Nem akarok illúzió romboló lenne, de ennyire nem szabad beleélni magad Nagyobb lesz az arcra esés.. A 211km-ről meg ne is beszéljünk, meg, hogy párszor találkoztatok csak
fú de sokan lefognak hurrogni..

+1.

Elnézést a bejegyzés írójától, és ennek ellenére sok sikert neki, de ez a véleményem.

Persze megkérdezheted, 23 éves vagyok. Kössz a Gratulációt.

--- N/A ---

146 km. mind1. Jah lehet nem kén beleélnem magam. De megtehetem, hogy igen. Az előzményket is elolvashatod. Volt már pár pofáraesésem Réka miatt, ne aggódj, de nem hagytam anniyban, és most itt tartunk.

--- N/A ---

Meg lehet azért csinálni...
Igaz, én 90 km-re laktam attól a barátnőmtől, akivel 2,5 évet együtt voltunk (nem is akármilyen egyetértésben), napi telefonkapcsolat, levelezés, stb...
Ráadásul én 15 voltam, ő meg 14, mikor kezdtünk...
Persze, a vége valóban "csúnya" lett, de nekem köszönhetően, abszolút rajtam múlott minden.
Hogyha kellően komolyan vettem volna magát a kapcsolatot a továbbiakban, akkor valószínűleg már a feleségem lenne...
Kívánom, hogy a cikkíró találja meg a lánnyal a (hosszútávú) boldogságot és sok ilyen örömteli találkozásban legyen része!

[ Szerkesztve ]

:LKBK-Inventor / * Mindig más nő mellett ébredek ... a buszon. ///////////////////////

1000 köszönet Remélem én is. A z én részemről én maximálisan komolyan veszem ezt az egészet, de ennek kölcsönösnek kell lenni.

--- N/A ---

Ahogy eddig tapasztaltam - s csak a saját kapcsolataimra szűkítek, mert általánosítani ilyen esetben nem szabad -, a nők általában komolyabban vették az ilyeneket.

:LKBK-Inventor / * Mindig más nő mellett ébredek ... a buszon. ///////////////////////

remélem teljesen igazad van. És tényleg komolyan vesz, miert én nagyon is annak veszem.

--- N/A ---

nincs ellenemre a távkapcsolat (bár még nem volt részem benne), de ebben az időben szerintem nem szerencsés. az más dolog, hogyha x idő közeli együttlét után, különböző okok miatt elválásra kerül a sor. összekapcsolódtatok, megismertétek egymást, hiányoztok egymásnak. de az ismerkedési stádiumban fontos a mindennapi együttlét és azok a dolgok, amiket fentebb említettem. mindkét félnek szüksége van ezekre. oké, oké, telefonáltok minden nap, és ahogy tudtuk találkoztok, de nem hinném, hogy ez egy harmonikus kapcsolatot hoz létre.

jaja, sok kivétel van, és ez erősíti a szabályt, de ezt nagy átlagban említettem

Hát nem is hiányzott percenként az utolsó napokban.

Szóval, igazad van. Ezért is mondom, hogy:
A kapcsolatok első igazi próbája nem a távolság, hanem az először intenzíven eltöltött idő.

Ezt tudom igazolni. Mikor 5 napig náluk voltam, a végén majdnem a falnak mentem, úgy lefáradtam. (Főleg a családjától. )

:LKBK-Inventor / * Mindig más nő mellett ébredek ... a buszon. ///////////////////////

17 éves koromban csókolóztam először, szerencsére egy olyan lánnyal, aki velem egykorú volt, és szintén az első volt Neki is. Ebben az volt a jó, hogy ha a találkozásainkat felosztanánk, a csók ideje jó 20% volt. Alkalmanként. Nagyon kedves lány volt, imádtam, csak sajnálom, hogy amilyen gyorsan jött (két nap után az első randi az említett csókkal, de már előtte, hogy leszálltam a buszról (köztünk durván 35km volt/van), már fogta is a kezem, még a Rózsát sem adtam oda Neki, Ő már megelőzött.). Azt sem bocsátom meg Neki, hogy a szakítást is iwiwen "végezte el", de legalább írt sms-t, hogy "írtam iwiwen...". Nem lett hosszútávú kapcsolat, pedig él el tudtam volna képzelni, de első (pár) csóknak tökéletes volt. Pont olyan, amilyennek elképzeltem, egy olyan lánnyal, aki mindenki szerint szép volt, aki után megfordulnak a fiúk (máig sem értem hogy keveredtünk össze...), és én csókolóztam Vele először...

Neked sok sikert és ugyancsak sok szerencsét kívánok. Jöjjön össze az, amit tervezel/terveztek.

'' Az élet egyszerű. Döntéseket hozol és nem nézel vissza.'' // Tomorrow's just your future yesterday!

kösz. Hát, remélem hogy összejön.

--- N/A ---