"A "szintek" szilárdulása (terhelhetősége) nélkül, hogy lehetne ráönteni a következőt?"

Lassan kell/lehet feltölteni a masszát. Ez ma nem okoz gondot, gondolom a piramisok építésének idején sem okozott gondot a termelés lassítása.
A mennyiben egy réteg kész, elegendő a következő réteggel érintkező felületbe egyenletlenséget kell bevinni.
Ekkor a következő réteg, a megszilárdulása után nem csak "ragad" az alatta lévő felülethez, az egyenletlen sík és a ránehezedő súly okán gátolt a felületeken az elcsúszás.

A földrengés tűrést nem a kövek alakjának és méretének változatossága biztosítja a legjobban.
Kétségtelen a kötőanyag nélküli illesztés előnye, hogy kismértékben elmozdulhatnak egymás mellet a kövek, Ezzel "nyelik el" a földrengés okozta erőket.
Ma már tudjuk, az épület alapja és a felépítmény között között kell rugalmas kapcsolatot biztosítani. Magyarul az épület, a tömege okán, "egy helyben" marad. Alatta az alap, a földrengés erővektorainak megfelelően mozog.

"Még ha sikerülne is, szépen darabokra repedne, ahogy szilárdulás közben zsugorodik."

Miért zsugorodna megszilárdulás közben a műkő?
A lávakő nyilván zsugorodik, mert csökken a hőmérséklete. De a lávakő esetében sem tragikus a zsugorodás mértéke.

Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!