Azt is vitatnám, hogy a jobbágyok sokszor lázadak volna fel, inkább csak azért hiszed azt, mert tudunk a sokszáz év alatt néhány nevesebb lázadásról. De szerintem nem az volt a lényege a hasonlatnak, hogy a földesúr mennyire nyomta el őket, hanem az, hogy a szomszéd falunál nem terjedt távolabb a látókörük. Az Észak-Koreaiak meg caak abból tájékozódhatnak a világról, amit az állam mutat nekik. Az alapján meg nincs kellő információ, hogy felmérjék a helyzetüket. De ettől függetlenül egy lázadás is csak akkor ér valamit, ha tömegek csatlakoznak hozzá, ha te pár haveroddal belekezdesz, és sikerül elindítani úgy, hogy előre nem buktatta le egy besúgó, csak titeket lőnek agyon, de változás nem lesz. Az életüket meg túlságosan alulbecsülöd, ők a szűk lehetőségeik között léteznek, de ott is őrült az, aki a golyót választja ezen élet helyett. Az embernek ugyanis diktatúrában is van életösztöne.

Én amúgy pont fordítva látom, nem tudom, hogy mi dönthetn meg belülről egy kellően kiépített diktatúrát. Szvsz külső behatás, vagy a vezetés hibája vagy szétesése tud csak megbuktatni egy-egy diktatúrát, spontán lázadás nem.