Amíg lehet, maradok!

Engedjetek meg egy Vakegérke idézetet, ami félig-meddig ide tartozik: [tudom, más kort élünk, más problémákkal... ]

"Magyar vagyok, nem volt más választásom.
Mikor leszereltem a katonaságtól, egy a határőrségtől frissen leszerelt barátom azt mondta, hogy menjünk a francba. Ismeri a határzárt, átmegyünk, és végre szabadok leszünk.
Aludtam az ajánlatra egyet. Másnap közöltem vele, hogy magyar vagyok, és az is maradok.
Talán buta dolog, de nem tudom figyelmen kívül hagyni azt, hogy őseim vére áztatta azt a földet, amelyet tapodok.
Hol van az én "áldozatom" az övékéhez?
Ha akkor másként döntök, ma talán Herr, vagy Mister lehetnék. Talán luxus verdával döngethetnék be a legdrágább szálloda elé, és minden alkalmazott kinyalná a fenekem.
Nem bántam meg semmit.
Itthon vagyok, magyar földön, és amit elértem, saját munkámmal, saját emberségemből értem el.
Ha ennyi jutott, hát ennyi.
Ha eljön az ideje, büszkén halok meg, hiszen képes voltam arra, hogy magyar maradjak."
Ezúton is óriási tisztelet neki!

[ Szerkesztve ]

Mentalita'