Lehet, hogy az én világnézetem nyakatekert, de ha ez a barátod egy nő hatására így ki fordult önmagából, ráadásul veled szemben is, akkor valószínűleg soha nem is tekintett téged a barátjaként.
Minden ember megvàltozik, ha új és tartós ingerek érik, de ez nem jelenti azt, hogy teljesen el kell fordulni a régi életünktől.
Nem tudom, hogy mennyi idősek vagytok, mármint te és az a srác, akiről az írás szól, de az idő, a frissen szerzett tapasztalatok és a korotok előre haladtával úgy fogtok változni, hogy észre sem veszitek.
Viszont - amolyan Csernusi logikával élve - abból ítélve, hogy a második blogbejegyzést írod a történtekről, ráadásul nem is egy kis szösszenet formájában, igenis törődsz a sráccal és fáj, hogy elvesztetted, mint barátot... 
