A medvéknek (nincsenek sokan) éppenséggel betolhatnánk jéghegyek helyett fa tutajokat rozmárhússal kitömött hűtőkkel és fejenként egy vödör naptejjel, de kérdés, mi lesz a többi, kisebb élőlénnyel?

Függetlenül a (helyzetért ténylegesen felelős) civilizáció hibáztatásától, el kéne gondolkoznunk, mit kezdjünk a 100%-ban kiolvadt pólusokkal? Sajna az ember első gondolata a pénz, azonnal hajózási útvonalakat, tengeri fúrótornyokat, stb húznának be a területre.

Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.

Nagyon szomorú ez az egész sajnos, elég kemény évszázad lesz ez, a mostani extremitás csak a bemelegítés szerintem.

solfilo

Újabb mindmeghalunk topik?

t72killer

Függetlenül a (helyzetért ténylegesen felelős) civilizáció

Erre semmilyen bizonyítéka nincs az emberiségnek jelenleg.

A szén-dioxid esztelen mennyiségű kibocsátására van, az pedig köztudottan erősíti az üvegházhatást, tehát melegíti a klímát. Az, hogy a melegedés magától is beindult, vagy csak nekünk köszönhető, már valóban vitatott, a szerepünk benne viszont nem.
Magyarország egyébként még viszonylag jól is áll, ha a Golf-áramlat megszűnik, itt nem hogy melegebb nem lesz, hanem jóval hidegebb lesz. Persze nyáron azért így is lesz meleg bőven, de azt hiszem visszasírjuk majd az utóbbi évekre jellemző enyhe teleket.

tehát a két csoportból a lassabbik legjobb idővel rendelkezőben lévők közül az ötödik legjobb időt futó indul majd a poleból.

Remélem, hogy a mondat szintaktikájába kötöttél bele, és ténylegesen nem vagy ember által okozott klímaváltozás-tagadó.

Rock and stone, to the bone! Leave no dwarf behind!

A teljes tagadás sem megoldás.
Nyilván van rá hatásunk az üvegházhatás okán. A megnövelt széndioxid mennyiség melegít. Ennek egy részét mi állítjuk elő.
A Föld történetéből a jégkorszakok létére van bizonyosságunk. Nyilván voltak nagyon meleg korszakok is.
Önmagában ezek a változások lehetnek teljesen természetes okokra visszavezethetőek.
Más szemszögből nézve az éghajlat változások új teret teremtenek az evolúciónak. Feltehetően nagyon sok fajta életforma tűnt már el nyomtalanul a Földről.

Az a nagy kérdés, hogy mit tehetünk ez ügyben. Illetve bölcs döntésre juthatunk vagy sem. Minden eddigi környezetváltoztatásunk csak fokozta a bajt. Tipikus példa a folyószabályzás. Saját magonknak építettünk tartós problémát.

Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

Nem tagadás ez. Arra nincs bizonyíték, hogy ezekre a dolgokra az embernek van befolyása, hogy az ember nélkül nem ez történne-e.

Nyilván nem lesz soha összehasonlítási alap, mert nem tudunk eltűnni hirtelen, viszont a CO2-kibocsátás tökéletesen dokumentált, a hatása pedig közismert és bizonyított.

tehát a két csoportból a lassabbik legjobb idővel rendelkezőben lévők közül az ötödik legjobb időt futó indul majd a poleból.

Így van, sosem lesz összehasonlítási alap, ezért nem fogják ezt tudni soha bizonyítani, csak találgatnak. A gázokra is például nem tudhatjuk az ember nélkül mennyi szarvasmarha és juh élne a földön és ontaná a légkörbe az üvegházhatást okozó gázokat:

Mennyiben felelősök a szarvasmarhák a klímaváltozásért?

A nagy szarvasmarha állomány is az emberek miatt van.

solfilo

Nagyjából tudhatjuk: jó pár nagyságrenddel kevesebb, főleg a tenyésztett fajokból, azok villámgyorsan el is tűnnének az ember nélkül. Ajánlok egy nagyon jó könyvet, az a címe, hogy A világ nélkülünk (írta: Alan Weisman). Arról szól, hogy ha hirtelen eltűnne a komplett emberiség, mi történne a Földön. Kitér az állatokra, a növényekre, az emberkéz által alkotott dolgokra. Nagyon érdekes.
A CO2-kibocsátás nagyobb része viszont a gyárakból és belső égésű motorokból származik, az pedig mind ember által alkotott dolog. Az utóbbi 200 évben hihetetlenül megnőtt a CO2 koncentrációja a légkörben, erre más tudományos magyarázat nincs, mint az ipari tevékenység.

[ Szerkesztve ]

tehát a két csoportból a lassabbik legjobb idővel rendelkezőben lévők közül az ötödik legjobb időt futó indul majd a poleból.

Ja, egyre gyakrabb a téma. Bajnak nem baj, jó látni, hogy egyre több a környezettudatos ember.

Bizonyíték: amikorra 100% tuti bizonyíték lesz, addigra kipusztul az élővilág 90%-a és kőolaj alapon gyártott trutyit fog enni az ember.

#9: " nem tudhatjuk az ember nélkül mennyi szarvasmarha és juh élne a földön "

Ennyi biztos nem:

És az is tuti, hogy a széndioxidot a forgalomból kivonó esőerdők területe se annyi lenne, mint manapság. - de nem csak amazóniában vannak gondok, új-zélandon se a mókusok rágták ki a fákat:

[ Szerkesztve ]

Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.

"itt most a kérdés, hogy a nyári abszolút jégmentesség mikor íródik be történelembe"
Úgy érted újra? Mert a Földnek nem kevés és nem rövid időszakai voltak, amikor nem volt az északi sarkon nyári jégsapka.

t72killer:
Azért van ennyire kevés vadállat, mert az ember a növénytermesztés miatt módszeresen kiírtotta a természetes legelőket. Illetve alapból az ember ahol elterjedt gyakorlatilag módszeresen kiírtott minden nála nagyobb állatot. Szóval ha nem lenne az ember, akkor nem csak a tenyésztett állatok rész lenne kisebb.

[ Szerkesztve ]

Sőt, pártízmillió éve az Antarktisz gyakorlatilag trópusi éghajlatú volt.

Az állatokhoz meg tegyük hozzá, hogy részben csak átcsoportosulásról van szó. Amit háziasít az ember, az részben vagy egészében megszűnik vadállatnak lenni.

Csapoati: A felolvadó jég viszont tovább növeli a légköri vízpára mennyiségét. Ami viszont csökkenti az üvegházhatást. Vízpárából pedig roppant módon több van így is a légkörben, mint szén-dioxidból. Csak a modellekból marad ki mégis mindig.

Ja, csak akkor nem a déli sark környékén helyezkedett el az Antarktisz, de valóban, akkoriban a globál hőmérséklet is magasabb volt.

Nem az a kérdés, hogy van-e természetes klímaváltozás, hanem az, hogy ez milyen gyorsan következik be? Az élővilág a pár évtizedes változásokhoz nem tud alkalmazkodni, a tízmillió, de még a pártízezer év alatt bekövetkezőket is az evolúcióban le tudja követni, pláne, ha nem irtja ki valami aktívan a fajok felét (jelen esetben egy faj, az ember).

[ Szerkesztve ]

Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.

Az emberi történelembe, mert ugye geológia értelemben ma a Földön jégkorszak van (tartós jégsapka van a két póluson) és a jégkorszak interglaciális (felmelegedő) oldalán vagyunk!

Itt sokan inkább azzal nincsenek tisztában, hogy a klímaváltozás maga egy természetes folyamat, a mostanival az időtávval és a mértékkel van a legnagyobb probléma (kevés az idő az alkalmazkodásra)

A Föld köszöni jól van, azonban a jég elolvadásával a stabil, kiegyenlített klíma felejtős! Mert ugye a stabil klíma a feldarabolódott kontinensek, az áramló óceánok, és a nagy mennyiségű víz miatt van. Ebből az áramlás lehet összeomlik bizonyos területeken így ott a stabil klímának annyi.

daa-raa: a kontinensek vándorolnak, akkor egészen más szélességi körön volt!
A vízgőz üvegházhatású gáz, a felhők növelik viszont a fényvisszaverést. Globálisan a szárazföldekre jutó csapadék mennyisége nőtt, azonban az eloszlás sajnos szélsőségesen változott.

[ Szerkesztve ]

"in medias res"

"A felolvadó jég viszont tovább növeli a légköri vízpára mennyiségét. Ami viszont csökkenti az üvegházhatást."

Erre van bármilyen forrásod? Mert tudtommal a a vízpára is üvegház hatású 'gáz'. Egyedül növekvő pára miatti extra felhőképződés az ami csökkentheti az üvegház hatást.

Nem marad ki a modellekből, legalábbis mindből biztos nem. Pl.:

"A levegő fenti tulajdonága miatt, illetve a víz földi bősége folytán (noha jelentős térbeli egyenetlenséggel) a vízpára a globális melegedéssel pozitív visszacsatolásban van. Azaz bármi is indította el kezdetben a felmelegedést, a felszínközeli levegő melegedésével egyre több vízpára kerül a levegőbe, ami komoly üvegházhatása miatt tovább erősíti a melegedést. Globális klímamodellek számításai szerint ez a hatás oda vezet, hogy a szén-dioxid légköri koncentrációjának megduplázódása esetén a várható 2 °C-os hőmérséklet-emelkedés helyett 3 °C valószínűsíthető. Ha szerencsénk van, akkor azonban van egy fék is a léghőmérséklet-vízpára rendszerben, nevezetesen a felhők még nem teljesen tisztázott szerepe folytán. Ugyanis a felhők belső szerkezetétől, illetve azok talaj feletti magasságától függően erősíthetik vagy éppen gyengíthetik is a felmelegedést."

"in medias res"

Látod, az idézeted pont elmondja, hogy gyakorlatilag lótepertőt sem tudunk a Föld légköréről, működéséről. A légkör legnagyobb méretű képződményei a felhők, ezáltal a legkomolyabban befolyásolják annak a hő- és sugárzástani jellemzőit. De mivel nem ismerjük őket, nem veszünk róluk tudomást. Még azt sem képes megmondani a sok meteorológus, hogy a felmelegedés a felszínközeli, vagy a magaslégköri párát növeli-e inkább, esetleg csak simán a légkörben jelenlevő párát. A probléma ezzel az, hogy így nem is tudhatják, hogy konkrétan milyen hatással van. A felszínközeli akadályozza a felszín felmelegedését, a légkör pedig önmagában nem fog felmelegedni a napsugárzás hatására, a felszín által kisugárzott hőt veszi fel. De ha a felszín nem tud annyira felmelegedni, akkor a légkör sem fog. A magaslégköri pára pedig a felhőfedettséget növeli, azaz a napsugárzás be sem jut a légkör alsóbb rétegeibe, megintcsak akadályozva a felszín felmelegedését. De mivel nem tudják eldönteni, hogy most akkor hol is növekedik a légköri pára mennyisége, ezért csak és kizárólag a legrosszabb esettel számolnak (ímmel-ámmal). Ez meg szimpla pánikkeltés. Valójában csak azt palástolják vele, hogy fingjuk sincs az egészről. De legalább jó sok pénz megy el a klímakutatásra, miközben pont a légkört legjobban befolyásoló összetevő (vízpára) viselkedését nem kutatják.

Amit viszont bárki tapasztalhat ezzel kapcsolatban: az utóbbi években rendszeresen látni Magyarország felett is gyönyházfényű felhőket, amelyek alapvetően sarkvidékre jellemző felhőképződmények. A másik sokak (leginkább a középkorúak és idősebbek) számára meglepő dolog a tavaszi és a nyári ködös napok megnövekedett száma (idén nyáron legalább 10-15 ködös nap volt, 20-25 éve csak mutatóba volt egy-egy). A fiataloknak annyira nem tűnik fel, mert már ehhez vannak szokva. Mind a kettő egyértelműen mutatja a jelentősen megnövekedett légköri páramennyiséget.

Biztos, hogy a klímamodellekben nem szerepelnek a felhők?

Várnék egy részletes, tudományos modellkritikát azok részéről, akik kétségbevonják az emberiség hatását, hogy xy publikált modell konkrétan hol cseszte el.

[ Szerkesztve ]

Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.

Pontosan így van.

"Itt sokan inkább azzal nincsenek tisztában, hogy a klímaváltozás maga egy természetes folyamat, a mostanival az időtávval és a mértékkel van a legnagyobb probléma (kevés az idő az alkalmazkodásra)"
Egzakt meterológiai mérések ~150 éve vannak. Minden korábbi, és főleg földtörténeti időjárásról csak következtetni lehet indirekt módon. Ezek a következtetések tipikusan jók a tendenciák kimutatásában, viszont nagyon rosszak pillanatnyi értékek meghatározásában. Tehát jól ki lehet mutatni, hogy x millió évvel ezelőtt y százezer éven keresztül globálisan lehűlt a Föld. Azt nem nagyon, hogy ez a lehűlés lineáris volt, vagy "egyszercsak" (pár évtizeden - évszázadon belül) hűlt 5-6 fokot, aztán megint ilyen időtávlatban melegedett 1-2 fokot, stb...

Azt már hozzá sem teszem, hogy a naptevékenység 500 éves maximumon van jelenleg. 1650, 1770 és 1850 környékén meg minimumon volt, és azokban az időszakokban meglehetősen hideg is volt a Földön. Persze a kis jégkorszak pontos okait is csak találgatják, a fent említett naptevékenység az egyik lehetséges oka. Meglepő módon pont akkor kezdett enyhén emelkedni az éves középhőmérséklet, amikor a naptevékenység is. Szóval ha mondjuk 20-30 év múlva megint minimumon lesz, akkor meg majd fűthetünk nyáron is hogy ne fagyjon be a seggünk. És lehet megint gyártani az elméleteket, hogy mi is történt. A sötétzöldek persze megint farkast kiáltanak majd. Akkor majd amiatt aggódnak, hogy a trópusi állatok tömegesen pusztulnak a hideg miatt.

Az állításod az volt, hogy a vízpára csökkenti a felmelegedést. Meg hogy nem számolnak vele, most most elmásztál arra, hogy bizonyos esetekben csökkentheti is, és mégis számolnak vele, csak legrosszabb esetet feltételeznek.
Azt állítod, hogy nem kutatják a vízpára viselkedését. Beírtam google scholarba, hogy mi a helyzet és 3800 találatot adott csak 2018-ban megjelent cikkekre. Persze van közte duplikáció, meg szar minőségű, de ha csak az 1% értelmes, akkor is csak idén 38 ezt vizsgáló kutatást publikáltak.
Mivel nem vagyok a téma szakértője, de ezek után sem éledt fel bennem a gyanú, hogy totál hülyék csinálnák ezeket a kutatásokat.

Az, hogy mit tapasztalok az semmit sem jelent, mert nem vezettem róla semmilyen statisztikát. Pár éve volt egy nyár, igen sok esővel, meg 1 durván meleg hónappal. Saját érzésem az volt, hogy ez tuti bevonul a történelembe, mint extra hideg nyár. A valóság meg pont fordítottja. Az az egy hónap annyira durva volt, hogy kompenzálta az esős időszakot és a legmelegebbek közé került.

Vízpára alatt elsődlegesen a felhőket értettem. Nyilván nem fogalmaztam pontosan.

Tudod mi az érdekes: ha vannak is ilyen kutatások, látványosan nem vezetnek semmiféle eredményre. Sokan csak azért publikálnak egyébként, mert elvárják tőlük.

De, jelent. Csak nem az egyszeri esetekből kell levonni bármiféle következtetést. Az meg, hogy kompenzál hőmérsékletben összességében nem jelent semmit. Az élővilágra kifejtett hatást nem lehet egy átlaghőmérséklettel elintézni. Az a hosszú hűvösebb időszak igenis nyomot hagyott mindenben. Mezőgazdászok tudnának erről hosszasan beszélni, hogy hogyan alakultak a termésátlagok és a termény minősége amiatt a hűvösebb idő miatt. Ráadásul máshogy hat minden terményre.

Csabroncka: Szerintem magától értetődő hogy időjárásról beszélvén a troposzféráról van szó. Nyilván ennek megfelelően kell értelmezni a magaslégkört is.

De az is tudományos tény, hogy "véletlenül" pont ugyanebben az időszakban nőtt meg a naptevékenység is. PErsze kérdés honnantól számolod az ipari forradalmat. Van aki 1800-tól, van, aki 1840-50-től.

Persze biztos a megnövekedett naptevékenységet is az ipari forradalom okozta.

Szóval továbbra is kérdés, hogy mi alapján dönti el bárki is, hogy mit vesz figyelembe, mit tart fontos tényzőnek. Egyáltalán nem tudok egyetérteni azzal a módszerrel, hogy kinevezünk egy tényezőt fontosnak (vagy akár kizárólagosnak), miközben van több a folyamatokkal korreláló tényező is. Ez szimplán csak bűnbakkeresés, nem a probléma valódi okainak megkeresése. Így nem is fog születni rá valódi megoldás sem, mert lehet nem is azt próbáljuk kezelni, amit kellene. Csak azért mert valamire nincs befolyásunk még nem lesz az az adott tényező elhanyagolható, figyelmen kívül hagyandó/hagyható.

[ Szerkesztve ]

"Meglepő módon pont akkor kezdett enyhén emelkedni az éves középhőmérséklet, amikor a naptevékenység is."

Mi ebben a meglepő?

A Napból érkezik a föld hőmérsékletét biztosító energia sorsdöntő többsége.
Amikor az energia kibocsájtása, a főtésre alkalmas tartománya növekszik, jön a felmelegedés. Amikor csökken, irány a következő jégkorszak.
A helyi erők közül nem az ember a legnagyobb. A vulkántevékenységgel, a légkörbe legelső részébe juttatott por,csökkenti a beérkező energiát. Néhány éve az izlandi vulkán adott nekünk jónéhány problémát és egy hűvösebb évet.
A mikor csak széndioxid kerül a levegőbe, melegszik a föld.
Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a Föld légkörének oxigén szintje, folyamatosan csökken. Nem (csak) miattunk, Már előttünk kipusztultak a "túlméretes" rovarok, mert ne tudtak elegendő oxigénhez jutni.

De ez nem ment fel bennünket a saját szennyezésünk problémájának felelőssége alól.

Legyen béke! Menjenek az orosz katonák haza, azonnal!

vótmá?

[ Szerkesztve ]

"Para mis amigos todo, para mis enemigos la ley"

De ez nem ment fel bennünket a saját szennyezésünk problémájának felelőssége alól.

Ez itt a lényeg. Lehet, hogy magától is melegedne a klíma, de a CO2-kibocsátás elszállásáért csak mi vagyunk a felelősek és ennek hatása nem igazán lehet vitatott. Ha meg alapból melegedés zajlik, jó lenne nem rásegíteni, az egyéb dolgokról (erdők kipusztítása, biodiverzitás súlyos csökkentése stb.) nem is beszélve.

[ Szerkesztve ]

tehát a két csoportból a lassabbik legjobb idővel rendelkezőben lévők közül az ötödik legjobb időt futó indul majd a poleból.

Tudjuk mennyi lenne az élővilág CO2 kibocsátása ebben az időszakban az ember tevékenysége nélkül?

[ Szerkesztve ]

Hát nézd, a gyárak és járművek az ember nélkül nincsenek, szóval a számításokat szerintem nem nagyon lehet támadni ilyen szempontból. Az is nyilván van tartva, hogy mennyi háziasított szarvasmarha van a Földön, azok mennyi metánt bocsátanak ki. Azt is ki lehet számolni, hogy az erdők pusztítása mennyi oxigént vesz el és mennyi CO2-t nem köt meg így. Lehet itt kötekedni, hogy nincs viszonyítási alap, de ez azért nem teljesen igaz.
Ha ezt meg tudod indokolni alig pár száz év távlatából az emberi faktort mellőzve úgy, hogy közben rengeteg erdőt pusztíotttak ki, amik ugye megkötik a széndioxidot, akkor le a kalappal.

[ Szerkesztve ]

tehát a két csoportból a lassabbik legjobb idővel rendelkezőben lévők közül az ötödik legjobb időt futó indul majd a poleból.

1750 óta 41%-kal növekedett a légkör széndioxid koncentrációja, a metán pedig közel 2.5x-esére (wikipedia). Mivel planetológiai szinten az elmúlt 250év kb egy szempillantás (nemigazán történt semmilyen nagy geológiai változás, ami ezt a növekedést természetes úton kiváltotta volna), nyugodtan írhatjuk ezt az összeget az emberiség számlájára.

Nem tudom, kinek mi a jelentős növekedés, de én nagyon tudnám értékelni, ha jövőre 41%-al emelnék a fizetésem

[ Szerkesztve ]

Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.

Nem támadok semmit és nem kötekedem, csupán csak nem látom a dolgok bizonyítottságát.

Tudjuk mennyi lenne az élővilág CO2 kibocsátása ebben az időszakban az ember tevékenysége nélkül?

Tehát? Ha az ember soha nem jelent volna meg a földön, mennyi lenne most a CO2 kibocsátás?

Egyszerű: sokkal kevesebb. Pontos adatot nyilván nem fog tudni mondani senki (mivel x ezer éve irtja az ember az erdőket, csapolja le a mocsarakat stb), de ahogy meg tudsz becsülni dolgokat elég jó pontossággal, ezt is meg lehet. Persze nyilván bele fogsz kötni, hogy nem tudjuk pontosan... Csak ezzel az a baj, hogy azt viszont tudjuk (lásd fenti kép), hogy pl mennyi CO2 származik a fosszilis üzemanyagok elégetéséből, ami egész egyszerűen csak az emberiség sara. A légkörbe az élőlények anyagcseréjével (ugye kivéve fotoszintetizáló életformák) és geológiai folyamatok során (pl. vulkánkitörés) kerül CO2. A fantáziádra bízom, hogy ez miként lehetne több, ha nem létezne az iparosodott társadalom.

[ Szerkesztve ]

tehát a két csoportból a lassabbik legjobb idővel rendelkezőben lévők közül az ötödik legjobb időt futó indul majd a poleból.

A sokkal kevesebbet mire alapozod? Te is csak fikciókat gyártasz.

Semmilyen információ nem áll rendelkezésre ahhoz, hogy bármit is ki tudjunk jelenteni ezzel kapcsolatban.

[ Szerkesztve ]

#37-38: ti olvastok is, vagy csak írtok?

Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.

Hát, ha nem tudod/nem akarod értelmezni, amit leírok (a CO2 keletkezése és megkötése kapcsán), akkor hagyjuk is. Nem is magyarázom neked, mert értelmetlen. Neked van egy világképed és ahhoz próbálod formálni-gyúrni a tényeket, miközben lehet, hogy fordítva kéne.
A freonok is biztos kamu cuccok voltak, amitől az ózonlyuk keletkezett, aztán hobb, a montreali egyezmény után 30 évvel már nem bocsátunk ki freonokat és zsugorodik szépen az ózonlyuk. Ki tudja, lehet magától keletkezett és magától tűnik el, csak valahogy pont épp a CFC-kkel korrelál...

Semmilyen információ nem áll rendelkezésre ahhoz, hogy bármit is ki tudjunk jelenteni ezzel kapcsolatban.

De, rengeteg információnk van, csak te ezeket lesöpröd, mondván nem bizonyítékok. Nyilván, hisz soha nem lesz adatunk arról, hogy egy emberiség nélküli világ hogy nézne ki most és mennyi CO2 lenne a légkörben. Viszont az iparosodás előttről azért jobb információnk van, mert csak 2-300 éve következett be.

t72killer: Én csak írok, nem olvasni jöttem. Nem tudom velem mi a bajod, én veled értek egyet.

[ Szerkesztve ]

tehát a két csoportból a lassabbik legjobb idővel rendelkezőben lévők közül az ötödik legjobb időt futó indul majd a poleból.

Én mindent értek amit leírtál. Ez a te verziód az egészről. Én meg folyamatosan kérdezgetem, hogy most mi a helyzet ember nélkül? Ezt te sem tudod és más sem tudja és nem is fogja tudni sohasem. Innentől fogva ezek a teóriák megmaradnak lehetséges szinten.

hisz soha nem lesz adatunk arról, hogy egy emberiség nélküli világ hogy nézne ki most és mennyi CO2 lenne a légkörben.

Nagyjából ennyi a lényeg. A többi csak maszlag. Nem tudjuk az ember nélkül milyen növények és állatok élnének itt, azokból mennyi élne a földön. Lehet, hogy sokkal nagyobb lenne az ózonlyuk és sokkal durvább a CO2 kibocsátás. Nem tudunk semmit, csak teóriák vannak. Rengeteg embernek van jól fizető állása, hogy elképzeléseket gyártson.

[ Szerkesztve ]

Oké, akkor ignorálj mindent. Ez a legkényelmesebb és a legkevesebb gondolkodást igénylő, az biztos. Az emberi eredetű kibocsátásra rengeteg adat létezik, ezeket össze lehet vetni az erdők CO2-megkötő képességével, stb. Nem igazán van olyan konstelláció, amiben a természet több CO2-t tudna kibocsátani, mint amit az emberiség pöfög a légkörbe.
Tudod Einstein relativitás-elméletét is évtizedekkel később igazolták. Pedig mondhatták volna azt is a tudósok, amit te az imént.

Lehet, hogy sokkal nagyobb lenne az ózonlyuk és sokkal durvább a CO2 kibocsátás.

Szerinted ezzel nem számolnak a szakemberek? Ennyire hülyének nézed őket? Az 1700-as évekhez képest egy lepkefingnyi idő alatt (földtörténeti szempontból) szerinted milyen óriási változás álhatott volna be, ami 41%-kal növelte volna a CO2 koncentrációját? Óriási vulkánkitörések? Ahhoz nem kell iparosodott ember, kitörnek maguktól is. Természeti katasztrófa nem következett be, ami drasztikusan átalakította volna az élővilágot, így ezt is kizárhatjuk. Szóval igazából minimális változás következhetett volna be, nem majdnem másfélszeres, ami tök véletlenül korrelál az emberiség okozta CO2-kibocsátással...

[ Szerkesztve ]

tehát a két csoportból a lassabbik legjobb idővel rendelkezőben lévők közül az ötödik legjobb időt futó indul majd a poleból.

Ignorálok mindent, amit fikció és alaptalan.

Egy dolgot felejtesz el: a Föld ökoszisztémája nem egy kötött dolog, hanem egy dinamikus és folyamatosan változó rendszer. Nem lehet olyan egyszerűen leírni, hogy alapból meg tud kötni 500 egység CO2-t, és ha valamiért 530 egység kerül a levegőbe, akkor 30 ott marad. Például azért, mert vannak folyamatok, amik pontosan egy bizonyos hőmérséklet felett indulnak be. Van ezek közül ami csak növeli a CO2 kibocsátást, de olyanok is vannak amik növelik a CO2 megkötést. Ráadásul folyamatosan találnak új, eddig ismeretlen rendszereket, nem véletlen jönnek pár évente a hírek, hogy belevettek XY dolgot a szimulációba és tök más eredmény jött ki, mint eddig.

"Nem igazán van olyan konstelláció, amiben a természet több CO2-t tudna kibocsátani, mint amit az emberiség pöfög a légkörbe."
Ez így nem állja meg a helyét. A természet évente 750 gigatonna CO2-t bocsát ki, az ember csak 29-et.

[link]

Ez itt sem fikció, sem alaptalan.

Cathfaern: Én ezt értem, de miért következik be ilyen hamar ekkora változás a koncentrációban? Mi változott a természetben magától (amit szintén rengetegen kutatnak), ami ezt okozhatná?

[ Szerkesztve ]

tehát a két csoportból a lassabbik legjobb idővel rendelkezőben lévők közül az ötödik legjobb időt futó indul majd a poleból.

Feleslegesen vitáztok vele,nem ismeritek még eléggé?

Battletag: SHADOWDRAGON#26677

Ez tényleg hihetetlen. Tehát volt az ember előtti időszak és jött az ember. Hiába csinálunk akármit, sohasem tudjuk meg mi lenne ember nélkül, mert az ember itt van. Teszem azt honnan tudod, hogy nem lenne 2 milliárd őstulok a bolygón ami ontja magából a gázt? Sehonnan.

Azért ez a grafikon elég demagóg módon lett megvágva Mert ha kicsit visszanézünk régebbi időkre, akkor így néz ki:

És mégegyszer, a múltbeli időszakokban pont az ilyen tüskéket nagyon nehéz kimutatni, csak akkor tudod ha folyamatosan mérsz. Tehát igazából nem tudjuk, hogy a múltban voltak-e ekkora (teljes ingadozáshoz képest pici) tüskék.
Ettől függetlenül a kérdésedre nem tudok válaszolni, ha tudnék, akkor valószínűleg készülnék a Nobel díj átadóra

Csak a múltban totál más volt a bioszféra,a mi szempontunkból szerintem nem igazán releváns, hogy a növények megjelenése előtt milyen koncentrációban volt jelen a CO2 a légkörben. A kép 400 ezer évtől indul, amikor is a Homo sapiens megjelent, azóta azért nem volt akkora horderejű változás az élővilágban (a jégkorszakokat és meleg időszakokat nem feledve), mint mondjuk a 65 millió évvel ezelőtti tömeges kihalás. Még egyszer, itt a nagyon gyors változás a fura, nem a mostani szint.

tehát a két csoportból a lassabbik legjobb idővel rendelkezőben lévők közül az ötödik legjobb időt futó indul majd a poleból.

"honnan tudod, hogy nem lenne 2 milliárd őstulok a bolygón ami ontja magából a gázt? Sehonnan."

1800 előtt miért nem volt 2 milliárd őstulok? Vagy 1000ben?

#48: Persze, meg az ősföld légkörében 4Mrd+ évvel ezelőtt pl nem is nagyon volt oxigén a sok mérgesgáz (kénhidrogén, kéndioxid, széndioxid, cián, mittudoménmi) mellett. Ettől függetlenül nem állítjuk példának azt a korszakot, hogy sebaj, eresszünk mindenféle sz.rt a levegőbe, mert létezett olyan kor, amikor ezek alkották a légkört.

A #45-ben szereplő grafikon pedig nagyonis jól van megvágva, pont az ember ökoszféra-pusztító tevékenységével szinkronizálták az időtengelyt. Tudsz egyébként bármilyen nagy széndioxid-termelő természetes jelenséget, ami az elmúlt 200évben aktivizálta magát? Szokásosnál jóval nagyobb vulkanikus aktivitás, széndioxid-testű üstökös-bombázás, stb...

#40: én néztem be sry, a #34-ben írtál konkrét számokat, amiket később a #37-ből hiányoltam - de már megírtad

[ Szerkesztve ]

Mindig meglep milyen sokan hiszik el, hogy van ingyen ebéd.