A guarana a Paullinia cupana nevű kúszónövény tisztított magja, melynek fő összetevője a guaranine, ami a koffeinnel kémiailag azonos vegyület. A növény az Amazonas esőerdeinek egyes elszigetelt foltjaiban honos kúszó cserjeféle, melynek borsószem nagyságú magjait szárítás után porrá őrlik. Az élelmiszeripar a guaranát főleg ízesítőként használja, többek között energiaitalokbanitalokban, hosszantartó hatása, szemben a kávé rövid hatásfokával a koffein csersavakkal való komplex kémiai kötéseinek tudható be.
Ezzel szemben a guar gumi (E 412 néven nyilvántartott élemiszer-adalék) tápanyag és vízraktározó szerepet tölt be az indiai szubkontinensen őshonos Cyamopsis tetragonoloba nevű (magyarul Guar mézga) hüvelyes cserjében. Egységes szerkezete és könnyen zselésedő tulajdonsága miatt élelmiszeripar stabilizátorként és állományjavítóként használják szószok, jégkrémek, sörbetek, illetve pékáruk és tésztafélék, porok, stb. készítésénél, melynek finomított formája a guar-liszt.
Önmagában a guar-gumi nem mérgező, jelen esetben is egy dioxin nevű vegyülettel szennnyezett szállítmányt sikerült felderíteni, és köszönhetően az RASFF-nek, remélhetőleg sikerült még viszonylag időben észrevenni és megakadályozni az adalékanyag nagyobb mennyiségben történő felhasználását.
A dioxinok az ipari tevékenységből eredő, környezetbe kerülő mérgező, rákkeltő anyagok, élelmiszerekbe környezeti szennyeződés, vagy véletlen technológiai hiba folytán kerülhetnek be. A környezetben előforduló dioxinok kémiailag nem azonos vegyületeket jelentenek, ezeket a vegyületeket közös tulajdonságaik alapján sorolják azonos csoportba. Természetes körülmények között a geo- és bioszféra nem tartalmaz e csoporthoz tartozó vegyületeket, egyértelműen ipari tevékenység következtében kerülnek a környezetbe, benne vannak például a kipufogógázban, a zsírok bomlástermékeiben. Ismeretek szerint a dioxinok lényegében a szerves klórozott anyagok gyártása és alkalmazása (papírfehérítés, cellulózipar) során, valamint kohászati tevékenység során, alumínium-, réz- és vasalkatrészek visszanyerése és újrahasznosítása, hulladékégetés, fáradtolaj-tüzelés, kábelégetés és egyéb anyagok égése következtében keletkeznek.
A dioxinok mindenhová eljutnak a levegő porszemcséihez kapcsolódva, így jelen vannak a nem ipari területeken is, kiváló zsíroldékonyságuknak köszönhetően a táplálékláncba is bekerülhetnek. Növények a talajból általában nem tudják megkötni a dioxinokat, az állatok szervezetébe azonban a dioxin a természetes táplálékláncon, takarmányon és szennyezett ivóvízen keresztül bejuthat. A nagyobb mértékű dioxinmérgezés első jelei a bőrön kiütések un. „klórakne” formájában jelentkeznek. Mérgezés során károsodik az ideg és immunrendszer, hosszabb távon a dioxin rákkeltő hatású.
nagymama az unokajanak: - mindig jo gyerek voltal, ezert rad hagyom a farmot,a nagy hazakkal, az istallot, a munkagepeket és 22 millio dollart -nem is tudtam hogy ilyen gazdag vagy. es hol ez a farm? -a facebookon