Annyi szent, senki sem szerelmesedne bele az ellenségébe 
De a hozzászólásom végén már nem a szerelemről és a szeretetre épülő közösségekről beszéltem, hanem "csupán" a szeretetről, mindennek alapjáról. Arról, amit nem szükséges tovább magyarázni, tovább bontogatni. Az "ellenség" meg egy szubjektív dolog: ha valaki engem az ellenségének tart, attól én még tarthatom csak simán "a másik félnek". És némi rokonság is van a két féle esetben: aki képes elfogadni azt, aki utálja és esetleg rosszat tett vele, az képes elfogadni a szerelme hibáit is. (Persze, mindenkinek a maga szája íze szerinti mértékben, különben meg úgysem jönnek össze rendesen 
)
Tildy: Tény. Különben nem volna kihívás ideális állapotot teremteni Egyébként pedig, rendezett társadalmi körülmények között egészen biztosan nem menne tönkre ennyi család, vagy pedig ésszerűbben hoznák eleve össze.
