Ezt is megértük. Érdekes lesz 2013 technikai szempontból.

Az Elpida terve, hogy 2013-ra tömeggyártásba kerüljön egy 30 nm-es gyártástechnológián készülő 1 gigabites ReRAM lapka.

Hát úgy legyen!

Én szkeptikus vagyok evvel kapcsolatban. Jó lenne, de fogadni mernék hogy sokszorosan drágább lesz mint bármilyen más memória chip. Egy gyártónak se érdeke hogy szétzúzzon egy jól tejelő flash memória eszközös portfóliót. A gyártók azon dolgoznak épp hogy miként lehet olcsósítani a flash chippeket ha kell minőség/életartam rontással is
Szerintem még idén de jövőre biztos hogy lefeleződik az ssd ára, de azok már ilyen paramétereiben sokkal gányabb chippekböl lesznek felépitve.

[ Szerkesztve ]

Már korábban is hallottam a memrisztorról, de nem gondoltam, hogy ilyen hamar alkalmazásra is kerül.
Ez az 50 és 30 nm-es gyártástechnológia egyébként nekem kicsit furcsa méret.

Mehet a fiókba a Rambus RAM-ok mellé.

[ Szerkesztve ]

Things that try to look like things often do look more like things than things

Ez komoly lesz...

Igen, engem is az előállítási költségei érdekelnének mondjuk egy DRAM-hoz, vagy Flash-hez képest.

[ Szerkesztve ]

Skype-on lány az informatikusnak: Milyen színű a szemed? Informatikus: #0034ff

Miért menne a fiókba? Nem kell belőle egyből SSD-t csinálni, sok területen lehet hasznos.

Everything you read on the internet is true - Albert Einstein

Az a 10X több írási ciklus a NAND-hoz képest még mindig rohadt kevés lesz...
Majd idővel talán ez is beérik....

Ott az igazság, pontosan erről van szó:

RAM-nak nem jó, mert a rengeteg írás tönkreteszi.

Háttértárnak meg túl drága és kicsi a kapacitása.

Ha az elviselhető írások számát fel tudnák nyomni a 10-es szorzó helyett 20-30-szorosra, és képesek lennének 32nm-en 8, esetleg 16gbites lapkákat gyártani, akkor lesz majd ez versenyképes, de akkor is csak háttértárnak: ahhoz hogy ebből RAM legyen, nagyságrendekkel kéne növelni az írási ciklusok számát amire nincs reális esély a technológia működéséből fakadóan.

Arról nem beszélve, hogy pontosan melyik NAND típushoz képest számolták a 10x szorzót az írások tekintetében? A 25nm-es nand lapkákhoz képest a 10x például nem valami sok, és ez egyre csak rosszabb lesz ahogy haladunk lefelé.

Dchard

[ Szerkesztve ]

A kitárulkozó idegenektől mindig elfog a hányinger. [Cornelius]

Köszi a cikket Abu, már vártam! Ez megerősíti, amit már korábban írtam erről. Az alapszintű kutatásoknak a végére értek, most a termelés felfuttatása következik. Igyekezni kell, mert más is nyomul a témában. Biztató! Hajrá, hajrá!

Dchard: angol oldalakon (tudományos cikkekben) nem 10x sebesség, és 10x élettartam szerepelt...

[ Szerkesztve ]

A linkelt hozzászólásodban reagálnék erre:

"Ha jól emlékszem akkor a HP-nál tesztelték, és 1000 milliárd újraírási ciklust is kibírt adatvesztés nélkül!"

Ha tudsz linkelni ehhez megbízható forrást, akkor megemelem a kalapom.

A cikkben szereplő "NANDhoz képest 10x" kijelentés ezzel köszönő viszonyban sincs, elég sok nagyságrend a különbség, hogy finom legyek.

Hozzáteszem: szerintem ennyi újraírást a DRAM sem tud, előbb rohad szét körülötte a tokozás meg a forrasztások, minthogy 1000 milliárd újraírási ciklust le tudj tolni rajta.

Dchard

A kitárulkozó idegenektől mindig elfog a hányinger. [Cornelius]

Továbbra is csak az MRAM-ot tartom járható útnak, itt is volt róla hír:
Sőt, az MRAM óriási előnye az előbbi technológiákkal szemben, hogy a cellák sosem fáradnak el, vagyis nincs maximalizálva az írási ciklusok száma.
A Wikipédia jól összefoglalja az előnyeit:
MRAM has similar performance to SRAM, similar density of DRAM but much lower power consumption than DRAM, and is much faster and suffers no degradation over time in comparison to flash memory.
...
in general MRAM proponents expect much lower power consumption (up to 99% less) compared to DRAM

Nem hal meg a sok írástól, nem lassú és keveset fogyaszt.

Android: elavult, mókolt Linux kernelre rágányolt virtuális gép. Macrohard SpyDOS 11 - Something went wrong. :( Vigyázat, a pingvin harap! Házi szerver Tualatin Pentium III-S 1.4 GHz alapon, Ryzen nagyvas, Bulldozeres AMD laptop és Pine64 PinePhone - Arch Linux mindegyiken. Ender 3 Pro rules!

Kíváncsi vagyok, hogy elérjük-e azt a szintet pár éven belül, hogy lesz egy SoC, amiben lesz CPU (benne L1, L2, L3 cache), IGP, vezetékes és -nélküli hálózat, I/O, hang, mindenféle; és lesz egy stackelt ReRam vagy MRam chip (egy chip nem lesz külön szint a tárolóknál, mint most a RAM és SSD/HDD). S kész, csak ez a két chip a tényleges számítógép...

Fotóim és kalandjaim a világ körül: https://www.facebook.com/fmartinphoto/

+1

Ez ebben a formában valami nem felejtő, viszonylag ritkán írt cache-nek lenne jó, egyfajta plusz rétegnek a memória és a háttértár közé. Mondjuk eltűnhetne neki köszönhetően az alvó üzemmód (ahol ugye a mem zabál továbbra is) és a semmit nem fogyasztó hibernálásból állhatna úgy fel az oprendszer pöccre mint az alvóból jelenleg, mert háttértár helyett egy gyors tárolóból olvasódnának fel RAM-ba a szükséges adatok. Most hogy ez mennyit ér döntse el mindenki maga...

Beágyazott vackokba persze lehet nagyon hasznos, asztali/mobil gépekbe viszont nem látom sok hasznát. Persze még javulhat sokat, de ez már a felturbózott, marketingesek kezét megjárt, IT-bulvár cikkben leközölt adatok alapján is gyengus, ami elég rossz hír.

Ez jó hír,remélem ez magával hozza a SSD meghajtók jelentös árcsökkenését.

duree54

Első körben elég jól hangzik, de azért várjunk a dícséretével addig, amíg elérhető áron kereskedelmi forgalomba nem kerül. Remélhetőleg nem fognak kukában landolni a tervek...

Cancel all my meetings. Someone is wrong on the Internet.

A gyártási költségére gondoltam. A Rambus is jó volt aztán látjuk, hogy mi lett belőle.

[ Szerkesztve ]

Things that try to look like things often do look more like things than things

Kezdetnek ezt találtam, de keresem az említett cikket is. Amire hivatkoztam, az egy régebbi volt, és "sajnos" azóta sok újabb jelent meg...

A gyártási költségről: egy angol cikkben láttam, hogy már most megegyezik a gyártási költsége egy 16GB-os ReRam chipnek egy 8GB-os Flash-ével.

[ Szerkesztve ]

Lejárt az idő limit, ezért új post-ot kellett írnom, de megtaláltam az újraírási ciklusok számáról szóló cikket.

[ Szerkesztve ]

Ez rendszermemóriának még így is sovány

Milyen értelemben?

Hogy-hogy milyen értelemben? Eddig szerinted melyik paraméterével nem voltunk megelégedve? :

" 1,000,000,000,000 read and write cycles without encountering data loss"

Ööö... a színével, szerintem... Vagy nem?

[ Szerkesztve ]

bocsa a kérdésért, de a gépedben lévő nem REG ECC ram szerinted mennyi hard faultot v olvasási hibát csinál/sec?
gondolom reram-ra is lehet hibajavítást hegeszteni ill akár szektorlekapcsolást mint nand-nál.
a céges gépekben még raid1-be (sőt hot-spare-be) is rakhatom a reg ecc fb-dimm-eket...
a dram is hullik szépen a gépekben, pedig csak 150 kliensem van.
szerintem várjuk ki mi sül ki ebből, egy tesztet biztosan megér majd

Tyan s2692(FS D1809),2x Xeon5310 1.6ghz@2ghz,4GB667FB-Dimm,S3Trio64V+ 1Mbyte +ati 5770,8x36GdiskRAID 0 :) 15k scsi+256m hbaPCI-X 560/560M/s

szerintem ennyi újraírást a DRAM sem tud, előbb rohad szét körülötte a tokozás meg a forrasztások, minthogy 1000 milliárd újraírási ciklust le tudj tolni rajta.

Ha 64ms-enként kell frissíteni a dram tartalmát, hogy ne felejtse el, akkor 1000000000000/15625/60/60/24, azaz kevesebb mint 741 nap alatt csinál ennyi ciklust egy a dram Ez nagyjából 2 éves 24/7 használatot jelent, nem is olyan sok

Persze a ReRam-ot nem kell frissítgetni, így ott az éppen nem használt területek nem kopnak, de abból kiindulva hogy az összes program a ram-ot használja... pl egy fájl átmásolásakor az összes adat keresztülmegy a rendszermemórián is, normál ram-nak nem lenne hosszú életű (mint ahogy pendrivera sem érdemes swap-et rakni).

[ Szerkesztve ]

"bocsa a kérdésért, de a gépedben lévő nem REG ECC ram szerinted mennyi hard faultot v olvasási hibát csinál/sec?"

Általában egyet sem. (Pug szerver használ amúgy, hogy ECC-s RAM-ja van? Sima mostani gépekben még paritás ellenőrzés sincs a RAM-ban, nem hogy ECC.)

Használok szervert, de természetesen nem otthon és nem magán célra.

Lassan kezdek összezavarodni a sok ÚJ hyper szuper NV-RAM ramoktól.
FeRAM, PRAM, MRAM és ReRAM... Akkor most melyik is lesz a következő nyertes?

a HP laborjaiban már működnek olyan memrisztorokból álló memóriák (ReRAM), amelyek 100 négyzetmilliméteres alapterületen 12 gigabájt tárolását teszik lehetővé.

12GB 1x1cm-en? 5db chip és kész is egy 60GBos SSD.

Ha meg valóban az lenne a cél, hogy a jelenlegi RAMok helyére NVRAM kerülne, akkor ideje lenne az alaplapgyártóknak valahogy felkészíteni az alaplapokat ezek fogadására. Vagy a DDR4 specifikációt kellene NVRAMokra is kibővíteni.

Főleg mobil gépeknél lesz sztem megváltás ez a technológia.

Szerintem ez az évtized vége feléig elég esélytelen hogy asztali gépbe kerüljön.

ráadásul ide azért komolyabb vezérlő is kéne a flashnél használtakhoz képest a sokkal nagyobb adatforgalom miatt. de ettől független ígéretes technológia, adatbázis szerverekben - többek között - bitos jó szolgálatot teljesítene.

A vér nem válik VAZZE!™

Hajrá, én várom!

Telszámom: 30/899-78-49

Samsungék is csatában vannak ők a tartosságot vették célba (10 ns-es késlelteés mellett), illetve HP, Toshiba (náluk kisebb latenciájú 5 ns-es modell is van)stb mind ezerrel fejelszt. Most az elpida jött ki de mindenki próbálja a legmegfelelőbb anyagokat megtalálni.

Cefet:

Ha nem haragszol, akkor egy hírportálon szereplő cikket nem vennék készpénznek. Ha a HP oldalán lenne kint, akkor talán, de a megbízható forrás alatt valamilyen tudományos magazinban megjelenő cikkre gondoltam, például a Science magazinra.

Arról nem beszélve, hogy akkor megvan a trükk:

"1,000,000,000,000 read and write cycles without encountering data loss"

Ugye itt már írásról ÉS olvasásról együtt van szó, ez nem egészen ugyanaz, arról nem beszélve, hogy a "without encountering data loss" nem azt jelenti, hogy egyik cella sem öregedett el, maximum azt, hogy a hibajavító eljárással együtt ez lett az eredmény, bár egyébként még így sem nagyon hihető a kimenet. Többek között ez a különbség a bulvár és a tudományos újságírás között: az egyikben vakítanak és félreértelmezhetően fogalmaznak, a másikban viszont kísérlet nélkül semmi sem kerülhet, és ott a kutatók a nevüket adják a munkához, amiről ha kiderül hogy kacsa, az életben nem kapnak munkát.

polika:

Ez nem véletlen, nyilván olyasmit akarnak gyártani, ami ugyamúgy tönkremegy egy idő után mint a nand. Kinek lenne érdeke olyasmit gyártani, mint az MRAM ami soha nem megy tönkre? Nem ez az első eset a törénelemben amikor gazdasági érdekek miatt a gyengébb technológia győz.

Dchard

A kitárulkozó idegenektől mindig elfog a hányinger. [Cornelius]

Nagyon jól hangzik, remélhetőleg a már nem annyira távoli jövőben ilyenen lesz az oprendszer.

Megbízhatóságom: http://phmegbizhatosag.atw.hu/phtabla.php?nev=Simon02

Majd az MRAM sikere érdekében végeznek kutatásokat, amivel csökkenthető az élettartama...

Természetesen értem a poént, de pont az a szép az MRAM-ban, hogy a nem fáradó tulajdonság pont a technológiából fakad. Ahogy a NAND-ból sem tudnak akármilyen fejlesztéssel sem végtelenszer írható cuccot csinálni, úgy az MRAM-ot sem tudják úgy elsz@rni, hogy csak véges számú ciklust viseljen el.

Dchard

A kitárulkozó idegenektől mindig elfog a hányinger. [Cornelius]

Ez itt teljesen tudományos lapban van leközölve (a samsungons cikk). Ők 1 trillion (10^12-en) írás ciklust írnak 10 ns-es késlelteés melett mindezt úgy érték el hogy olyan anyagokat találtak amelyek sokkal kisebb ármmal kapcsolhatók és ezáltal az élettartamuk nőtt. Én úgy tudom hogy az MLC flashnak ~100000 (10^5-en) az SLC flashnak kb 1 milla =10^6-on írás ciklusa élettartama van, ehhez képest 10^6-on = 1 milliószor többet bír a samsung megoldása.

Kérdés hogy ha elpida és más cégek más anyagokkal kisebb életartamú cuccal jönnek ki és jön a samsung aki bedobja a tuttit akkor mekkora ár prémiumot tudnak rárakni hogy az emberek még őket vegyék. Szal szerintem nem feltétlen a roszabb technológia fog nyerni hanem a kereslet kínálat alapján beárazódik a jobb technológia és hiába ugyanannyiba kerül gyártani amíg nincs verseny addig mesterségesen drágábban adják majd. Verseny meg lesz, mert elég sokan fogtak neki ennek a témának és nem hiszem hogy HP, elpida, toshiba, samsung fű alatt kartelezni tudna extrém módon ami már csalás gyanús...

Na ez már végre nem nélkülöz minden tudományos alapot.

Holnap elolvasom vizsga után, elöljáróban annyit, hogy:

"Én úgy tudom hogy az MLC flashnak ~100000 (10^5-en) az SLC flashnak kb 1 milla =10^6-on írás ciklusa élettartama van"

ezt nem jól tudod: az MLC chipek (már amiből SSD-t készítenek és 25-35nm-en készülnek) 4-5000 újraírást viselnek el blokkonként. AZ 50nm-esek még 10.000 viseltek el, és ahogy csökken a csíkszélesség egyre rosszabb lesz ez a NAND memóriáknál.

A lényeg az cikk alján van:

http://www.anandtech.com/show/5193/intel-and-micron-imft-announce-worlds-first-128gb-20nm-mlc-nand

Dchard

A kitárulkozó idegenektől mindig elfog a hányinger. [Cornelius]

Szerintem ne írj olyat hogy "nem nélkülöz minden tudományos alapot" ha icipicit járatos vagy a tudományban akkor tudhatod hogy a nature az egyik legnívósabb tudományos újság, én nem számítógépekkel foglalkozom de genetikai újságok között a néhány túlértékelt belterjes angol lapon kívül a nature genetics ami a legmagasabb impact faktorral rendelkezik, gondolom a naturenek ez az alujsága a nature materials is hasonlóan kemény szakmai szűrőkön megy keresztül és tényleg csak a releváns dolgok jelennek meg.

Ez az újság nem engedheti meg magának hogy blikk szintű cikkeket közöljön mert azonnal le is húzhatnák a rolót a tudományos életben.

A flash akkor még gázabb mint gondoltam...ehhez képest akkor ez az új technológia 8 nagyságrendel tartósabb lehet ha termelésben bevetett példányoknál is tartani lehet ezt a 10^12-en írás ciklust.

Pont arra gondoltam, hogy rengeteg új memóriával kísérleteznek, amik jobbak a jelenlegieknél, de itt is az lesz a helyzet, mint az LCD-nél. Van már jobb, akár olcsóbban is lehetne előállítani, de jobb a gyártónak, ha a jelenlegi technológiáról húz le még egy bőrt!
A felhasználó és a fejlődés magasról le van...

"Ki a büdös istennyila vagy te bohócképű!?" SzŐr Geri, birodalmi poéta és főszakács (:L topic)

Lemaradt a smiley az irónia meg nem ment át anélkül

A Science és a Nature a két legrangosabb folyóirat tudományos körökben szóval valószínűleg ott nem bullshitelnek.

A lényeg az, hogy ahogy a NAND memóriáknál is a régi 180nm-en gyártott 4Mbit-es modulk tényleg nagyságrendekkel többször újraírhatóak voltka, mint amikből ma SSD-t gyártanak, úgy figyelni kell itt is, hogy nem mindegy, milyen csíkszélességen milyen technológiával értek el a cikkben szerpelő számú újraírást. MOndjuk ha a cikkben szereplő értéket elosztom 1000-rel, még mindig elég jó értékeket kapunk.

Dchard

A kitárulkozó idegenektől mindig elfog a hányinger. [Cornelius]

RAM sebességű SSD lehetne ebből a cuccból! Jól hangzik, csak legyen is belőle.

Azt viszont nem tudják, hogy mi nem tudjuk azt, amiről ők úgy tudják, hogy tudjuk.'

Semmi gond...
Az általad linkelt cikkben valóban rátapintottak a lényegre: 3K-5K újraírási ciklus.
Ez gyalázatos. És minél kisebb a csíkszélesség, annál rosszabb ez az érték.
A ReRam-nál ez fordítva működik, mert a "méretek csökkentésével erősödik a memrisztor működésének jelensége". Szóval a tartóssággal nem lesz gond. A HP mérnökeinek kijelentései is ezt vetítik előre, mert azt mondják, hogy talán 2014-re, de 2015-re biztosan kezükben lesz a DRAM leváltásának eszköze.
Arról pedig, hogy hogyan haladnak a tömegtermelés előkészítésével: Stan Williams kijelentései alapján úgy tűnik, a HP-nál jól haladnak a memrisztoralapú eszközök fejlesztésével és gyártásával. "Százával mennek át a szilíciumszeletek a gyáron, jóval előrébb járunk mint ahogy terveztük"- mondta a kutató.
Persze ez most megint a már linkelt cikkből van, ami ugye tudományosan nem hiteles...
Lehet. Azt viszont azért észre kell venni, hogy óriási horderejű dologról van szó.
Ipari forradalom lesz, hasonló, mint amit a múltban a gőzgép okozott. Igazából nem is belátható a technológia minden vonzata. Memória? Persze. Akár analóg is, hiszen a működés elve lehetővé teszi azt is. Programozható logikai hálózat? Simán. SSD? Nem kérdés: olcsóbb mint a flash. A fogyasztás lehetővé teszi, hogy 3D-ben egymásra építsék a chipeket. Hatalmas tárak építhetők belőle. És ki tudja mi mindenre lesz még jó.
Optimista vagyok, és kicsit elfogult. Remélem igazam lesz.

Jól mondod! Valószínű, hogy most már a hardveres illesztés farigcsálása folyik. Gondolom USB tárolót, SSD-t könnyebb építeni belőle, mert ilyenkor egy vezérlőn keresztül kell bedrótozni a PC-hez, a már meglévő hardverekhez. A DRAM helyettesítés az már más tészta.
Oda már nem lesz elég egy BIOS frissítés a BH6 alaplaphoz...
Mivel teljesen másként működik mint a DRAM (nincs frissítés), ezért (talán) a teljes rendszert (alaplap, CPU, stb?) újra kell tervezni. Ahhoz lehet, hogy kevés is lesz az az 1-2 év, amit a HP-nál jósolnak a startig. Addig is az Intel és az AMD mérnökeinek is elég dolguk lesz, az nem vitás. Bár valószínű, hogy ezekben a kérdésekben (rendszer szintű integráció) a kezdetektől együtt működnek, hiszen egymásra vannak utalva. Lehet persze az is, hogy a HP úgy konstruálja meg az első ReRam modulokat, hogy a csatlakozó felől DRAM-nak látszik. Ekkor nem lesz gond a kompatibilitással, ha egyáltalán lehetséges ez. Mindez persze csak találgatás, a részletek hétpecsétes ipari titkok egyenlőre.
Biztosan érdekes lesz majd egy ilyen géppel dolgozni. Borzasztó gyors lesz egy indítás, újraindítás, hiszen megfelelő nagyságú RAM-nál minden ott is lesz benn. Lehet, hogy előbb áll fel a gép, mint hogy megjelenjen a kép a monitoron. Főleg, ha a proci belső memóriája is ilyen lesz. Ritkán fogjuk látni a "Loading" feliratot. Remélem tartják az ütemtervet.

Ha a DRAM leváltását tervezik vele mert lesz olyan olcsó, megfelelő sűrűségű és gyors akkor nem csak a hardvert kell újragondolni hanem az operációs rendszereknek is fel kell készülni arra hogy a DRAM = háttértár is, ergo NEM kell HDD-ből RAM-ba másolni majd onnét etetni a CPU-t hanem közvetlenül a RAM/HÁTTÉRTÁRból dolgozik. Másik vonzata ugye hogy full nem felejtős, azaz nem lesz szükség boot-ra hanem lehet valami hibernáció féleség, viszont itt nem kell suspendnél egy memória snapshotot lementeni csak a futási szál helyét meg a CPU aktuális értékeit esetleg a CPU cacheket kell vhova kirittyenteni és aztán mehet a buli...lényeg a lényeg teljesen más filozófia kell ha a háttértár egyben a ram is és nem kell adatokat mozgatni +1 rétegben mert jó a latencia is.

Érdekes jövő elé nézünk, tényleg lehet eljön majd az az idő megint hogy bekapcsolod a masinát és félmásodpercen belül működik...és ez aztán ugye nem csak személyi számítógépeknél hanem összes embedded, okos háztartási, multimédia stb eszközbe átmegy, jó lesz ez majd ha kikristályosodnak az új lehetőségek hardveres és szoftveres oldalon is...

A HDD teljes kiváltása ezzel szerintem az elkövetkezendő évtizedben szinte kizárt ( főleg jó pár terra esetében) . Tehát erre úgy tekinteni, mint ami leváltja a DRAM-ot és háttértárat egyszerre, hülyeség. Pillanatnyilag még a DRAM alternatívájaként is sok vele kapcsolatban a kérdés......

[ Szerkesztve ]

Egyébként, ha valaha lesz ilyen, hogy fizikailag u.a. a RAM és a háttértár, a kettősség valószínűleg akkor is megmaradna szoftver oldalon. Elvégre a (volt) háttértáron valamilyen fájlrendszerben tárolod a dolgokat, tehát a programnak továbbra is kérnie kell, hogy az OS lapozza be a címterébe az ilyen-olyan elérési úton lévő fájl tartalmát. Viszont a visszaírás művelete esetleg megszűnhetne, mert ha program beleírt a belapozott területre, akkor az a változás máris mentettnek tekinthető. Viszont ez gáz lenne olyan fájlrendszereknek, amik journalt vezetnének...

Linkelj kerlek egy megbizhato forrast, ami alatamasztja az allitasaidat.

¯\_(ツ)_/¯ ▁ ▂ ▃ ▅ ▆ ▇ Üdv, Andris.

Mit támasszak alá? Hogy consumer terrás méretekhez feltehetőleg a gyártástechnológia még eléggé gyerekcipőben jár?
Ezen szerintem semmit sem kell bizonygatnom

Bocs, ez lemaradt
De végül is, így utólag is jó

[ Szerkesztve ]

¯\_(ツ)_/¯ ▁ ▂ ▃ ▅ ▆ ▇ Üdv, Andris.

Nem is vitás. A cikk is csak prototípusról szól. De az, hogy milyen gyorsan hozták össze, az eléggé figyelemre méltó. Ha ehhez hozzávesszük azt is, hogy méretben sokkal jobban skálázódik lefelé, valamint azt, hogy egy bit tárolásához sokkal kisebb hely kell (tulajdonképpen csak egy crossbar hálózat, nincsenek felesleges töltéstároló cellák, tranyók, stb.), az már eléggé biztató. Gyártható a flash-nél most bevezetésre kerülő 20nm-es technológiával, és még olcsóbb is, mert kevesebb lépésben létrehozható a szilícium felületen a kívánt áramkör. Nem mellékesen a már meglévő gépeken is termelhető.
Szal' szerintem nincsenek messze azok a terabyte-os tárolók. Ajánlom figyelmetekbe a 2009-es évet...

polika: látom téged is kicsit megfogott a dolog. Szoftveres téren a Z80 óta nem igazán vagyok otthon, de valami ilyesmire gondoltam én is. Amit pedig a végén írtál, az nagyon igaz. Fel sem tudjuk mérni, hogy mekkora változást hoz el.

[ Szerkesztve ]

Ha nem is ezért, de véleményem szerint is megmarad a kettősség. Például azért, hogy a rendszermemória gyorsabb lehessen, ergo drágább de kevesebb kell belőle, a háttértár meg lehet némileg lassabb, de nagyobb hely, olcsóbb és pl. egy paint-et szerintem felesleges rendszermemóriában tartani. Inkább legyen a hely a futó programokért.

Viszont elismerem azt is, hogy épp az ilyen gondolkodás miatt nem tudjuk elképzelni sem, felfogni sem, hogy mi lehet ezzel kapcsolatban a jövő. Lehet az alapkoncepció úgy ahogy van kevés az új rendszer kihasználásához. Merőben új gondolkodás kell.
A többit meg majd az M$ intézi.

¯\_(ツ)_/¯ ▁ ▂ ▃ ▅ ▆ ▇ Üdv, Andris.

Én kezdem úgy sejteni, hogy nem fogják SSD-k leváltani a HDD-ket amíg nem fejlesztenek ki egy jó egymásra rétegzős technológiát a chipekhez.

Epp ezert mondom, elkepzelni sem tudjuk, ahogy Petofi sem ertette volna akkoriban a Word-ot.

szerk: nyilvan nem a jelenlegi win7el fog ez mukodni, vagy linuxxal. Meroben uj epkepzelesek kellenek.

[ Szerkesztve ]

¯\_(ツ)_/¯ ▁ ▂ ▃ ▅ ▆ ▇ Üdv, Andris.

Pont azt próbáltam kifejezni, hogy az eléggé adott, technológiától függetlenül, hogy a letárolt és az "élő" dolgok elválnak egymástól. Mert ennek nem csak az az oka, hogy jelenleg külön van a háttértár és a munkamemória.

Majd kilesik az agyből hogy csinálja.

Nem olyan vészes ez. Arról van csak szó, hogy a mai modern számítógépek többsége a Neumann-elvek szerint működik. De például beágyazott rendszereknél közvetlen a rom-ból futnak a programok, nem kell őket a ram-ba másolni (ha nem lenne korlátozottan írható, akkor akár az egész lehetne flash, a ram csak azért kell hogy ne kopjon el). A ram-ba pakolás is azért kell a pc-keb, mert a háttértárak túl lassúak.

A memóriában felépített adatszerkezet és a háttértáron adat sem kell hogy különbözzön. Most a háttértáron úgy tárolunk ahogyan kényelmes vagy takarékos, míg a ram-ban úgy építjük fel az adatszerkezetet, hogy hatékonyan lehessen dolgozni vele.
Ha nem válik el a ram és a háttértár, akkor csak annyi különbség van, hogy a dinamikusan foglalt memóriaterület egy változó méretű fájl a program mellett.

[ Szerkesztve ]

Azaz, te is azt mondod amit én, hogy marad a kettősség akkor is ha fizikai megvalósításban már nem létezik. (Nem mondtam, hogy ez gond, csak jeleztem, hogy ez nem csak a fizikai megvalósítás miatt van ma így.)

Linux/unix alatt most is mindenféle erőforrás látszik a fájlrendszerben. Ha nem lesz ram, akkor a program által használt változó méretű munkaterület is egy fájl lesz. De végülis most is van nyilvántartás a ramban lévő adatokról, csak ezt a felhasználó nem látja.

Ahogy írtam a háttértár és a memóriában lévő adat struktúrája közt azért van különbség, mert a háttértáron a lassúsága miatt csak raktározunk, míg a memóriában viszont dolgozunk, de még ez sem feltétlen igaz, hanem a feladattól függ.

Ott vannak az adatbáziskezelők, amelyek a lemezen lévő adatokkal dolgoznak, a ram csak gyorsítja az elérésüket. Míg egy film lejátszásánál vagy átalakításánál természetes, hogy a filmet tömörített állapotban tároljuk a lemezen, nem pedig dekódolt mátrixokként.

A lényeg, hogy szerintem gond nélkül át lehetne állni olyan memóriára ami egyben háttértár is.

[ Szerkesztve ]

"Ahogy írtam a háttértár és a memóriában lévő adat struktúrája közt azért van különbség, mert a háttértáron a lassúsága miatt csak raktározunk"

Ahogy meg én írtam, nem csak azért.

"A lényeg, hogy szerintem gond nélkül át lehetne állni olyan memóriára ami egyben háttértár is."

Ha van olyan tároló, azt hiszem ezt senki nem kérdőjelezte itt meg.

Ha valakit érdekel, sok kérdésre választ ad Stan Williams 2010-es előadása, szerintem érdemes megnézni:

Finding the Missing Memristor

#68 mzso: Megtették, Williams munkatársa, Dimitri Strukov, javasolt egy 3D-s architektúrát, amivel becsléseik szerint akár 1000 rétegnyi memrisztor rács is egymásra helyezhető egyetlen alsó CMOS (vezérlő) réteggel. Szerintük ezzel akár 1 petabit/cm2-nyi adatsűrűség is elérhető.

Üdv

Javasolni én is tudok. Az már jelentene valamit, ha lenne egy prototípus.

Van.