!
Ne legyünk túl pesszimisták se.
ezt adom...
