az állami ösztöndíj adott számú félévre szól. ha nem csinálod meg időben a tárgyakat, és emiatt több félévet kell az egyetemen töltened, akkor a plusz féléveket már nem fizetik.
másrészt az egyetemeken elvileg átsorolják a diákokat, a legrosszabb állami ösztöndíjasakat átrakják költségtérítésesre, a legjobb költségtérítéseseket átrakják államira.

tehát ha nincs meg az ösztöndíjkredited, akkor lehet belőled fizetős.

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

-

[ Szerkesztve ]

"Egy mosolynál jobb a több"

Tulajdonképpen mindkettő igaz.

Nemrég írt egy csajszi a közös szakos fb csoportba, hogy mit lehet tenni, hogy ha átsorolták költségesre.
Tanulni, azt kellett volna, nyamvadt 30 kredit évente..

"Egy mosolynál jobb a több"

Na ez úgy van hogy az állam elvileg 12 félévet finanszíroz összesen. Tehát egy ember élete során ennyi államilag finanszírozott félévet tanulhat(most tekintsünk el a szociális/rendkívüli kérvényektől meg ha valaki egyszerre több szakot csinál egy időben ,mert utóbbira sajnos nem tudom mi a szabály.)

Elvileg az alapképzésre ebből a 12 félévből csak 9 használható fel, ezután fizetned kell. Ha tekintünk egy műszaki képzést ami 7 féléves akkor 1 év csúszás még éppen belefér. Ha valaki 10 félév alatt tudja csak teljesíteni az adott szakot akkor elvileg az utolsó félévet fizetős hallgatóként fejezheti be, de ha esetleg mesterképzésben folytatná tanulmányait akkor a képzés első két félévét ismét államilag finanszírozott formában kezdhetné meg, mivel marad 2 féléve.
(Hozzátenném, hogy amikor én kezdtem akkor ez így volt, és ránk még ez vonatkozik. Most is ez a helyzet szerintem.)

másrészt az egyetemeken elvileg átsorolják a diákokat, a legrosszabb állami ösztöndíjasakat átrakják költségtérítésesre, a legjobb költségtérítéseseket átrakják államira.

igen ez így van. De egy év csúszás miatt szinte biztos hogy nem tesznek át, akkor ha pl egy tárgy miatt csúszol .Nálunk azt hiszem a legrosszabb 10 %-ot teszik át ami egy nagyobb egyetemnél bőven kiteszi azokat akik csak félreikszeltek jelentkezésnél és nem csináltak meg egy tárgyat sem az adott félévben. Persze még vannak kitételek a TVSZ-ben, hogy minden évben 30 kreditet meg kell csinálni meg stb, de hát ez alap dolog..

tehát ha nincs meg az ösztöndíjkredited, akkor lehet belőled fizetős.
Ősztöndíjkredit? WTF? Inkább ösztöndíj index. Persze ettől is függ.

[ Szerkesztve ]

Nokia 6030 Hardcore User // I Panic Restaurant by Taito

"ha valaki egyszerre több szakot csinál": a második szak fizetős. ezért aki két szakot akar elvégezni, az úgy szokta megoldani, hogy felveszi a második szak összes óráját az első szakjához, mert azt lehet, és a végén jelentkezik a szakra és elismerteti a korábban felvett órákat. ez csak akkor megy, ha ugyanazon az egyetemen akarja a második szakját is.

ösztöndíjkredit: nem tudom, mostanában mik a szakkifejezések, de van az a tanulmányi átlag, amikor normálisan kiszámítják az átlagodat, és van az ösztöndíjhoz számított átlag, amikor ezt megszorozzák a megszerzett kreditek száma osztva a mintatanterv szerint megszerzendő kreditek számával.

ennek az az értelme, hogy más teljesítmény 2 tárgyból kitűnő átlagot hozni, mint a szokásos 30 kreditnyi tárgyból.

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

Ez akkor igaz ha 2012 előtt kezdted az egyetemet...

bambano korrigált kreditindex vagy súlyozott átlag

Zsomx lassan évente változik a szabályozás...

[ Szerkesztve ]

"Egy mosolynál jobb a több"

Én azt hallottam h az önköltségesek legjobb x embere helyet cserél az államis legrosszabb x emberével.Szóval tolni kell az ipart... De én még csak látatlanban tapogatózok.

Azért igyekszem, hogy ne kelljen ilyen csúszásokról meg átsorolásról "tudnom"

Ez akkor igaz ha 2012 előtt kezdted az egyetemet...
Jesz. Akkor ezek szerint ezen már változtattak.

(#58) Zsomx
Igen az átsorolás kétirányú. De ha x jelöli a költségtérítésesre átsoroltak számát és y az államilag támogatottra átsoroltak számát akkor én biztosra veszem hogy y<x .

Elvileg létezik még költségtérítés enyhítés, hogy tanulmányi átlag alapján költségtérítést csökkenteken.

[ Szerkesztve ]

Nokia 6030 Hardcore User // I Panic Restaurant by Taito

Hát hajrá

Gergosz nem sajáé tapasztalat, a másodévesek panaszkodtak a folyosón.

"Egy mosolynál jobb a több"

Azon gondolkodom, h tavaly pont veled beszéltem, hogy elszúrtam az emelt fizikám mint a huzat de "úgy se megyek egyetemre"...

Elképzelhető

"Egy mosolynál jobb a több"

Amúgy a másik az, hogy évente változtatják a szabályokat vagy inkább naponta. 2012-től egy csomó monden változott. Eltörölték a 3/3-at, ellenben 6+1 vizsgalehetőséged van.
Amennyi félévet eltöltesz az egyetemen, annak a kétszeresét kell ledolgoznod itthon 20 éven belül, ha ELVÉGZED! Ha kimész külföldre akkor meg vissza kell fizetned az eltöltött féléveidnek az összegét. =/

Gyakorlatoknál maradt a 3/3, külföldre menés: csak ha a szakterületeden mradsz.

"Egy mosolynál jobb a több"

Megjegyzem jogosan, ha az állam kifizeti a taníttatásod akkor ne külföldön használd. Bár én úgy vélekedek, hogy ki kell menni dolgozni külföldre ÉS aztán hazahozni az ott megtanultakat.

ez azért bonyolultabb: lehetne ezt úgy is csinálni, hogy másodév után kb bárki az évfolyamról ki tudjon menni code monkeynek ha követi a tervet.

ahol én végeztem computer sciencet a kurzusok kb fele programozás volt, jellemzően zsíros laborokkal. konkrétan volt olyan C++ tárgy 7.5 kreditért design pattern területen, ahol a 110 oldalas reportomból 70 oldal volt kód. játékprogramozóknak ez első féléves anyag.

matek szinte alig van: game programmernél még igen (ők gyakorlatilag tradicionális software engineerek, grafika/fizika/ai fókusszal), computer scientisteknél már analízis nincs (adatbázis fókusz, jellemzően grafikai enginet nem írnak szóval felesleges). megjegyzem: kb 8 éve nem oldottam meg integrált és nem néz ki úgy, hogy a közeljövőben ilyenekkel kéne foglalkoznom. papíron meg minek számolna bármit is egy programozó hacsak nem kézzel akar validálni valamit de az ritka.

persze, masteren aztán az emberrel felhuzatják az elméletet, de 60-120 kredit elméleti matematika a programozás rovására nem fér bele, mert a cégeknek a vevő problémái megoldásából van pénze, a "összeraktam egy weboldalt ami egy elosztott adatbázisból csinál egy felületet meg a funkciókat" és "le tudom vezetni a carthasian product definiciojat és tudom hogy a konzisztencia problémás elosztott rendszerekben" között az egyikből van pénz. namost ha piacra termelünk, az a diploma lesz értékesebb, ami olyan tudást ad, amiből relatíve hamar tudunk értéket termeltetni.

az ember code monkeyként kezd, elmélet meg jellemzeőn senior/specialista szinttől válik érdekessé. de addig el is kell jutni.

---

cikkhez:

grat!

pár tipp:
- felsőoktatás kb heti 40 óra. tehát heti 40 óra tanulás az első héttől átlagban legyen meg. 1.5 kredit kb 40 órának felel meg, tehát 5 kredit az olyan 3.5 hét, azaz kb 140 óra. van tárgy ami ennél kevesebbel elvégezhető, van ami többel. ami fontos: ha kb tartod az előírt órát (ill első félévben érdemes 50 órákkal számolni, avagy inkább legyen 4es átlagod mint csússz) és egyébként értelmes vagy általában nem lesz probléma.
- járj be. "táblára irkálós papíron számolgatós" órára főleg, kb egy két órás előadást otthon egyedül olyan 8 óra alatt fogsz a könyvből és más jegyzetéből megérteni: tehát mondjuk ha csak egy előadást vesztesz egy héten, akkor 40 óra helyett ülhetsz 46ot... nem éri meg. ha csak az órák 60-70%án voltál bent ezek a tárgyak heroikussá válhatnak a kettesért is. jellemzően számolj úgy, hogy olyan 90%on legyél bent: a maradék 10% jellemzően a "leállt a BKV/39fokos láz/nem jár a vonat" speciális esetekből összejön. van pár tanár aki lehúz ha nem jársz be/nem szó szerint ismétled el amit elmond, ezzel jellemzően nem lehet mit kezdeni.
- ha használhatatlan a gyak és reggel 8kor van akkor is menj be. legrosszabb esetben korán kezded a napod.
- ne fordítsd fel a napod. 8kor zhra/vizsgára menni úgy, hogy normál esetben 4kor fekszel és 12kor kelsz nem annyira jó.
- elsőben tanulj. aztán ha úgy látod, hogy simán van egy remek átlagod másodévtől óvatosan, az óraszámokat betartva menj és ismerkedj emberekkel. pl egy pénteki közös kínaizás 5kor mindig remek ötlet. olyan emberek is lehetnek az évfolyamok, akikkel később lehet együtt fogsz dolgozni.
- ha még nem tanultál programozni, akkor sürgősen állj neki és heti 20 órát a következő hetekben tolj rá a témára. matek faktos anyagokat érdemes átnézni előre. senki nem fog felvenni programozónak ha nem tudsz programozni, az az idő pedig most leraksz ilyen esetben, az nagyon komolyan meg fog térülni.

[ Szerkesztve ]

Don't dream it, be it. // Lagom amount.

Köszönöm és a tippeket is. Programozgatok egy ideje, szóval annyira nem 0-ról indulok, de nyilván nem olyan matektudással írok, mint amit ott elvárnak. Amit és ahogy kikövetkeztetem és meg tudom csinálni, úgy írom meg. Volt Pascal, Basic (Dark Basic játékkreálós korszakomban), C, C++, JavaScript, PHP kevéske, C# ebből a C# a legfrissebb, de a többit is fel tudom idézni valamennyire. A matektól tartok, mert úgy sose kellett keményen neki álljak tanulni. Nem teljesen értem ezt a kredites rendszert, de majd gondolom elmagyarázzák mi is ez, és hogy működik.

Azt ajánlom, hogy ha van Facebookod, akkor keressél rá SZTE-TTIK mérnökinfós 2014 stb csoportra vagy másik kulcsszavakkal. Biztosan találni fogsz valamit vagy ha most nem is Augusztus végére vagy már Szeptember első hetében!

Tudom mi tanulhatok az egyetemen. Nem mondom azt, hogy nincs értelme megcsinálni, mert ki tudja mi változik. De egyetemen, ahogy proci985 is mondja, semmi szükség pl analitikus matekra. Meg úgy általában, elméleti tárgyakra. Jelentős mennyiségű laborra lenne szükség. És ezt még egyes tanárok is tudják, csak nem tudnak mit tenni ellene. Programozásból se azért buknak annyian, mert nehéz, hanem mert 2 kredit labor lófaszra sem elég egy alapozó tárgynak. Ráadásul maguk a programozást tanító tárgyak sincsenek összehangolva, összevissza megy a haladás, egyiknél használni KELL globális változót c-ben, másiknál meg TILOS. S ez csak egy egyszerű példa volt.

A bizonyítások hiánya engem is zavar. Ha már tanítanak valamit, akkor mutassák meg miértet, ne csak azt, hogy ez van, ezt kell szeretni. Arról nem tud semmit a diák, hogy ez honnan jött, meg mire jó. Csak seggeld be.

Miértek = honnan jött, mire jó. Azaz bizonyítások, gyakorlati alkalmazások.

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

van pár alapvető tévedés a köztudatban, amit el kellene oszlatni.
1. ha te gábordénes meg esti levelezős okjs programozós szinten szeretnél programozni tanulni, akkor rossz ötlet az eltére menni. az elte tudományegyetem.
2. ideje lenne már helyretenni a cégek agyát, ugyanis az egyetem nem egy adott konkrét időpontban, adott konkrét vállalat igényeinek megfelelő embereket képez. az egy totálisan téves felfogás, hogy mittomén most az ni-nek kell x darab ilyen ember, akkor legyen ilyen a képzés. És azok az emberek mit csinálnak, ha a várható 45 éves pályafutásuk alatt megváltozik a helyzet? ezért az egyetemen az adott szakma tudományos alapjait oktatják, és ha kikerül a diák céghez, akkor erre a tudományos alapra a cég felépíti a saját konkrét igényei szerinti tudást/képzést. Akkor is, ha a cég ezért prüszköl, hogy neki is be kell fektetni a dolgozóba.

további szemléletbeli problémát látok abban, hogy legyen több labor. amit a mi időnkben még gyakorlatnak hívtak, gyakjegyért. ez utóbbi jobban kifejezi a lényeget: begyakorolják az adott tananyag-részt. de ha nincs elméleti oktatás, mit is akarsz begyakoroltatni? nem lehet az elmélet-gyakorlat arányát felborítani, mert akkor vagy gyakorlaton is elméletet fogsz oktatni, vagyis csak látszólag lesz gyakorlat, vagy nem fogod begyakoroltatni az elméletet.

oké, szerintetek semmi szükség analitikus matekre. remek. akkor azok a nevek, hogy Taylor, Csebisev, Fourier csak úgy huss, kimaradnak egy olyan világban, amikor például minden a veszteséges kódolásról szól? digitális átviteltechnika analízis nélkül? persze lehet, csak az olyan is lesz. illetve valóban, a proci által code monkey-nak nevezett szinten tényleg nem kell szinte semmi matek, de ha majom vagy, banán lesz a fizetés.

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

Ja, lehetne, de nem csinálják.

Diploma ellen azért nem vagyok (hisz akkor nem járnék egyetemre), de önmagában semmit nem ér. Bár a hallgatók hozzáállása se semmi, egyszerűen siralmas, hogy pl a végzősök nagy részét szakdolgozatnál csak az érdekli, hogy minél könnyebb legyen. Szánalmas eredmények születnek így, ráadásul 5-öst kapnak rá. Pl egyik szaktársam egy androidos függvénykirajzoló programot írt, de valami extrém gány kóddal. Ez szakdolgozat? Persze van jó példák is, de abból nagyon kevés.

Lehetne ezt jól is csinálni. De nem akarják, és amíg ilyen tantervek születnek, addig nem lesz semmi:

(katt!)

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

Én nem vagyok infós hanem villamosmérnök de nekem semmi bajom sincsen az elméleti oktatással.
Nálunk kb mindet bizonyítottak , talán egy két tételre emlékszem amire azt mondta a tanár, hogy ennek a bizonyításához nem elég az a matek amit mi tanultunk.

De mondom nem tudom, hogy infósoknak tényleg van -e értelme ennyi matekot tanulni, nem is akarok állást foglalni e téren, de nálunk biza mindig előjön az analízis meg a linalg.

(#67) proci985
+1
Még az hozzá tenném, hogy most tanulsz meg tanulni. Szelektálni kell azt rengeteg információt amit küldenek feléd, el kell döntened melyik fontos melyik kevésbé. Meg kell tanulnod rendesen beosztanod az idődet , a lehető legnagyobb hatásfokkal kihasználni, hogy ne az legyen amit mondogatnak, hogy itt ülök már x órája a könyv felett de egy k* szóra sem emlékszem az egészből.

És ahol van gyakorlati tárgy ott gyakorolni,gyakorolni, gyakorolni.... Bent csak megmutatják, mit hogy kell de megtanulni neked kell magadnak.

Szerk: Ez biza egy PE programtervező informatikus tanterv.Akkor valszeg te is az I.-ben koptatod a padot.

[ Szerkesztve ]

Nokia 6030 Hardcore User // I Panic Restaurant by Taito

Kell elméleti oktatás, de kell MELLÉ az értelmes labor/gyakorlat.
Ezt úgy mondom, hogy ismerem a katedra mindkét oldalát. Lényegesen könnyebb úgy haladni, hogy van értelmes mennyiégű gyakorlati óra, látszik a változás. Így is van ahol fogom a fejem, de lényegesen kevesebb.

Igaz mi nem kifejezetten infós szak vagyunk, de elvárás, hogy ha leültetnek a gép elé minimális felkészüléssel össze tudj rakni egy kódot. Most elindult a fejlődés, és ez jó .

Továbbá van valami amit többen is hangoztattok, de a diákok igen nagy része nem fog fel.
A matek-fizika-info-mérnök szakokon nem elég seggelni, meg bent lenni az órán. Igen is gyakorolni kell. Ha más nincs, akkor órai példát.
Elég elszomorító tud lenni amikor a linux alatt írt c programot azért kell visszadobni, mert a hallgató cseszik megtanulni, hogy hogyan kell lefoprdítani és futtatni azt..

"Egy mosolynál jobb a több"

1. Franc megy az ELTE-re, ahol matematikusokat képeznek programozó szakon. De a többi egyetem se merőben jobb. Nem tudom mi értelme van az irdatlan mennyiségű mateknak, főleg, ha olyan alapfogalmak tanítása marad ki emiatt, mint pl JSON. Ez röhej és kész.

2. Nem érted a problémát. Nem tud egy épkézláb kódot önállóan összedobni a neves egyetemről kikerült hallgatók nagy része, aki még a szakdogáját is a google-ról ollózta össze, mert kevés a prog labor. Ez egy kicsit sarkított, de alapszintű problémák vannak. Egy diploma így nem ér semmit.

A labor és a gyakorlat két különböző dolog. Elvileg úgy kéne lennie, hogy elméleten seggelsz, gyakorlaton begyakorlod, laboron pedig alkalmazod. Ám a programozásnál adott mennyiségű elméleti anyaghoz sokkal-sokkal több gyakorlás szükséges és még több alkalmazása létezik. Ezen kívül a programozást nem lehet seggelni. Vagyis lehet, de nagyon alacsony szintű hatékonysággal.

Rengeteg értelme lenne a matekoknak, csak a helyzet az, hogy:
1. nem kell tudni mindennek a matematikai alapját
2. a tanárok semmit nem értenek az informatikához
3. nem mutatják meg, hogy hol alkalmazzák gyakorlatban
4. túl sok van belőle, a programozás rovására

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

A mérnöki szakokon szerencsére nagyságrendekkel kevesebb a probléma, sőt. Infóról beszéltem eddig mindig, nem másról. Itt sajnos vicc szintű az oktatás, ráadásul a hallgatók is nagy linkek, kevés az igazán rátermett diák, nagyon sok az olyan is, akik matekból jók, de a programozás nagyon nem megy nekik. Ez a kombináció pedig alapvetően meghatározza a friss diplomások szakmai minőségét.

Jaja, PE. Nem sokan ismerik, pedig itt relatíve elég magas a színvonal, és sok agy is kerül ki. De a az utóbbi két részmondat között sajnos nincs összefüggés, a valódi programozók még mindig magukat képzik, amire a legtöbben nem képesek, ezért kéne normális oktatás.

[ Szerkesztve ]

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

fiatal, viszonylag frissen alapított karon mindig gány az oktatás.
majd 30-40 év múlva nálatok is jó lesz.

(#75) lezso6:
- az eltén programtervező matematikusokat, illetve proginfósokat képeznek, ez utóbbiban már kevesebb a matek. kicsit el vagy tájolva, ha azt hiszed, a progterv mat. az matematikus. a matematikus ehhez képest is külön állatfajta
- "Nem tudom mi értelme van az irdatlan mennyiségű mateknak, főleg, ha olyan alapfogalmak tanítása marad ki emiatt, mint pl JSON.": tehát akkor tanítsanak json-t, amit egy normális ember elolvas az rfc-ben és megért, annak kárára, hogy egy taylor tételt vagy egy shannon tételt ne tanítsanak, ami azért két nagyságrenddel keményebb anyag?
- "Nem tud egy épkézláb kódot önállóan összedobni a neves egyetemről kikerült hallgatók nagy része, aki még a szakdogáját is a google-ról ollózta össze, mert kevés a prog labor."
-- erre nem gyógyszer, hogy legyen kevesebb elméleti óra. ha általában kevés a proglabor, akkor legyen több proglabor, vagy méginkább, amit a diákok hallani sem szeretnének, az otthoni önképzés.
-- szerintem pedig vizsgálni kellene azt is, hogy azért kerül ki kódolásképtelen diák az egyetemről, mert egyébként is hülye volt, amikor bekerült és nem vette komolyan az oktatást, vagy azért, mert a diákanyag jó lenne, de az oktatási metódus rossz.

szerintem ez az egész picsogás, amit levágtok a matek ellen, csak a szokásos diákpicsogás, akik szeretnének a könnyebb ellenállás irányába mozogni. a hülye egyetemek meg hagyják.

azért rohadtul kíváncsi lennék, hogy a most összerakott rios5-re, ha ránézel két évvel diplomázás után, hányszor fogsz facepalmozni?

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

hat visszanezve 1000-1200 ora szopast egy 15kredites BSC diplomamunka nem tudom hol ert volna... ha nem fizet kozben egy nemzetkozi szintu ceg mellette a projektert es nem megy ra a CVmre, hogy ott is dolgoztam es elfogadtak a projektet. most a magister szinten viszont van egy 3000 soros java progim ami egesz jol tolja ki az eredmenyeket. a kod nem mindig a legszebb (azert a clean code alapveteseit kovetem), viszont a fo szempont a traceability / modosithatosag volt (egyik az eredmenyek miatt fontos, masik mert design & creationnal az ember a rendszer epitese kozben talalja ki, hogy mi megy es merre), es nem a sebesseg / szepseg.

BSC ilyen volt:
1.felev
C++ alapoktol event driven programmingig (inkl irj egy space invaders klont es dokumentald)
Szamitogep alapjai (inkl cisco cert es nagy labor)
Informaciomodellezes (inkl szeminariumok)
Halozatok (inkl ccna routing es nagy labor)
2.felev
OO javaban (gyakorlatilag csak gyakorlati programozas)
Webprog (html/css/minimalis jscript; designre specelve)
Interakcio dizajn / usability (inkl user teszetek)
Adatbazisok (inkl zsiros sql labor)
3.felev
Oprendszerek (inkl labor utemezo piszkalassal)
Diszkret
Parhuzamos programozas (inkl labor, model checker hasznalat)
Design patternek C++ban (csak lab)
4.felev
Programfejlesztes (elmelet)
Elosztott rendszerek (inkl zsiros labor ahol a vegen egy kisebb elosztott hibaturo rendszernek is mukodnie kell)
15 kredites 10hetes csapatos prog lab, a mi esetunkben 10 fovel, dedikalt labszobaval es kavefozovel (ezt mi vittuk)
5. felev
Teszteles
Adatbazisfejlesztes (HTML + ASP/PHP + SQL, avagy csinalj ket (php/asp) weboldalat egy kisebb organizacionak, szinte csak labor)
Algoritmusok es adatstrukturak C++ (gyakorlatilag programozas, vizsga egyszeru ha az ember vegigkodolta a laborokat)
Kutatas fejlesztes (diplomamunka eloszoba)
6.felev
Diplomamunka
IT organizaciokban (avagy hogy irj CVt, hogy keress munkat, hogyan mond el mivel foglalkozol)

MSC
1. felev
Open source (mint trend, mint business modell, mint open standardok, inkl zsiros labor weboldalak megjelenitesebol kulonbozo webreaderekkel)
Informatikai teoriak (es akkor az osszes organizacios teoria, kognitiv rendszer, AI, automatak, valszam, szoftver minoseg, serious games es ami nem fert bele eddig a kepzesbe kulon kurzuskent, azt leadjuk annyira, hogy utanna tudjatok melyik papereket/konyveket kell levenni a polcrol, ha arra lenne szuksegetek)
Cloud computing (lab helyett survey, valamennyire business fokusz, avagy ez miert eri meg)
AI (ehelyett mivel dolgoztam masodik felevben felvettem egy valszam kurzust nemi statisztikaval... ha megnezed az nem a BSC alaptanterv resze)
2. felev
Kutatasi metodusok (illetve gyakorlatilag hogyan erhetjuk el, hogy a kutatasnak minosege legyen. gyakorlatban cegnel is ha valamit ki kell probalni ez fontos)
Innovacio (es akkor visszaertunk 2014be, avagy a prototipus amit csinaltunk be lett adva versenypalyazatkent is. gyakorlati peldakkal, avagy egy otletbol hogy lehet produktot csinalni)
Diplomamunka

Ha vegignezed egyebkent annyira nem nagyok a kulonbsegek csak nevekre, csak irdatlan mennyisegu labor van. Pont amiatt, mert programozni gyakorolva lehet megtanulni.

bambano: "otthoni onkepzes" amiatt, mert nincs eleg labor a bevallasa annak, hogy nem megfeleloek a kepzesben az aranyok.

facepalmozas megszokott, gondolom a projektjeid vegen amikor mar megvan a projekt alatt felszedett tapasztalatod mindig, minden projekt alatti dontesed tokeletesnek latod. vagy ez megse igy lenne? (Oracle problemet gondolom ismered)

"És azok az emberek mit csinálnak, ha a várható 45 éves pályafutásuk alatt megváltozik a helyzet? "
ez ugyanigy igaz egyetemi oktatasnal is: nem lehet 2014ben olyan mixet leadni, ami 1980/1990ban kellett. nincs Fortran, nincs Ada, low level Cben mar a (gepesz/jarmu)mernokok programoznak, viszont proceduralisan max parszaz soros programokat lehet irni kenyelmesen, annal meg mar az elso feleves beadasok nagyobbak. execution speed van, memoria van, a maintainability/portability viszont az egyre nagyobb meretu programok miatt az utobbi 10 evben egyre kritikusabb.

kieg: ha nem jonne at: nem az elmelet ellen vagyok az elmelet fontos. nem matematika ellen vagyok, gyakorlatilag applikalt diszkretbol irom az MSCm. viszont sajnos az ITben akkora a fejlodes, hogy minden avul, beleertve a felsooktatasi anyag is ha nem ujitanak. ami pedig 20 eve alap volt mara lehet mar csak siman idopocsekolas.

[ Szerkesztve ]

Don't dream it, be it. // Lagom amount.

Nem azzal van a gond, ho9gy van-e matek vagy sem, hanem, hogy nincs elég labor.

Igen, kell az oitthoni gyakorlás, de nem elég, kell a laborvezető segítséfe is, akkor meg kell a labor.

"Egy mosolynál jobb a több"

Én is PE-n nyomom az ipart villamosmérnökként és ráadásul egy szakon is veled
Igen tényleg sok az link , agyhalott diák akit kb . semmi sem köt le. Volt pár órám együtt infósokkal és jópár embert csak a wow meg a netezés kötött le órán...

(#71) bambano
Igazad van. Mint már korábban is mondtam én csak a saját szakterültemről tudok beszélni de arra is igaz amit mondasz. Szerintem is az egyetemnek egy biztos , stabil alapot kell adnia amiben alapvető és rendkívül fontos dolog a megfelelő szintű elméleti oktatás, beleértve a sok matekot, fizikát stb. . Persze nem elhanyagolható a gyakorlati oktatás sem és jól fogalmaz (#74) greenity , hiszen mellette kell. Én személy szerintem nem látom értelmét annak , hogy valahova leültetnek azt csináld, de a mögöttes elmélettel nem vagy tisztában kellő mélységig.

[ Szerkesztve ]

Nokia 6030 Hardcore User // I Panic Restaurant by Taito

Akkor a mérnöki kar miért megy olyan jól? A PE eredetileg only vegyészmérnök volt...

- de azért csak látod, hogy száraz matematikára szakosodott programozókra nagyságrendekkel kevesebb szükség van.
- pont ez az, hogy tök egyszerű dologról van szó, minimális erőforrásra lenne szükség. RFC / doksi olvasására meg a 95% képtelen, ezt se ártana megtanítani, ez mindenkinek kell. Szakmai angolról nem is beszélve. Matekot az alapján kéne tanítani, hogy milyen szakirányt választ az illető. Ha grafikára megy, tanuljon analízist. Ha mikrovezérlőzni, akkor a hatékony algoritmus-tervezéshez szükséges matekokat. Ha adatbázisra akkor halmazos matekokat nagy mélységig. Ha viszont az általános programozást választja, akkor viszont csak alapokra van szüksége. Nem kell mindent megtanulni, mert elveszi az értékes időt (krediteket). És gyakorlatiasan kell, hogy az ember _lássa_, hogy miért jó ez, máris lesz motiváció.
- és a proglaborok számának emelése valaminek a rovására történik. Önképzésre meg nem sokan képesek sajnos, vagy legalábbis ezt is meg kéne / lehetne tanítani.
- aki hülye a programozáshoz, azt már az első félévekben ki kellett volna rakni, mint macskát pisilni, nem pedig diplomát adni neki

Nem a matek ellen, hanem az elcseszett oktatás ellen. Ezt pedig nem lehet tagadni, ha egyszerűen a diploma alig ér valamit.

A (új) riost szerintem hagyjuk ki ebből, nem rólam van szó, arról meg főleg nem, hogy valami programozó istennek tartanám magam.

[ Szerkesztve ]

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

Höhö, a villamosmérnök szak egy fekete bárány a MIK-en, ott kiugróan nagy arányban vannak értelmes emberek az infósokhoz képest.

A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.

nem száraz matematikára szakosodott programozók.
a programozásnak vannak előfeltételei. mint például az áram. ugyanennyire előfeltétele a matek is, amennyiben igazi programozásról van szó, nem kódmajmok gányolásáról.
"Matekot az alapján kéne tanítani, hogy milyen szakirányt választ az illető.": hát ja. de az is úgy működik, hogy először megtanulod a matek alapjait, majd utána veszed hozzá azokat a részeket, amik az adott irányhoz kellenek. Te most jelenleg a matek alapjainak egytizedét tanulod, a specifikus részek nélkül. innen nem az a jó út, hogy az egytizedből egyharmincadot csinálunk, hanem az, hogy az egytizedből legalább egyharmadot vagy felet csinálunk, plusz vesszük hozzá a specifikus dolgokat.

hogy sportoló hasonlatot hozzak: a sikeres versenyhez kellene futni edzésen 500 kilométert. Most az egyetemen futtatnak veletek 50-et és lázong a diákság, mert 10-et se szeretne.

ha leütsz egy betűt is egy programozói editorban, akkor ahhoz kell 2-3 félév matlog, 2-3 félév progmódszertan, stb. stb. De úgy nem tudsz matlogot tanulni, hogy nem tanultad meg hozzá az előzményeket. Úgy nem lehet numerikus analízist tanítani, hogy alapok hiányoznak. Az agyam eldobom, mikor a bme vik-en nem úgy kezdődik a matek tanítása, hogy peano féle axiómarendszer, és akkor több lépésen keresztül eljutunk a test fogalmáig, bizonyításokkal. számítógépes grafikát, gazdasági programozásokat nem lehet lineáris algebra nélkül tanulni, ahhoz meg kellenek vektoroktól kezdve kosárszám egyéb matek cuccok is. hogy a bánatba akarsz megoldani egy egyenletrendszert, ha nem tanultál determinánst? hogy akarsz optimalizálni egy gazdasági eseményt úgy, hogy nem tudod, mi az a konvex poliéder extremális pontja?

most tekintsünk el attól, hogy a programozók zöme azért (sem) tud rendes webboltot leprogramozni, mert nem tud százalékot számolni. kamatos kamatról nem beszélek, attól fejreáll a végzettek zöme.

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

Figyelj volt itt nálunk egy debreceni programtervezöi matekon vegzett srac. Nagyon tudta a dolgokat, mi mindent rosszul csinálunk, igy kellene csinálni, satöbbi. Képes lett volna tíz eve megírt, müködö kódot átírni, mert az úgy sokkal jobb lenne. Amikor csak annyit kértek take hogy szinezzen at egg rohadt gombot.

Lehet itt oltani a népeket hogy egy for ciklust sem lehetne leírni 10 év algebra nélkül, de kikerülve az egyetemröl semmi önálló, fontos dolog nem lesz rádbízva.

Amúgy a srác egy ever bírt, among lehetett felmondott. Most as egyetemen szúrja el as idejét a Nagy semmivel.

3440x1400@120Hz #ultrawidemasterrace #gloriouspcgamingrace

én is debrecenben végeztem, rám se lehetne rám bízni egy gomb átszinezését
az más kérdés, hogy rám már egyetem alatt is fontos dolgokat bíztak.

Egy átlagos héten négy hétfő és egy péntek van (C) Diabolis

A helyzet az, hogy a hallgatók hozzáállása is változott; így valóban nem használható a régi tanterv, + az új technikáknak is kell hely a tantervben.

"Egy mosolynál jobb a több"

szuper!

ja igen, még egy trükk:
- gólyatáborban, vagy még az elején csinálj egy surveyt a seniorokon. jellemzően érdemes az absztinens / lájtosabban toló seniort kérdezni, bár ez se jelent semmit:
* ugyanazon a programon van e: ha igen kérdezz tovább, ha nem, akkor kérdezd meg kik vannak a seniorok közül ugyanazon a programon (bár ha átfedések vannak az oké)
* hányadéves
* hányan kezdtek, hányan vannak kb egyenesen / hánynak lett meg elsőre az adott évi húzótárgy (ha nem 400an vannak akkor egész pontos statisztika lehet)
* kb hány ember diplomázik évente.

ha ez megvan, akkor kb látod, hogy ha vannak 100an, harmadik hét végére 70en, első év végére 35en, másodév végére 25en és ebből szerez egyenesen 15-20 diplomát, akkor vannak százalékos adataid... és érdemes némi ráhagyással megcélozni azt a százalékot, aki egyenesen kapott diplomát.

tehát az összes vizsgán próbálj jegyre a felső 15-20%ban lenni jelen esetben. az, hogy a többiek (szobatársak/barátok) mit csinálnak itt érdektelen, ez kb az a mérőszám ami ad folyamatos visszajelzést, hogy mennyire haladsz jól. első év nagyon hajtós lesz, cserébe stabilabb alapokkal, plusz adatokkal hogy mire mennyi időd ment el utánna már másodéven egész jól fogod tudni tervezni az időd, úgy meg sokkal több minden fog beleférni.

alapszabály: ne ijedj meg a számoktól. én anno amikor itt a seniorommal beszéltem az a következőképp hangzott:
- ugye neked mindened megvan
- persze (itt nagyon csúnyán nézett, ilyet annyira nem szoktak erre kérdezni)
- hányan vagytok így másodéve elején?
- négyen (mi voltunk ott 26an)
- és mennyien kezdtetek?
- 26an, ugyanannyian amennyien ti.
- (au)

Don't dream it, be it. // Lagom amount.

én nem voltam gólyatáborban. Tökömnek se hiányzott, hogy a sok barommal ott szarakodjak nyár közepén. Általában seniornak vagy felügyelőnek akárminek is hívják azok szoktak menni akik már jó nagy csúszásban vannak.

Ismerkedni is elég minimális szinten célszerű első félévében szerintem mert pl nálunk ~60 ból a fele rögtön meg is bukott, vagy otthagyta az egyetemet. Jó persze nem teljesen tapló módon a többiekhez nem szólva kell ott vegetálni, csak az elég gáz ha az összes ismerősöd megbukik

Nokia 6030 Hardcore User // I Panic Restaurant by Taito

Szerintem pont ezért érdemes a felsővv éveseket megismerni.
Nem vagyok követendő példa, de én általánosságban ismertem mindenkit felettem, persze mi kis szak voltunk\vagyunk.

"Egy mosolynál jobb a több"

ez változó, baráti körben van olyan aki lassan phdt véd és volt senior / student unionos is (konferenciát is szerveztek anno). illetve itt skandináviában az is megesett, hogy az egyik student unionos/senior két héttel később (ez a gólyahéten még nem látszott) már gyakot tartott BSCsként az elsősöknek és a saját, akkor már másodéves gólyáinak. ill tudok olyat is, aki a student union szóvivője volt intézményi szinten, aztán a mandátuma után gyakvez lett még a BSC mellett.

de igen, első évben lehet azzal számolni, hogy sok ember eltűnik.

kieg: megtanulni tanulni is fontos, bar en inkabb megtanulni tervezniként mondanám és megtanulni prioritálni, mind mikro (mi az ami kelleni fog) és makro (van e időm lemenni meginni egy kávét?)

[ Szerkesztve ]

Don't dream it, be it. // Lagom amount.

Jó hát ez változó, nálunk is egész TTK-nak van együtt, de az ügyesebbek megtalálják az infot.

"Egy mosolynál jobb a több"

Értem
Na a gólyatábor is már eleve macerás lesz, mert nem ihatok (nem antialkoholizmus, szimplán orvosi ok) és sok részeg infós meg természettudományos emberke veszélyesen hangzik
Hajtani fogok, de ahogy sokszor emlegetem, rettegek a matektól... de csak összekapom magam...
Most albérletet vadászok, hogy ne koliba keljen mennem. Van is pár jó, és egy különösen jó ahol infó mérnök a főbérlő Augusztus 8. a határidő beadni a kollégiumi felvételi kérelmet, szal addig jó lenne albérletet találni, vagy ha mégse akk még mindig be tudjam adni a kérelmet. Jaaj, tudom egy igen kicsi része de: milyen számológépet kell egyetemre venni? Mert nem hiszem, hogy a kis középsulisom megteszi ? Meg esetleg, hogy lehetne a kalkulusra ráedzeni? Vagy azt ott helyben kell majd nagyon tolni?

Számológép: szerintem elég egy kétsoros tudományos, bár nem haszontalan, ha tud pl determinánst számolni, bár én nem éltem ilyen úri huncutságokkl

Albi vs koli. Első évben szerintem érdemes a koli, hogy a felsőbbéveseket megismerd, de nem hátrány a az albi, talán nyugodtabban lehet tanulni

"Egy mosolynál jobb a több"

casio fx-991es . Gyakorlatilag mindent tud amire nekem szükségem lehet ha számolni kell gyorsan .
Nálunk ezeket még használni ZH-n .
Van még kettő TI 89-em de ezeket nem nagyon engedik használni ZH-kon, tekintve azt hogy programozhatóak.

De mondom a Casio nagyon pöpec én már ezt a gépet használom középiskola 9. osztálya óta ami már ~8 éve volt.

Nokia 6030 Hardcore User // I Panic Restaurant by Taito

A nyugodtság miatt szeretnék albérletet. Tapasztaltabb TTIK-s ismerőseim javasolták, hogy első félév/évben inkább albi
Na igen, nekem is tudományosom van, de ilyen h determináns, integrál/derivál cucc, nem nagyon tud. Azt tudom h grafikus megjelenítőset nem szabad. Még a másodfokú egyenletmegoldást is nekem kell bepötyögni (ami nem baj, csak már annyiszor beleírtam, hogy már-már személyes bosszúhadjárat miatt is akarok olyat, amibe nem kell azt beleírogatni ).

Erre is ezt írta a linked, hogy programozható