szerintem meg a cikk eleje rejti az igazságot, este hazaérve a 2 sör 
(persze asszonyverés nélkül), mikor egy egész nyarat kőművesek mellett dolgoztam, estére nem vártam már csak a két sört. Nem beszélve arról hogy valamit alkottam ma is. "nyugtával dicsérd a napot" lehet sekélyes voltam akkor, de néha jobb az egyszerűség mint a mindenbe mindent belemagyarázó stílus.
Öreganyám volt ebben perfekt. Soha nem nyavalygott az életen, kelt-dolgozott-feküd. Azért megvolt mindene, amikor meg egyszer megemlítettem neki milyen sz*r az élet. Akkor úgy leba*ott hogy mit nyavalygok itt, meg filozofálok. Biztos büdös a munka 
, egyébként az egyszerű kötelességtudat néha többre visz mint hogy a végtelen ömlengésbe belemerül az ember.
Ha az ember nagyon szeretne valamit elérni, mondjuk a boldogságot. Ahhoz pont a mindennapi munka/elvárások teljesítése kell. Legyen az család, vagy munka.
