És az miért is jó, hogy alacsony kínálat lenne magas kamatokkal? Az mindenkinek szívás, lelassítaná a gazdaságot.

A hitelbe felvett pénz a jövőbeli munkád zálogosítása, tehát van mögötte fedezet.

Képzelj el egy Robinson Crusoe gazdaságot, ahol egyedül van a szigeten. Ugye először csak a munkaereje van, vadászik, halászik, házat épít, stb. Mikor először eszközt készít, akkor lesz "tőkéje" is. Ekkor ha beteszünk mellé még valakit, mondjuk Pénteket, aki ugye ügyesebb, de sajnos nincs eszköze, akkor azt kölcsön fogja kérni. Robinson odaadja, valamiért cserébe, pl. két halért cserébe.
Ez a reálgazdaság, minden megfogható.

A nominális gazdaság a cserekereskedelemben jelent meg. A piacon megjelent egy mediátor, aki kagylókat adott a neki odaadott dolgokért cserébe. Jött Aladár, hozott egy tehenet. Jött Béla, aki hozott 100kg almát, és jött Cili, aki hozott 50kg barackot. Aladár kapott 1000 papírfecnit, Béla 100-at, Cili 70-et. Papírfecnit cseréltek egymás között, és végül mikor befejezték, mindeki visszaváltotta a mediátornál a reálgazdasági tényezőkre, azaz tehénre, barackra meg almára.
Ekkor minden papírfecni mögött volt fedezet, ott volt a kézzel fogható tehén, barack és alma.

Ezt a papírfecnit ma pénznek, és a mediátrot Nemzeti Banknak nevezzük. Az állam garantálja, hogy a pénzedért reálgazdasági tényezőt tudsz venni, így már nem is akarod abban tartani a pénzed.

Namost a korábbi hozzászólásomban elmagyaráztam, hogy több hitel van kiadva, mint amennyi pénz van a gazdaságban, tehát nincs mögötte reálgazdasági teljesítmény, így fedezet sem.

Ha mindenki, minden pénzét (hitelt és megtakarítást, értékpapírokat, stb.) el akarná költeni reálgazdasági tényezőkre, tehát tartana egy nagybevásárlást, összeomlana a gazdaság, mert nem lenne mit venned a pénzeden (ide értem a szolgáltatásokat is).