Hirdetés
-
LOGOUT.hu
Ezt a topik azért került létrehozásra, hogy a fórumon megforduló elektroműszerészek és tápokkal hivatásszerűen foglalkozó szakemberek megoszthassák értékes tapasztalatukat és szakmai, valamint magánvéleményüket az ebben a témában kevésbé járatos fórumtársaikkal.
Új hozzászólás Aktív témák
-
kts88
aktív tag
Hali!
Az lenne a problémám, hogy van egy EZ-COOL nevezetű 350W-os tápom ami szétéget.
A szaggatótranzisztorok szétnyíltak, de ez nem gond, mert tudom cserélni. Sajnos nem csak ez ment tönkre, a primerkörben ugyanis az egyik ellenállás is elszált (szó szerint csak a lába maradt
) még a nagyságrendet sem tudom megtippelni.
Ha valakinek volt már dolga ilyen táppal és tudna segíteni annak nagyon örülnék, de ha meglökne valaki egy kapcsolással akkor az lenne a tökély (bár ez lehetetlen, mert a panelén semmi utalás a gyártóra) -
-
kts88
aktív tag
A táp nagy terhelésnél adta be a kulcsot (X2 amd, 4850 + oc+ tesztprogi futása alatt)
Bár a benne lévő tranzisztorok 100W-os disszipált teljesítménnyel rendelkeznek, de ha nem megfelelő a trafo méretezés akkor elég gyorsan pusztulnak.
Régebben már építettem primer oldali kapcsitápot, igaz csak 12V-ra és nem félhidast hanem ellenüteműt. Ott mire sikerült egy jó trafót összehozni addigra sok-sok MOS tranzisztor adta be a kulcsot (pedig igen bikásak voltak).
A szekunder kört átmértem az teljesen jó, a készenlétit nem néztem még.Sajnos nincs jó minőségő fényképezőm, így a képről le kell mondani
Csaba_20_ köszi a rajzot, ez alapján már sok minden világos, de még a rövidzárvédelmet nem értem.
[ Szerkesztve ]
-
kts88
aktív tag
Sziasztok!
Segítségeteket szeretném kérni ATX tápegység építése ügyében. Kicsit meredeknek tűnhet, de nem kivitelezhetetlen mivel munkámból kifolyólag szoktam foglalkozni ilyesmivel csak ipari környezetbe.
Tisztán hobbiból építeném, mini itx gépbe (Llano 100W).Olyanok érdekelnének, hogy hogyan oszlik meg a terhelés a különböző ágakban. Mekkorára is kellene méretezni áramban.
Mekkora a feszültség tűrés, illetve mekkora hullámosság engedhető meg.
Szükségesek-e a - feszültségű ágak.
A készenléti kör terhelhetősége, hullámossága.
A bekapcsolás pontos menete (mármint az alaplap miképp húzza le a ps-ont)
Esetleg megengedett cosfi, bemeneti felharmonikus tartalom.Ilyesmi adatok érdekelnének, gyári kapcsolási rajz nem nagyon, mivel teljesen más elképzelésem van
Remélem tudtok segíteni
üdv.: kts88
[ Szerkesztve ]
-
kts88
aktív tag
válasz
#68686080
#7265
üzenetére
Gondolkodok már egy ideje ilyesmin, de mivel hobbiból lenne ezért nem releváns a költség. Mellesleg nem vágna földhöz, szerintem 10k körül megállna és ekkor még nem is kell spórolni az alkatrészekkel. Az első fokozat pedig egy pfc-s flybuck táp lenne ami amúgy is kellene egyéb célokra, mit plc táp, led meghajtó stb.
-
kts88
aktív tag
válasz
#68686080
#7268
üzenetére
Köszi a két pdf-et, az on semiconductorral volt már dolgom buck, boost, illetve pfc és flybuck kapcsolások esetén, nem mindig tetszett, ahogy működött. Lehet mikrogépbe írok rutint, vagy texas félvezetőt alkalmazok.
Most nincs itt a gép, de meglesem, igzából az izgat, hogy megy-e negatív táp nélkül az rs232.közben meglett a 2.2 atx spec. Gyakorlatilag nem kell -5V, és 5 illetve 10% a tolerancia az ágak feszültségeiben. Azért ez nem egy megugorhatatlan dolog
[ Szerkesztve ]
-
kts88
aktív tag
válasz
#68686080
#7270
üzenetére
Mondhatni igen.
Nagyon nem szokványos felépítésben gondolkodom. A bemeneten olyan pfc áramkör aminek a tekercse egy flybuck trafónak van elkészítve. Ennek köszönhetően rögtön megvan a feszültség csökkentés egy szükséges értékre (24V mondjuk mivel ipari szabvány). Hátránya, hogy bár nagyfrekis kapcsolóüzemű táp rész, de 50Hz-re kell a szűrést elvégezni. Ez a blokk önmagában alkalmas a fentebb említett egyéb feladatokra (plc táp, led táp, egyéb ipari berendezés). Erre pakolnék szinkron buck átalakítókat amik előállítanák a 12, 5, 3,3V-ot, illetve valami buck-boost áramkört ami -12V-ot. A készenléti körre valami önrezgő invertert gondoltam, főleg, hogy hamarosan hozzá tudok jutni nagy mennyiségű telítődő vasmaghoz.
Közben megleltem ezt Itt le van írva mekkorára kell méretezni -
kts88
aktív tag
válasz
#68686080
#7272
üzenetére
Nem vad elgondolás, azt hiszem láttam is a texas instrument oldalán ajánlást az. Gyakorlatilag hagyományos boost pfc-ként működne, annyi eltéréssel, hogy amikor kikapcsoljuk a tranzisztort akkor nem az van, hogy az induktivitás feszültsége addig, nő, hogy ki nyisson a dióda és töltse a kondenzátort, hanem a primer tekercs árama átugrik a szekunder oldalra és ott nyitja ki a diódát. Persze ehhez nem mindegy a tekercselés iránya, és nagyon szorosra kell tekercselni a transzformátort
Egyébként pfc ic-k adatlapján ott az elgondolás. [link] Ott az ic segédtápját állítják így elő. Vagy a linkelt ictől komolyabb pfc ic-t használok (az nem szépen működik, fix terhelésre jó csak) vagy sima current mode flybuck ic-vel is meg lehetne csinálni, csak a szabályzó rendelkező jelét meg kell szorozni egy szinuszosan változó jellel.Valószínűleg azért nem nagyon terjed mivel a szekunder oldalán 100Hz-re kell szűrni (ott már szép kondi kell, hogy teljesítsék az atx szabványt) A szabályzás lassul, a trafó sem használható ki teljes mértékben. Illetve kapásból 3 szinkron buck mudult kell a kimenetre rakni, ami szerintem jobban növeli a költségeket mint a külön pfc plusz félhidas transzformátor.
[ Szerkesztve ]
-
kts88
aktív tag
válasz
#68686080
#7274
üzenetére
[link] Közben megleltem az ötletadót. Ez egy kétfázisos pfc-vel kombinált led meghajtó. A rajz a pdf legalján van, látható a hatásfok se szörnyű mivel egy fokozaton belül megvan az átalakítás. De látható, hogy bár csak 3A a kimenő áram mégis 4000uF van beépítve. Annyi, hogy én szaggatott üzemben dolgoztatnám mivel akkor nincs bekapcsolási veszteség, de nagyobb vas kell hozzá. De még így is bőven elég egy ETD34.
-
kts88
aktív tag
Olyanba nagyon nem akarok belemenni, nem is egyszerű, ha hosszú életet szeretnénk, meg nem is zavar ha elmegy az áram.
#7280 mr_ricsi Sajnos makacs vagyok mint egy öszvér, amit más már használ az nekem rossz
Mellesleg én azért nem félek, hogy rossz lenne a hatásfok. Mert lehet nyerek annyit a picit magasabb közbülső DC körrel és kisebb árammal, hogy megérje. Mivel hagyományosban gondolkodva a 12V-os kör egyenirányító diódáin, ha 100W TDP proci van a rendszerben folyik 10A . ÉS ez még a legjobb gyors/schotky diódán is 7-10W veszteség. Azt hűteni már nehéz kis helyen venti nélkül.
Nem rég építettem olyan tápot ami akkumlátort tudott tölteni. PFC-s bemenet, SLR rendszerű rezonáns fokozat meg adta az áramot. 10A-t tudott. És a legjobban a kimenő egyenirányító melegedett.
Példaként ami hűtötte (hűtőbordák hőellenállása):
PFC mosfete: 13K/W
Rezonáns kör: nevetségesen kicsi kb 20K/W
kimenő dióda: 5K/W !!!!!!Persze meghalt a táp, de nem a veszteségek miatt
-
-
kts88
aktív tag
válasz
#68686080
#7293
üzenetére
Akkor neki kell esni
. Ha kiismerted és tudja a sávszélességkorlátot, megírhatnád. Bent a cégnél ugyanis a régi 20 éves gouldon kívül egyik sem tudja! Még az idén vásárolt 4 csatornás csoda agilent sem.
T. elektros méréseknél meg jól jön, ha nem egy egybefüggő zajtengert lát az ember. -
kts88
aktív tag
Nos, a fura elképzelésemet azért tudom máshogy is indokolni, akkor lehet közösebb nevezőre jutunk.
Először is, nekem a pfc mindenképp kell!. Tudom, hogy magamnak kell, de fontos lenne tapasztalat szerzés miatt, és így hosszú távú (megbízhatóság) ismeretekre is szert tennék. Mostanság ugyanis a cégnél egyre gyakrabban felvetődik a pfc gondolata. Szeretnénk ugyanis 1kW körüli frekiváltókat építeni olcsón. Ugyanis ebben a teljesítményben nem sok alternatíva van. (megvan a proto már) Itt már azért jól jön a fázisjavítás, főleg, hogy láttam már, ahogy a simán egyenirányított kapcsoló táp leveri a biztit. 10 db 60W-os led driver ugyanis 65A-es áramcsúcsokat eredményezett. Ez akkora felharmonikus tartalmat jelentett, hogy a betápon lévő 16A-es kismegszakító leoldott túlmelegedés miatt. Pedig csak 600W-volt.
Illetve vannak kisebb feszültség igényű alkalmazások nálunk, 24V. Ha nem is létszükséglet, de mindenképp előny ha a mienk tudja ezt.
Emiatt imndenképp egyfokozatú pfc-t építenék.
Mivel ekkor a kimenetre sok kondi kell, ez a gyors szabályzást lehetetlenné tenné. Ebből kifolyólag nem használhatnám fel közvetlen 12V-ra a pc számára. Mire érzékelem, hogy mondjuk zárlat van, addigra késő már, a kimeneti kondik nagy energiatartalma rásülne a zárlatos körre. Ilyen áramoknál (legalább 20000uF) már a fólia el tud égni.
Emiatt inkább ebből reszelném ki a 12V-ot, így a végén kicsi kondi lehetne amiben az energia is kevés.
Erre a célra pedig un. szinkron-buck kellene, ekkor ugyanis nincs dióda, az alaplapokon is szépen teszi a dolgát 100A mellett.
Ha hagyományosan nézzük, akkor ugye pfc- valamilyen félhidas konverter. Az ilyen p-p elrendezéssel azért nincs jó tapasztalatom. Ami nekem tényleg jól ment az rezonáns volt, de ott el kell felejteni, hogy én szabályozni is tudjam. Emiatt kerülném a hagyományos félhidast. Tapasztaltam, hogy legalább egy marék tranzisztort jelent, mire működik, akkor is ideig óráig. Persze nem lehetetlen megoldani, de maradnék azon a részen amit ismerek már jól!
Jelenleg a munka meg az albikeresés nem engedi, hogy sokat foglalkozzak a témával, de mihelyt lesz időm foglalkozom vele. Van is egy működő pfc-m, kipróbálom majd trafóval. Akkor mindenki okosabb lesz majd.Illetve valaki nem tud jó megoldást készenléti körre? Valamilyen önrezgő, ami nem telítődő vasmagot használ. (vagy az is elég, ha valaki tudja a tápokban alkalmazott telítődő vasmag-e vagy nem) Ha nem akkor reprodukálható könnyen.
Valaki tud helyet ahova pdf-eket lehet feltölteni? tényleg van egy pár könyvem szívesen megosztom.
[ Szerkesztve ]
-
kts88
aktív tag
Nem ismerem ezeket.
Nekem Ferenczy Ödön kapcsolóüzemű tápoppos könyve
Illetve Ned Mohan Power electronics , és Keith H. Billings Switchmde Power Supply Handbook van meg.
Ezen felül Kandós főiskolai jegyzetek, meg régebbi műszaki könyvkiadós könyvekből sok.
Csáki-Ganszky-Ipsits-Marti: Teljesítményelektronika ez 77-es kiadás, nem is a kapcsoló üzemű tápegységekről szól. De olyan dolgok vannak benne ami sehol máshol. Pl tárolt töltés levezetése. Ez valódi könyv.
Vannak még kifejezetten villamos hajtásokhoz kapcsolódó könyveim, bár az ide lehet nem való.
-
kts88
aktív tag
Tirisztorra számoltunk még ilyet, ott elő tud állni legrosszabb esetben, hogy az egyik nem is vezet.
Most ahogy hirtelen utána néztem, nem látom, hogy a diódáknál adnának-e meg valamilyen tól-ig tűrést.
Ettől függetlenül félnék a párhuzamos félvezetőktől, kivéve ha mosfet. -
kts88
aktív tag
Nem teljesen PC táp szóval egy kis OFF
Leírom az elmúlt pár nap tapasztalatát. Készítenem kellett tápegységet pár kimenet, potenciálfüggetlenül, mindössze mikrokontrollert meg pár tirisztor gyújtót kellett táplálnia. 16 és 100V bemeneti feszültség esetén (fura szint, de járművön előfordul) Acélos 30W-ra méreteztem, de minden félvezetőt ehhez képest is túl. Mivel single stage pfc-ben gondolkodom magamnak ezért flybuck kapcsolást valósítottam meg itt is. E20 méretű transzformátorra lett elkészítve és szépen le is adja a teljesítményét. Hatásfokát szemlélve pár wattal terhelve 85% körül mozgott. Névlegesre kiterhelve viszont 75-re csökkent. Ezt három összetevő adta.
A kimenő diódák kb 2W
A bemenetén lógó snubber ami megette a tranziens feszültségeket szintén kb 2W
És maga a trafó kb 6W ! Magas indukción ment (0,4T) ezért rendkívül melegedett
Ebből következik, ha hatásfok vadászok akarunk lenni akkor jó nagy vas kell és alacsony indukció bele. Illetve el kell kezdeni gondolkodni a szinkron egyenirányításon is.Ezen kívül összeraktam már egy kísérleti szinkron-buck kapcsolást. Egyelőre próbapanelen, de az eredmények még így is rendkívül jók, hatásfok ügyileg.
Bemenet DC 30V kimenet 12,5V volt. 6,5A-es kimenő áramig terheltem. Az alacsony terhelésnél mért hatásfokra nem emlékszem pontosan, de a végén mérve 90% volt a hatásfok. Ekkor 3A volt a bemenő áram, így a bemenő teljesítmény 90W míg a kimeneten 81,2W. Szerintem megy ez még feljebb ha normális tranzisztor meghajtást és kisebb ellenállású tekercset használok és rendesen lenyákolva próbálom újra[ Szerkesztve ]
-
kts88
aktív tag
Szia!
Oszcilloszkóp ügyben én ilyet használok :[link] Bent a melóhelyemen is ilyeneket nyúzunk. A linkelt bolttól azt hiszem van olcsóbb is, csak az már nem magyar.
Tapasztalatok vele:
nagyon könnyű kezelni, és jól teszi a dolgát.
Az usb portja nem leválasztott, de az akkumulátor segítség ebben. Sajna az usb az 1.1 ezért csak abban az esetben javasolt a használata ha dokumentáció miatt le kell menteni a képernyőt.
Bár nem tűnik soknak a mintavétel, de bőven elég ilyen dolgokra. Van egy 2Gs-es is, de az nagyon sok zavarjelet szed össze.
Az aksi nagy előnye, de gyárilag elég drága. Olcsón megúszható ha fogja az ember és beragaszt a gyárilag adott üres fedélbe 2x3 rossz laptop aksiból bontott Li-ion telepet. így még erősen rossz telepekkel is elzakatol vagy 3 órát. Természetesen tölti is ezeket.
Nagyon nagy hibája, hogy nem mindegyik példányban megy az XY mód!!! Nem tudom mi okozza.
Kisebbik hiba, nem tud a lementett jelekkel matematikai műveleteket végezni, csak az éppen mért jelekkel.Én vigyázok rá, de a munkatársaim a sajátjukra már kevésbé, szóval erős nyúzást is bírják (vasúti körülmények)
Ebben az ársávban pedig még esetleg használt digitális jöhetne szóba, de olyan aminek hagyományos sugárcsöves kijelzője van!! Sokkal jobb képet ad, zavarjeleket nem jelzi ki. Néhány régi digit szkóp pedig amit régen aranyárban mértek pedig tud olyan dolgokat mint pl: sávszélesség korlátozás, a mért jelre szűrők helyezése, általad megadott törésponti frekvenciával. Mentett jelekkel művelet stb . Persze a drágább maiak is tudják de az már vicces ár
Remélem segítettem!
-
kts88
aktív tag
Szia!
Ahogy nézem az adatlapot ez kéttranzisztoros forward topológia, amiben impulzustrafóval kergetik a magas szintű mosfetet. Ha a főáram ilye, akkor a kisebb teljesítményű ágakat simán kergethetik kis 8 lábú current mode ic-vel, illetve lehet kapni egybetokozva teljesítményelemmel, mosfetnek álcázva.
De ha már impuzustrafós akkor lehet a többi ág is, amiket így simán rápakolhatnak a szekunder körre is.
Egy apró megjegyzés, ha több trafós egyedileg szabályzott akkor még inkább pontosnak kell lennie a feszültségnek, inkább az lehet, hogy rádobták a terhelt állapotbeli feszültségeséseket is.
kisicst off, megcsináltam a single stage tápot! egyelőre megbízhatatlan, szörnyen melegszik (bár 80% a hatásfoka), rém ronda, de 8x14 centi, cosfi1 és 200W
-
kts88
aktív tag
Szia!
A 40A még nem olyan combos. Inkább a tárolt töltés és a dióda feszültsége jelenti, hogy mennyire van túlméretezve.
Saját tapasztalat, egy általam épített 500W-os forward táp alapján, aminek a kimenete 24v 20A, és elpukkant egy 600V-os 50ns-rs 60A-es dupla dióda a kimeneten.
A kemény kommutáció miatt egyszerűen tönkre ment, pedig határértékek alatt volt hajtva bőven.Persze jól snubberelhető, de simán 10W-ok keletkeznek az ellenálláson.
Schottkyval sokkal jobb az eredmény, mivel ott elviekben nincs tárolt töltés, de azok elég halványak feszültségben, de jó esetben egy 100V-os példány bőven sok 5 illetve 3,3V-ra
A főtrafó üti ezt a méretet??
-
kts88
aktív tag
A snubberek általában vagy belső, vagy külső eredetű túlfeszültséget tudják megszüntetni.
Illetve lehet vele csökkenteni a kapcsolóelemek igénybevételét.
Persze valamit valamiért alapon, a bennük található ellenállás melegedni fog.A tranzisztorokkal párhuzamosan RCD (ellenállás, kondenzátor, dióda) snubbert alkalmaznak. Ez kis mértékben csökkenti a kikapcsolás alatt fellépő veszteséget, illetve a szórási induktivitások energiáját levezeti. Sajnos kismértékben növeli a bekapcsolási terhelést.[link]
Létezik soros snubber is, induktivitással, de eddig nem nagyon láttam alkalmazni, csak sok kW tápokban.A Si alapú diódákkal pedig soros RC tag ami megoldja a tárolt töltés levezetését. Ehez normálisan csak írott formában van meg nekem a méretezés egy ősrégi könyvben, de a tirisztor védő rc képletek jók ide.
A schottky mivel fém-félvezető, így elviekben nincs tárolt töltése, emiatt nem is kell neki snubber.Nagyobb trafó
Mekkora lehet az? Amit linkeltem az egy ETD59 ami 20kHz-en 1450W-ra lett méretezve, kb fél kiló. Ettől mér csak az EE65, EE70 , UI és UU magok a nagyobbak[ Szerkesztve ]
-
kts88
aktív tag
Akkor az egy EE40-es vas. Nem véletlen, hogy akkora. Valószínüleg a szerver táp gyártó nem hülye, mivel szeretné hosszú élettartamúra tervezni, nem használja ki teljesen. A sima pc táp gyártók gyakorlatilag a telítés közelébe méretezik a trafót (0,4T indukció kb), és a frekit is kitolják amennyire csak lehet. Ekkor összemegy a trafó, pl 150khz-en 600W-hoz elég egy 3x3 centis trafó is. Ennek azért ára van, maga a vas felmelegszik álltó helyében 100 fokra is! Persze ez melegít mindent rendesen, és még terhelve sincs....
Ha nagyon picit emelünk a kereten mondjuk 5 dollárt (ennyi a különbség egy etd39 és etd29 között) lényegesen nagyobb vaskeresztmetszetet kapunk, így le lehet menni adott teljesítményhez a frekivel és az indukcióval is.
Valószínüleg minden ezért nagyobb benne, mivel a kondenzátornak meg a méretével az esr paramétere csökken, így kevésbé melegíti az áram.
Ezek filléres alkatrészek, de nagyon sokat jelenthetnek. Sajna a pc táp gyártóknak ez a pár dollár is sok. Nem is emlékszem, hogy nagyon lennének mondjuk minőségi mkp, fkp fóliakondenzátorok sima tápokban, sőt alaplapokon sem! Közben meg verik a mellüket a low-esr elkókra.
Nem akarok reklámozni senkit, de egy volt fok-gyem mérnök kis cége készít kapcsoló tápokat. Azokban alacson indukcióval tekert trafó van, és elko csak elvétve van benne, ahol lehet fólia van. Fura mód jelenleg 20 éve!!! üzemelnek.Egyébként gyünyörű egy táp, ha szabad ilyet mondani
Nekem csak egy kb 200W-os IBM szerver tápom van. Az kb mint egy mai 600-as, leszámítva, hogy vörösréz bordái vannak. Ha hazamentem karácsonyra készítek róla képet, bár az nem ekkora csemege
-
kts88
aktív tag
válasz
didyman
#7704
üzenetére
Nem tudom, de szerintem azt inkább már a du/dt meredekség korlátozás miatt. 60kHz-en 40A mellett, de alacsony feszültségen (20V), járattam schottkyt. Nem mértem rajta különösebb anomáliákat. Kisüzemileg pedig túl nagy meredekséget nem tudok, mert a meghajtó tranziszor gate ellenállását viszonylag nagyra veszem.
Viszont ha tudsz valamit ami nekem ködös, vagy ismeretlen számomra, azt szívesen venném ha megosztanád, mert néha előfordul, hogy apróság miatt hamuvá égnek a félvezetők.[ Szerkesztve ]
-
#7724
kts88
aktív tag
molni65112
#7712
kts88
aktív tag
válasz
molni65112
#7712
üzenetére
Szia!
Szerintem a táp szabályzását hallhatod meg. (a kapcsolási frekit nem, az 100kHz-es tartomány is lehet) De a szabályzó tagok vágási körfrekvenciája bele tud esni a hallható tartományba, ráadásul más terhelésen a szabályzó is máshogy dolgozik, lehet ezért hallod néha folyamatosan néha meg nem.Sajna okos dolgot nem tudok mondani, ez ellen a gyártónak kell tennie. Pl megfelelő impregnálás, szorosra húzott tekercselések, vagy az egész tervezésénél figyelembe venni, hogy a fül mit hall hangosnak, és az ebbe a tartományba eső frekvenciákat kerülni.
#7721 Mr. Teddy Szerintem vegyél bele egy újat. Persze a paramétereire ügyelve: áramfelvétel, feszültség, szállított levegő mennyisége.
Nem tudom mennyibe van egy bele való csapágy, de pl egy kis 500W-os neve nincs sarokcsiszolóba többe került mint maga a gép új ára.....[ Szerkesztve ]
-
kts88
aktív tag
válasz
didyman
#7726
üzenetére
Ezzel picit vitatkoznék. Mivel automatikából nem vagyok elég jó, ezért ha szabályzót készítek fogom és egyszerűen tizedére állítom a PI tag vágási frekijét, mint a kapcsolási freki. Általában működik is így, de egy alacsony frekis tirisztoros hídnál ahol nagy energiatárolók vannak, ott már azért próbálkozok.
Ha megnézed a gyártók is hasonlóra jutnak, csak ők azért rendesen utána számolnak.
[link]
Itt egy tl431-el megvalósított szabályzó van. Van a vége felé mintafeladat ott 65khz-hez igencsak hallható tartományba eső frekvenciák jönnek ki.
Sőt ha megnézed van egy single stage pfc-hez is ajánlott szabályzó. Ott nincs is feltúntetve a kapcsolási frekvencia, mivel ami fontosabb alapharmonikusként 100Hz-es jel van, erre 19Hz-es szabályzó jött ki nekik.
Hagyományos forwardon kipróbáltam, ha simán üzemeltettem teljesen hangtalan, de bekötött szabályzóval erősen sípolt.
Úgy viselkedik, mintha AM lenne. A szabályzó kimenete az alapharmonikusnak tekinthető, és a kapcsolási freki pedig a vivőfrekvencia.A kis adapterek ide pont nem valók, sokszor nem is pwm a szabályzási elvük. Gyártó váltogatja, de tcm, crm, meg hasonló jelzőket aggatnak rá. Felfogható egy frekvencia modulált eljárásnak. És ha sok lesz a kimenő fesz, egy túlfesz koparátor letilt. Ekkor vár mondjuk az mc33262 típusú pfc ic 640ms-et majd újra indul.
[ Szerkesztve ]
-
kts88
aktív tag
válasz
didyman
#7728
üzenetére
A pfc ic-t nem véletlen írtam, a gyárak kezdenek rájönni, hogy egy flybuck tápból nulla költség ráfordítással lehet pfc-s tápot gyártani. A félvezető gyárak app. notejaiban egyre több ilyen "single stage" topológia jön ki adapterek, és led meghajtók számára. Persze új ic-t terveznek hozzá, de a régi szaggatott módú pfc-vel is megl lehet építeni aká több száz wattig. Sajna a csúcsáram egy bizonyos teljesítmény fölött tarthatatlan lesz, de ez van, kis teljesítményhez jó.
A rezonáns dolgok nem tudom mennyire terjedtek el a pc tápokban, nekem rossz tapasztalatom van velük. Sajna kivétel nélkül drasztikusan növelik az elemek effektív áramterhelését. Megköveteli az egyre jobb és drágább mosfeteket, az elkókat el kell felejteni, vagy drasztikusan túlméretezni. A trafóról pedig nem lehet lespórolni a litze vezetéket. Bár ott kárpótol, hogy kevesebb menet kell rá.
Sajna bebuktam a rezonánssal, a trafó szórása ugyanis változott a terheléssel. Majd ha tapasztaltabb leszek talán újból elő kerül.A tápegységek mekkora részben rezonánsak? Esetleg kvázi rezonánsak?
-
kts88
aktív tag
válasz
didyman
#7735
üzenetére
Sajnos makacs jószág vagyok és kötöm az ebet a karóhoz. Nincs olyan, hogy csupa jó és nincs hátrány. Az áram effektív értéke mindenképp nőni fog! A ZVS kspcsolásoknál meg pláne. Nem akarom részletezni a rezonáns topológiákat főleg, hogy nagyobb tapasztalatom csak az SLR topológia rezonancia frekvencia alatti üzemével van. Ráadásul az áramgenerátoros nem épp PC tápba való.
Rövid áttekintésnek feltöltöttem egy kis egyetemi jegyzetet és két példát ide
Van benne egy ZVS-CV példa nehéz kibogarászni, de ha jól lesed észre lehet venni, hogy a példában szereplő 500W kimenő teljesítményhez csak az egyik kapcsoló elemen 17W veszteség van. Ehez még jön a másik kapcsolóé, és a diódáké.ZVS esetében ugye nullfeszültségű kapcsolás van. Ekkor a mosfetekkel párhuzamos kondenzátorok nem engedik hirtelen megváltozni a kapcsoló elem feszültségét, és már megszűnik az áram mire a feszültség változni tud. Nem szükséges beépíteni a kondenzátort, elég lehet a parazita kapacitás is.
Sajnos csak akkor működik így ha az áram minden üzemállapotban negatív szakaszú is tud lenni. Máskülönben elégtelen lenne a kapacitások kisülése és nagyon lassulna a kikapcsolás. A megnövelt áram hullámosság bár középértékben megegyezik a hard switch kapcsolással, effektív értékben nagyobb. A mosfetek vesztesége pedig négyzetesen változik az effektív értékkel. Sajnos a mosfetek Rdson ellenállása 200-300V fölött már elég rossz. Nagyon kell keresni ami 600V és mondjuk csak 0,2Ohm. Nem tűnik soknak de 10A eff áramnál ez már 20W tisztán vezetési veszteség. Ráadásul ez 25 fokon mért ellenálás. 70-100 fokos réteghőmérsékleten elérheti az 1Ohmot is.
Szóval tényleg jó a rezonáns, de csak mértékkel, és ami fontosabb kellő körültekintéssel, mert hamar füstté változik a beépített alkatrészállomány.
-
kts88
aktív tag
válasz
didyman
#7754
üzenetére
A fénycsőinverterben ahogy nézem már az Evig is rezonánst gyártott. Kivétel nélkül mint önrezgő, integrált áramkör is csak a legújabbakban van. De ott inkább amiatt, hogy önszabályzó így a tápegység (pl slr áramgenerátor tud lenni, PLR pedig feszültséggenerátor tud lenni, bárminemű szabályzás nélkül).
Sőt tirisztor gyújtónak is láttam már.
Kétségtelen, hogy jobb hatásfokot lehet vele elérni, de ennek mindenképp ára van, nagyobb áramra kell méretezni.
Ahol nagyon sokat tud dobni az nem is a mosfetes tápok, hanem az igbt ! Mivel a jelentős farokáram miatt nem emelhető a kapcsolási frekvencia csak néhány 10kHz tartományba. De rezonáns módban el lehet érni a 100kHz-et is. Az igbt másik előnye, csak az átlagáram melegíti, az effektív pedig csak azt a nagyon kicsi soros ellenállását.
Ilyen megoldással láttam már egy 4 PC táp méretben 15kW-ot. -
kts88
aktív tag
válasz
didyman
#7762
üzenetére
Azt hiszem picit elbeszélünk egymás melett.
Nem állítom, hogy rossz a rezonáns, csak, hogy jobb minőséget követel meg.
Én ZCS-t próbálgattam ráadásul rezonancia frekvencia alatti üzemben. Ott hatványozottan jöttek a problémák (megfelelő időben kikapcsolni a félvezetőt amikor a dióda átvette az áramot, terhelés hatására a transzformátor eltolta a rezgőkört stb.)
A PC tápok ahogy nézem ZVS módot alkalmaznak. Ehez rezonancia fölötti frekivel járatják a kört és frekivel szabályoznak.
[link] Itt van is egy 300W ATX táp méretezve. ZVS módban is hasonló problémák azért előjönnek mint amit láttam.
300W-hoz ahogy nézem 2.5A van a rezonáns tagon. A félvezetőknak ha van már pici hűtőbordájuk ezt röhögve viszik, de minden másnál ellenőrizni kell. PL elég-e MKS kondi oda vagy MKP vagy FKP kell-e?
A kimeneten pedig 25A kimenő áramhoz 12A kondiáram tartozik. Ott az is van, hogy emiatt a kondenzátor ESR paraméterének 3mOhm alatt kell lenni, hogy a kitűzött hatásfokot tartani lehessen.
Sajna a mosfeten is megvan a 2,5A eff áram és a zvs üzem miatt csak adott parazita kapacitású építhető be. (ebben az esetben a parazita kapacitás egy veszteségmentes kikapcsolási snubber).
Egy ilyen feszültségű mosfet esetén nem nagyon tévedünk ha 1 Ohmnak vesszük a meleg ellenállását. Ez 13W veszteség két tranzisztoron.
Z
Ahol szerintem sokkal jobb ez az a ZVS kiegészítéses fáziseltolós inverter, de ehhez 4 tranzisztor kell. A ti weboldalán böngészve van egy ilyen megépítve. 600W 94% ! -
kts88
aktív tag
Szia!
Nem tudom mire akarod alkalmazni, de labortápnak nem ajánlanám.
Ha normális védelem van benne akkor a kimeneti feszültséget nem lehet nagyon piszkálni (bezzeg a vargáné ment 50V-ig is)
Sokszor a labortápot áramgenerátornak alkalmazzák. Ilyet nem tud egy pc táp, azt rendkívül merev feszültséggenerátornak tervezik meg.
Ha jól tudom össze van galvanikusan kötve a gnd a hálózati véfőfölddel!!. Bár a tápzsinór módosításával ez megkerülhető, de nem ajánlott.És még egy dolog, nem nagyon piszkálnám a hútőbordákat, ugyanis ha gyenge a tranzisztor alatti szigetelés folyhat feléd pici áram. Sajna a klasszik csillámfóliát 500V mérőfeszültséggel mérve ohmos ellenállása van. Szerencsére a szilikonos fajták gond nélkül tudnak 1000V DC-t.
-
kts88
aktív tag
válasz
didyman
#7875
üzenetére
Szia!
Ha már ventiről esett szó az ebm-papst mint gyártó milyen? Illetve olyan boltot tudsz ahol lehet kapni 8x8-as ventit (12V, 24V esetleg ac230) ami minnél erősebb? Hang nem számít. Jelenleg 38cfm-es van, de kevés. Egy 165x110x35mm hűtőről kellene 50 fokban levinni alsó hangon 200W-ot. -
kts88
aktív tag
Szia!
Szép kis pfc modult szereztél. Nos én arra szavaznék, hogy teljesen rendben van.
Ez a típusú pfc egy boost konverter. Ebből rögtön következik, hogy magasabb lesz a kimenet, mint a betáp csúcsa. Pár 10V-al magasabbnak is kell lennie, máskülönben a folytó az energiáját csak nagyon lassan tudná leadni.
Mivel a kimenő maxot általában egy ellenállásosztóval méretezik, aminek az alsó tagjára van előírva egy feszültség érték. Ahhoz, hogy ezt a feszültség értéket tartani tudja 350V-ig pumpálja fel a kimenő feszültséget.
Dióhélyban ezek az egyszerrű pfc-k nem csinálnak mást mint:
a kimenő feszültség alapján van egy hibafeszültség. Ez bejut a szabályzóba, aminek pedig a kimenetét simán felszorozzák a betáp feszültség függvényében. Ha a betáp fesz szinuszosan változik, a betáp áram is így fog. Ha DC-ről táplálod, akkor annyi az egész, hogy konstans értékkel szorozza a szabályzó kimenő jelét.
Szerintem annyit vehetsz még észre, hogy ha magasabb feszültséggel táplálod akkor gyorsabban indul (indulhat). Mivel a kis ic-k táplálása úgy történik, hogy fel van húzva a betáp vonalra egy nagyértékü ellenállásal a táp lába (van bele integrálva egy zener dióda). A meginduló áram tölt egy kis elkót. Ha az elkó elég magas szintre töltődött kienged a reset állapotból az ic. Ha magasabb a fesz nagyobb áramot hajt át az ellenálláson, hamarabb is tölt a kondi. Amíg az ic nem idul meg, és nem kap kapcsoló jelet a mosfet, addig a kimenő kondin a betáp feszültség csúcsa jelenik meg. (24V -> 35V )
Szerintem tegyél a kimenetére pici terhelést néhány kOhm, majd köss sorba egy izzót a betáppal és mehet is a hálózatba. (de azért letakarnám valami nem éghető és szigetelő anyaggal )És még egy apróság! DC-ről táplálva még ha magas is a dc szint 100-200V, ne terheld névlegesen. A bemenő dióda híd megadhatja magát! Ugyanis a diódahidak megadott kimenő árama kétszerese a beépített diódákénak, mivel 50Hz váltó esetében a diódák árama (átlagos árama) fele a kimeneti áramnak. DC esetben pedig mindig ugyan az a kettő vezet.
[ Szerkesztve ]
-
kts88
aktív tag
Gyakorlatilag a maximálisan megengedhető feszültségtől, a szórási induktivitástól, és a maximális csúcsáramtól. De számít a tranzisztor kapcsolási sebessége, minél gyorsabb, a di/dt paramétered annál nagyobb, ami nagyobb feszültség lökést eredményez.
Mindenféle utánaolvasás nélkül ha sima RC tagod van, valószínűleg differenciál egyenletet kell megoldani, hogy megkapd az értékeket (diódára megvan nekem, levezetve)
Jómagam RCD típust használok, ott sima egyenletet felfirkantok, hogy a szórási energia (I^2*Ls*0,5) legyen egyenlő a sznubber kondi és a max megengedhető feszemelkedés energiájával. (Cs*0,5*dU^2). Ezt használva a valóságban kicsit kisebb feszültség emelkedés lesz, mivel ott korlátozott a tranzisztor kikapcsolási sebessége. Az R-t úgy választom, hogy egy bekapcsolás alatt, a betáp feszültségig süsse le a kondit.Interneten inkább normális gyártóknál lehet utána olvasni, mint pl a semikron!! Azt hiszem nekik van egy szép, több fejezetes pdf.
[ Szerkesztve ]
-
kts88
aktív tag
Nos ami még fontos, a snubber kapacitás az kondenzátorként viselkedjen! Eleve csak fólia jöhet szóban, de ott is csak az FKP1 és MKP10, a szám is lényeg (WIMA kondik). Saját káromon tanultam meg, miután egy sima mks felrobbant előttem, hogy csak ez a két fajta jó.
Általában rezonáns táp rezonáns kondezátorának is csak ezek jók. Mivel ezeknek a du/dt paramétere jó nagy. Persze picivel drágább mint egy sima, meg nagyobb is.
Ha javítasz és olyan kondit kell cserélni amit nem tudsz könnyen beszerezni, az a biztos, ha ilyet raksz be.Illetve a DC kör is meghálálja ha ilyennel hidegítik.
-
kts88
aktív tag
Picit off, de ezek nem IGBT-k. Ezek hagyományos bipoláris tranyók. Esetleg BJT néven is lehet említeni. Maga az IGBT kicsit más. Ötvözve van a bipoláris tranzisztor illetve a mos tranzisztor. Gyakorlatilag csak a teljesítményelektronika alkalmazza. Sajnos nem valami gyors, hard switch alkalmazásban csak pár 10 kHz, rezonánsban pedig 100kHz a megengedhető frekvencia. De az elmúlt 10 évben rengeteget fejlődött. Ma már kapni 1,3V-os saturációs feszültségű példányt is, illetve 6000V 6000A-ig gyártják. Ettől már csak a tirisztor a durvább, de nem biztos, hogy sokáig, mivel a gto-t már beérte.
-
kts88
aktív tag
Valakinek vannak rajzai nagyobb teljesítményű tápokról? Nem kell, hogy pc-s legyen. Ami a baj 8kW ! kellene, leválasztva. Ekkora teljesítményhez pedig 3fázisú betáp kell, de ekkor a puffer feszültség helyből 600V is lehet. Tehát a mosfet felejtős, IGBT kell. Emiatt pedig alacsony a kapcsolási freki, és nagy vas kell. Distrelec már nem forgalmaz ekkorát az UI vasakra se jön ki.
Hard switch és rezonáns is jó lenne. Csak lehetőleg ne sok 10ezres félvezetőkből legyen -
kts88
aktív tag
válasz
#68686080
#8172
üzenetére
Sajna igen, azzal rövidre zárod a hálózatot.
De nincs különösebb baj a közvetlen egyenirányított hálózattal. Sima 326-os diódakapcsolással meg kicsi fojtóval hálózat függvényében 500 és 600 közt ingadozik a DC kör.
De ezen a teljesítményen inkább a DC/DC átalakító problémás. Jelenleg buck típusúval működik, de jó lenne leválasztott, mert igencsak tud rázni a kimenete
-
kts88
aktív tag
Nézegettem már. A legnagyobb baj, hogy nem low cost kivitelen készülnek
.
Nagy vasúti rendszerben fogják és a vonatatási transzformátorra raknak még egy tekercset, vagy a fűtési 1500V-os tekercsre akasztanak egy trafót.
Ez megoldja a leválasztást, utána pedig vagy egy tirisztoros féligvezérelt hidat raknak, vagy valami DC/DC konvertert. Illetve jó nagy igbt lassan tekerve jó nagy vasra dolgozva(hallani is a flirt motorvonatban). Csak ez elég drága.
Illetve van trolibusz dukumentációm, eredetileg is ebből indultam ki. Itt egy nagy buck van ami megkapja a felsővezeték DC-jét, vagy ha telepen van akkor az egyenirányított 3 fázist. Csak arról feledkeztem meg, hogy a kereke miatt ki van szigetelve. Egyébként a segédüzemét felraktam ide megleshetitek ti is, ez egy önjáró troli segédüzeme.
Gyakorlatilag elég modern séma ez vasúti jármúre is ráhúzható (2-es 4-es metró pl). Van egy betáp ebből előállítunk 24V-ot, egy akkufeszt, illetve 3 fázist a szellőzőknek. A vonatatási inverter külön doboz.
Kerestünk céget aki készítene nekünk nagy porvasmagot (ha már nagyobb gépekben van, valahol lehet kapni), Nem is volt vészes az ára, de minimum tételt írtak elő, így maradnuk kell a kiskerekben kapható dolgoknál.Valószínüleg megpróbálok majd hasonló dolgot mint amit proci0 írt. Bár úgy nem lehet, de ha építenék 3 darab tápot, amik 1-1 fázist kapnak, majd egy nagyfrekis trafó után közösíteni. Ekkor lehet ugyanis menni a frekivel, mert elég a mosfet. Bár a Kívülről 1 táp valójában 3 lenne.
didyman Nem épp, kisvasúti jármú, ami sajna nincs kiszigetelve a földtől
[/OFF,][ Szerkesztve ]
-
kts88
aktív tag
Köszi szépen!
Ahogy nézem a PowerQuatroban nem csalódni. Nem hiába volt tőlük elájulva a fősulis t.elektro tanárom. A két áramkör közül a kisebbet ismertem, az oldalukon is fent van színesben, de a nagyobb az még emésztődik
De ahogy látom ők is maradnak 400V alatt. Szóval lehet megpróbálom meggyőzni a főnököm, hogy próbáljunk 3 ból csinálni egyet.
Esetleg ha érdekel feldobtam ide a jelenlegi képét (a jobb oldali). Kapcsolástechnikailag nincs benne semmi érdekes, egy erősen kigyúrt buck.[ Szerkesztve ]
-
kts88
aktív tag
Eléggé sűrűn
Az ellenállás Ganz Baja ellenállás. 9x11ohm. 1 és 100ohm között bármi kirakható belőle. Vörösizzásig terhelhető, de 6kW-tól még csak 200 fok. Elvileg nézz szét az aprók közt, mert a 2-es metró szétszerelések miatt sok hasonló kerülhet értékesítésre. Tápegységeknél eléggé jól jön[ Szerkesztve ]
-
-
kts88
aktív tag
Az alsó tranzisztoros rész tetszetős. Lehet simán is csak tranyó. Pl jó egy sima bipoláris tranzisztorból felépített áramgenerátor is.
De bekarcoltam két kis rajzot, mosfettel, mert azok jobbak ide, mert büntetlenül párhuzamosítható.
Ezzel azt használod ki, hogy aktív tartományban egy feszültség vezérelt áramgenerátor. Mivel nincs visszacsatolva így melegedés hatására csökkenni fog az árama. A poti lehetőleg heli, és a két soros ellenállás azért kell, hogy ne lehessen végállásba tekerni (az alsó elhagyható nyugodtan) A tranzisztor gate lábán pedig kis lezárás. Mivel a tranyó 3-4V vezérlő feszültségtől vezet ezért csak 12V-ra jó.
Ez kicsit bonyolultabb, de jobb. Ez már PI szabályzóval tartja a beállított áramot. Az ellenörző jelet söntről veszi ami az R6. Ha R2 és R3 megegyezik, akkor arra szabályoz, hogy azonos abszolút értékű legyen a söntellenálláson a feszültség, mint a bemenetére adott. PL R2-R3 10k R6 0.1 ohm a bemenetre -1V-ot adva 10 amper fog folyni. A bemenetére, hogy különbség képződjön negatív feszültséget kell kapcsolni.
R4 C1 a szabályzóhoz tartozik, Valószínüleg ha R4 1k és C1 100n működik.
R5 elviekben nem kellene, de a biztonság miatt, nehogy az offszethiba kiültesse az integráló tagot. Saccra 1 mega jó.
C2 kis holtidőt visz be, így nyugodtabb a kör.
Műverősítőnek bármi jöhet szinte, én tl072 párti vagyok. (olcsó és megteszi)
Fontos, hogy kell neki a + - táp. Cserébe bármekkora feszültség köthető a tranzosztorra.
A tranzisztorokről annyit:
Bipoláris sajna már sok áramot kérne a bázisán. N csatornás mosfetek szinte mind jók, lehet is párhuzamosítani őket, és nincs hőmegfutása. IGBT is jó, de abból az újabbak, amik melegedés hatására kevésbé vezetnek. Azt hiszem a Trench IGBT-k ilyenek. (de ennek is csak párhuzamos üzemben van jelentősége)
Fontos, hogy a kinézet tranzisztor fizikailag is nagy legyen! TO247 tok. A kisebb, főleg ami szigetelt nem bír hőt átadni és 60-70 W körül tönkre megy. De a nagyobban sem ildomos megengedni nagyon 100W fölött.A lomexben kapható 165x100x30-as hűtőborda ami jó árban van, az erősen ventizve tud olyan 150 és 200W közt. Ha több tranyó van szét kell szórni rajta, mert nem oszli szépen el a hő.
így későre ennyit, ha eszembe jut valami megírom.
) még a nagyságrendet sem tudom megtippelni.
Új hozzászólás Aktív témák
Hirdetés
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 7***(X) "Zen 4" (AM5)
- Milyen monitort vegyek?
- Tőzsde és gazdaság
- Egyelőre nem tervez Lunar Lake-hez hasonló dizájnt az AMD
- Politika
- S.T.A.L.K.E.R. 2: Heart of Chornobyl
- Monitor hiba topik
- Ukrajnai háború
- A fociról könnyedén, egy baráti társaságban
- Intel Core Ultra 3, Core Ultra 5, Ultra 7, Ultra 9 "Arrow Lake" LGA 1851
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: HC Pointer Kft.
Város: Pécs
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest