Új hozzászólás Aktív témák

• #3 Vakegérke félisten potyautas #2

  Új Válasz 2016-03-12 19:52:38 #3

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Vakegérke

  félisten

  válasz potyautas #2 üzenetére

  Ha azt mondtad volna, politikailag megbélyegzetté váltál volna. Nagyon nem érte volna meg.

  A Petőfi laktanyában a HM kommendáns ezrede volt, így lekádereztek minket, de alaposan.

  Ha már káderezés...
  Mikor eldöntöttük Marikámmal, hogy összeházasodunk, akkor is kaptam a finomságból. Albérletben laktam, a tulajdonos házaspárt kifaggatták rólam, a munkahelyen szintúgy érdeklődtek. Mivel Marikám BM alkalmazott volt, ezen át kellett esni.

• #2 potyautas tag Vakegérke #1

  Új Válasz 2016-03-12 19:43:48 #2

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  potyautas

  tag

  LOGOUT blog (1)

  válasz Vakegérke #1 üzenetére

  Szombathely nekem majdnem 400 km távolságra volt. Valami politikai tiszt tartott nekünk okosítást, akitől megkérdeztem, van-e arra esély, hogy engem elvisznek innét a határ mellől? Ugyanis az NSZK-ban él egyik nagynéném. Visszakérdezett, hogy "Talán ki akar szökni?" Én hülye nem azt mondtam, hogy erősen foglalkoztat a gondolat. Bár talán mindegy lett volna.

• #1 Vakegérke félisten

  Új Válasz 2016-03-12 18:46:10 #1

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Vakegérke

  félisten

  Házasodási szándék...

  '70 május elején bementem a kiegészítő parancsnokságra, és kértem, hogy minél hamarabb bevonulhassak. A kérdésre, hogy miért, azt válaszoltam, hogy szeretnék megnősülni, de csak a katonaság után. A tiszt elkérte a személyimet, kijegyzetelte, aztán adott egy űrlapot, hogy töltsem ki, aztán adjam fel postán. Megköszöntem, távoztam.
  Nem töltöttem ki, nem postáztam. Mit ad Isten, pár nap múlva kaptam egy hivatalos levelet, hogy itt, és ekkor jelenjek meg a sorozó bizottság előtt. Mentem, megvizsgáltak, rákerült a kartonomra, hogy alkalmas.
  Nem kellett sok idő hozzá, hogy megérkezzen a behívó is. Június 15-e 10 óra, MOM kultúrház, 4 centis haj.
  Dúsan a vállamra omló hajam a fodrásznőnél maradt, eltette. Talán eladta.
  Mikor véget ért az ifjúság egységekbe való szétosztása, irány a Csepel platója, Petőfi helyőrségi laktanya a végállomás. Az épületek ablakaiból "kedves" hangú ordítozás hallatszott, miszerint megjöttek a 70-es típusú, bejáratatlan mosógépek! Na szép.
  Irány a nagykultúr, nevében hordozta funkcióját. Abban a pillanatban nem a kultúrát terjesztette, hanem minket osztottak szét a századokhoz. Egyesével tárgyaltak a tisztek mindenkivel, valamint elvették a személyes okmányokat. Mikor sorra kerültem, a tiszt megkérdezte, hogy él-e rokonom Uzsgorodon, mivel ott születtem. Mondtam, hogy az apám. Jött az újabb kérdés, volt-e az apámnak érdeme a háborúban. Akkor se voltam normális, így azt mondtam, hogy moj átyéc bül partyizán. Ez hülyeség, mondta a tiszt, és kifejtette, hogy mivel '32-ben született az apám, nehezen hiszi, hogy partizán volt. Erre csak annyit mondtam, hogy nem én kérdeztem hülyeséget. Nyelt egyet, aztán jött a kérdés, hogy ugyan miért akartam gyorsan bevonulni. Hamarabb túl leszek rajta, mondtam, mire szinte azonnal jött a válasz: na kotródjon innen!

  Dehogy akartam én megnősülni.

Új hozzászólás Aktív témák