Van a társadalomnak egy olyan.., hm.., nevezzük őket rétegnek, akik igénylik ezt a szart.

Kölyök koromban (90es évek) nálunk a családban nem volt divat, 14éves korom tájékán egy osztálytársam a városligetben elővett egy akkoriban egérnek nevezett valamit, nem nevezném pirotechnikának. Na azzal bohóckodtam pár hétig, vettem az eset után kb 4-5 csomaggal, aztán kifújt.
(Rágó méretű, földhöz vágta az ember és csattant)

Osztálytárs egyébként mást is dobált rendszerszerűen, volt akkoriban egy zöld, félceruzányi kis rúd, az ember végighúzta a gyufásdoboz szélén és ugyan azzal a mozdulattal/lendülettel dobta is el. Na az már szólt rendesen, viszont sosem vonzott, ha jól tévedek egyszer sem próbáltam ki, egyszerűen nem érdekelt.

Szóval na.., szilveszter alkalmával először mindig megpróbálom megérteni, aztán hamar rájövök & az emlékek hozzásegítenek, miszerint nem fog sikerülni.
Említett korban levedlettem, hogy azért mert az IQ-m átlépett egy bizonyos szintet vagy másért azt nem tudom.
Elképzelhető hogy aki ~20évig nem próbálta soha, majd valamiért elkezdi, pl társaságban az rákap, mert az ember akaratlanul is hasonul, stb-stb hasonló agymenések.

Amiért a postot írom.., nos..

Két ünnep közöttre bevállaltam a 4éves unokaöcsémet, húgom és a sógor kicsit kiereszthessék a gőzt.
Na és itt most nem arról lesz szó, hogy a gyerek nem tudott aludni vagy sírt/félt volna, vagy az utcán valami peremlény közel dobta és megijedt, neeeem.

Érkezésükkor még nem telt el ~15mp hogy a sógorék átlépték a küszöbömet, mikor is belenyomott a kezembe egy kis szatyrot, amiben hasamra ütök ~fél tucatnyi színes, ímes-ámos dobozka lapult. Közölte h ezeket majd dobálhatom a 4éves fiával szilveszter este..

..volt benne az egykori "egérre" emlékeztető kis semmiség de más is..

Ezúton is köszönöm a ki-nem mondott gratulációkat, mivel nem, NEM küldtem el a fogyatékos ***va ****ába.
Már csak azért sem mert a közelmúltban hunyt el, hosszú betegeskedés után, jó ember volt. Egy szót nem szóltam..

Na és akkor a párhuzam az első pár bekezdéssel.., kis csomagot szépen felraktam a hűtő tetejére, majd ha jönnek érte (holnap) visszaadom. Nyilván nem szabhatom meg mivel szórakoztatja a saját fiát és mikor, velem tutira nem fog a gyerek petárdázni, húsz év múlva sem.

Szóval jah, ilyen is van.. és érdemes elgondolkodni rajta, mert aki már 4évesen dobálhatja az ártalmatlanabbakat vagy nézheti ahogyan apu bohóckodik neki a komolyabbakkal, azokat egyszerűen nem tudom hibáztatni azért, ha felnőtt korukra még mindig ott tartanak majd agyilag, hogy ezt élvezik, megszokták, igénylik, nevezzük akárminek..., amit egy másik akármi váltott ki.

Ez van..

Btw.., az hogy ezt én/bárki más nem érti, önmagában még semmit nem jelent, rengeteg dolgot nem értek.
"Társadalmakba" rendeződve élünk, ez az este az év egyetlen estéje, szerintem nem nagy kaland.., a tolerancia csúszkát maxra kell tolni, venni egy nagy levegőt és felülemelkedni.

Darwin évről-évre intézi a többit.., nyilván mondom ezt úgy, hogy nagyon remélem az unokaöcsém sosem lesz azok között, akiknek elviszi valami pár ujját vagy esetleg az egyik szemét.

[ Szerkesztve ]

..játékokban a Depth of Field bizonyos szempontból olyan mint a zöldborsó.., szükség idején valami állat kitalálta hogy ehető...