Hirdetés

2018. június 20., szerda

Gyorskeresés

Hozzászólások

(#1) szakatsa


szakatsa
(újonc)

Alap makroökonómia... nagyon röviden leírva a megtakarításod beviszed a bankba, az ezt kiadja hitel formában. Van egy kötelező tartalékráta, ami azt mondja, hogy ennek valamennyi részét a banknak el kell tennie Nemzeti Bankhoz, amolyan fedezettképpen. A poén az, hogy ha ezt a kiadott hitelt a Bank egy másik banknak adja ki (szebb nevén pénzügyi eszköz, ez annyira nem hitel, ennek van 1000 másik formája), akkor a másik bank ugyanezt a folyamatot eljátszhatja.

Például, keresek 250e Ft-ot. Ebből mondjuk 100e Ft-ra nincs szükségem, azt beteszem bankba. Legyen a bank neve A. A bank kiadja ezt "hitelbe" (eladja a pénzügyi eszközt) B-nek. A kötelező tartalékráta miatt, ami a példánkban legyen 10%, B-nek 90e-et tud adni. B eladja ezt a pénzügyi eszközt C-nek, ugye 81e-et és folytathatom. Csőkkenő mérték, tehát nincs a végtelenségig (értelmes pénzmennyiség). Ha megnézzük az egyes szereplőket, akkor azt látjuk, hogy én azt gondolom, hogy ha pl. nyaralni akarok menni, akkor van 100e Ft-om, amiért megdolgoztam, B felvett 90e hitelt, tehát neki van 90e Ft-ja, C-nek pedig 81e. Eddig ez 271e Ft.
Még képlet is van rá, hogyan számold ki a pénz-multiplikátort.

A pénz mögött tehát fedezet nincs, de erre nincs is szükség, a bizalom a lényeg. Megjegyzem ez a folyamat pozitív dolog, ugyanis a vállalkozásod kaphat hitelt, ami előrelendíti, és a végén valós gazdasági tartalmat tehetsz mögé.

[ Szerkesztve ]

(#2) zone


zone
(őstag)
LOGOUT blog (1)

Nem tudom ezt mennyire gondolták át. Ha a bank nem hitelezhetne másnak az én pénzemből, mert azt 100%-ban tartalékolniuk kellene, egyértelmű, hogy kevesebb hitelt tudna kiadni. Ha kevesebb hitelt tudnak adni, a mostani keresletre alacsony kínálat lenne, ami magasabb kamatokkal járna.
A hitelbe felvett pénz a jövőbeli munkád zálogosítása, tehát van mögötte fedezet.

YouTube - https://goo.gl/bCKFYP

(#3) Agyturbina válasza szakatsa (#1) üzenetére


Agyturbina
(tag)
LOGOUT blog (1)

Ez a bizalom egyfajta spekuláció a jövőre tekintettel. Ergo ezert hullámzik az egész pénzpiac mert korrigál a túl nagy bizalom miatt. A baj az egésszel, hogy akik ezt a túl nagy bizalmat adjak azok semmiért sem felelősek ugye ami történt usa-ban a bankmentő pénzből megjutalmaztak a felső vezetést nem is akárhogy. Ezert akarjak hogy változzon, ne más péniszével verjek a csalánt, hanem a saját jó hírnevükkel, és akkor meglátjuk mennyi kuncsaft marad az adott hozzáértő vezetőkkel megáldott szervezetnél. Pont ez történik a világ másik felén, igaz ott másik oldalról közelítenek.

Tudom hogy igen nagy szükség van a bankokra, de ismét olyan vadhajtások nőnek ki belőlük aminek mindenki issza levet :R

A Paradoxonban az a Szep, hogy paradoxon modon nem szep. Don't assume anything, because makes ASS U ME!

(#4) szakatsa válasza zone (#2) üzenetére


szakatsa
(újonc)

És az miért is jó, hogy alacsony kínálat lenne magas kamatokkal? Az mindenkinek szívás, lelassítaná a gazdaságot.

A hitelbe felvett pénz a jövőbeli munkád zálogosítása, tehát van mögötte fedezet.

Képzelj el egy Robinson Crusoe gazdaságot, ahol egyedül van a szigeten. Ugye először csak a munkaereje van, vadászik, halászik, házat épít, stb. Mikor először eszközt készít, akkor lesz "tőkéje" is. Ekkor ha beteszünk mellé még valakit, mondjuk Pénteket, aki ugye ügyesebb, de sajnos nincs eszköze, akkor azt kölcsön fogja kérni. Robinson odaadja, valamiért cserébe, pl. két halért cserébe.
Ez a reálgazdaság, minden megfogható.

A nominális gazdaság a cserekereskedelemben jelent meg. A piacon megjelent egy mediátor, aki kagylókat adott a neki odaadott dolgokért cserébe. Jött Aladár, hozott egy tehenet. Jött Béla, aki hozott 100kg almát, és jött Cili, aki hozott 50kg barackot. Aladár kapott 1000 papírfecnit, Béla 100-at, Cili 70-et. Papírfecnit cseréltek egymás között, és végül mikor befejezték, mindeki visszaváltotta a mediátornál a reálgazdasági tényezőkre, azaz tehénre, barackra meg almára.
Ekkor minden papírfecni mögött volt fedezet, ott volt a kézzel fogható tehén, barack és alma.

Ezt a papírfecnit ma pénznek, és a mediátrot Nemzeti Banknak nevezzük. Az állam garantálja, hogy a pénzedért reálgazdasági tényezőt tudsz venni, így már nem is akarod abban tartani a pénzed.

Namost a korábbi hozzászólásomban elmagyaráztam, hogy több hitel van kiadva, mint amennyi pénz van a gazdaságban, tehát nincs mögötte reálgazdasági teljesítmény, így fedezet sem.

Ha mindenki, minden pénzét (hitelt és megtakarítást, értékpapírokat, stb.) el akarná költeni reálgazdasági tényezőkre, tehát tartana egy nagybevásárlást, összeomlana a gazdaság, mert nem lenne mit venned a pénzeden (ide értem a szolgáltatásokat is).

(#5) szakatsa válasza Agyturbina (#3) üzenetére


szakatsa
(újonc)

A bizalom nem azt jelenti, hogy a bankok mindent jól csinálnak, és tapsikolni kell hozzá, hanem azt, hogy te elhiszed, hogy amikor szükség lesz a pénzedre, megkapod. Ez nagyrészt működik.

A korrupció és hogy hogyan kezelnek pénzt teljesen más kérdés, szerintem ne menjünk bele. Hogy a kormány bankmentő pénzt csinált, és az nem a megfelelő célt szolgálta, kicsit olyan mint Mészáros Lőrinc hihetetlen pályafutása, sikere. Hogy a kormány hogy költi a pénzt, a kormány dolga, és az embereké, hogy megfelelően válasszanak / tegyenek azért, hogy a pénzük oda kerüljön, ahova szánják.

Ennek semmi köze a bankrendszerbe vetett bizalomhoz, az arról szól, hogy a pénzedet a számládon tartod, a kispárnád alatt, vagy nem hiszel a pénzrendszerben sem, és minden pénzeden festményt vásárolsz... az ugyan nem likvid, de reálgazdasági tényező.

(#6) Lauda válasza zone (#2) üzenetére


Lauda
(PH! félisten)
LOGOUT blog (1)

Éppen ez jutott nekem is eszembe. A betett pénzekből nem is hitelezhetne a bank, hiszen ha a hitelt nem fizetik vissza, akkor a betéteseket miből is fogja kifizetni? Ha egy ilyen elméleti helyzet előállna. Tehát szerintem ez a virtuális pénzgyártás nélkül eleve bukott dolog.

Dubito ergo cogito, Kételkedem tehát gondolkodom...(René Descartes).................az emberek el akarják hinni az olcsó és színes, szagos, cukormázas, ragacsos hazugságokat...(Puzsér Róbert)

(#7) Agyturbina válasza szakatsa (#5) üzenetére


Agyturbina
(tag)
LOGOUT blog (1)

Az a baj ahol pénz van annak mindenhol erezhető a hatása, ergo a kormányzat nem független a bankrendszertől és fordítva is igaz.
Ezert kevertem ide a kormányt, mert a befizetett adókból kartalanította azokat az embereket akik befizettek az adót, és a saját pénzüket kaptak gyakorlatilag meg a bankon keresztül, úgy hogy az eredeti befizetések a bank irányába gyakorlatilag valakinek a zsebeben landoltak, hitel formájában, ami ugye mint ellenértek sosem létezett.
Es ugye azok az adóból származó összegek meg meg is lettek csapolva nem kicsit a bankok által.

Mi ez ha nem rablógazdálkodás, ja bocsánat kapitalizmus :C

A Paradoxonban az a Szep, hogy paradoxon modon nem szep. Don't assume anything, because makes ASS U ME!

(#8) zone válasza szakatsa (#4) üzenetére


zone
(őstag)
LOGOUT blog (1)

És az miért is jó, hogy alacsony kínálat lenne magas kamatokkal?
Ki mondta, hogy jó?

Azért van több hitel kiadva, mert megígéred, hogy x idő elteltével megfizeted a kölcsönt plusz bank "munkáját", de ezt szerintem te is tudod. És az első törlesztőrészletek nagy hányada maga a kamat, mert a bank minél hamarabb meg akarja kapni a saját részét, mások kölcsön adott pénze meg ráér.

Személy szerint nem vagyok a hitel híve és nem költöm a meg nem keresett pénzemet. Egyedül a PayPal hitelkeretet használom ki néha nagyobb vásárlásokkor, hogy elosszam a költséget négy hónapra, addig ugyanis 0% a kamat - annak ellenére, hogy egészben is ki tudnám fizetni.

(#6) Lauda
Ezért szeretnék a bankok, hogy minél hosszabb időre lekösd a pénzed.

[ Szerkesztve ]

YouTube - https://goo.gl/bCKFYP

(#9) Feketelaszlo válasza Agyturbina (#3) üzenetére


Feketelaszlo
(senior tag)

Ez túlzott leegyszerűsítése a pénzügyi válságnak - az USA-ban a bankmentés kevésbé a bankokról szólt, hanem a mögöttük levő eszközökről, ami nem volt más, mint a lakosság jelzáloghiteleiről szóló értékpapírok. Volt Joe-nak egy lakáshitele egy 0,5 M $-os kaliforniai ingatlanra, de másnapra kiderült, hogy a házikó nem ér csak 100.000 $-t. S nem azért ért annyit, mert a bankárok voltak rosszak, hanem mert ingatlanár buborék volt, mindenki azt hitte, hogy majd még drágább lesz az a lakás (ez is tekinthető egy spekulációs-bizalmi válságnak, de nem a pénzügyi rendszer részéről). Az amerikai jegybanknak két választása volt: vagy hagyja a hitelét bedőlni és akkor a bank is csődbe megy és Joe is mehet csövezni a híd alá, vagy megveszi a hitelt és megmenti mindkettőt. Ergó ez elméletileg 100%-os tőkefedezet mellett is bekövetkeztetne. Részben mondjuk azért, mert az akkori jelzáloghitel értékpapírosítás pont arról szólt, hogy a hitelt minél gyorsabban kiírják a bankmérlegből, hogy még több hitelt adhassanak ki - ami egy joggal elítélt gyakorlat volt - de nem látom, hogy miként védene jobban az árbuborékok ellen egy ilyen rendszer, mint egy bázeli követelményekre alapozó.

(#4) szakatsa: Hosszú távon egy fejlett pénzügyi kultúrával rendelkező gazdaságban megtalálnák az alternatív finanszírozási csatornákat: a vállalatok kötvényt bocsátanának ki amit a lakosság megvásárol, nőne a befektetési banki szolgáltatások igénybevétele, a ker. banki hitelezés pedig a kisvállalkozások és háztartások körére koncentrálna. Viszont az is alternatíva, hogy a svájci vállalkozó átmegy a határon és osztrák, francia vagy olasz bankban vesz fel eurós hitelt az ott alapított kapcsolt vállalkozására (ami ugye Svájcnak és a svájci bankrendszernek nem jó). Szóval én kevésbé a magas kamatokban látom a rizikót, mintsem a kreatív szabálykerülésben. Amíg mindenki más a bázeli rendszert alkalmazza, addig öngyilkosság szigorúbb szabályozással a széllel szemben hugyozni, még ha a mögöttes etikai kérdések valahol azért jogosak is.

[ Szerkesztve ]

(#10) kikikirly


kikikirly
(fanatikus tag)
LOGOUT blog

2008-as válságról egy dokumentum filmet láttam(Inside Job-bennfentesek), és néhány TV műsort.Ezeket fogom összefoglalni. Am, annyira nem egyszerű téma, nekem is 10x meg kellett néznem az Inside Job-ot mire össze állt a kép, lévén nem vagyok szakmabeli.Hitelezés alap esetben úgy működik hogy a bank hitelt ad, és a hitel felvevő azt vissza fizeti.Cserébe a kamatot elteszi a bank.Mivel a bank visszavárja a pénzt, természetesen ellenőrzi az ügyfél hitelképességét.2008 előtt viszont átalakult ez az egész dolog,a bank a hiteleket érték papír formába(CDO) eladta befektetőknek, mint hétköznapi pénzügyi terméket, tehát a hitelfelvétel kamata végső soron már nem a bankhoz jutott hanem az azt megvásárló a befektetőhöz.Bank egyszeri nagy összeghez jutott,tőke plusz pár százalék formájába a befektető pedig pénzt keresett a kamaton.Kérdés hogy ez miért érné meg a bankoknak?Hisz több évtizede hiteleznek, a kezdeti tőke réges-rég megtérült, a kamatokból és betétekből újratermeli magát az egész business, jobban jár megtartja az egészet magának.Kivéve ha azt csinálják amit 2008 előtt rendszerszinten elkövettek: Olyan embereknek adtak hitelt ,akiknél nagy volt a kockázat hogy nem fogják tudni visszafizetni a hiteleket.Mivel a hitelt már nem nekik fizetik vissza, hanem rögtön megkapja egy összegbe a hitel árát a befektetőtől, a bankot nem érdekli később vissza lesz e fizetve a hitel vagy sem.Na de mi van a befektetővel, merül fel a kérdés, ha tudja olyan emberek hitelét vásárolja meg akik nem tudnak fizetni, vagyis hitellel együtt dől be az ő befektetése?Nem tudták. Hitelminősítők kenőpénzért rossz minőségű hitelekre is rányomták a legmagasabb AAA minősítést.Erre mondák azt a kongresszus előtt,hogy ezek csak vélemények, a mi véleményeink,semmi több.Mivel a történelem során még nem volt példa hasonlóra, befektetők joggal vették készpénznek a hitelminősítők osztályzatát.Másik király dolog az egészbe hogy az alacsony hitelképességű embereknek nyújtott hitelek magas kamatozásúak,hisz a bank normálisnál magasabb kockázatot vállal.Felszálló ingatlan árak miatt mindenféle kondicionálójú lakás/Ingatlan hitelre nagy volt a kereslet.Azzal hogy a hitelminősítők a rossz minőségű, és magas kamatozású hitelre is a legmagasabb minősítést adták meg, azt mondták a piacnak hogy ami nagy haszonnal és magas kockázattal is jár, ,,valójában" nagy haszonnal és alacsony kockázattal jár.Kettő korántsem ugyanaz.Naná hogy a befektetők ráharaptak , magas hozam, alacsony kockázat, ide vele.És még voltak itt egyéb turpisságok, pl már a befektetőknek eladott rossz minőségű hitelpakkokra kötöttek biztosítást, amiről ők maguk persze tudták hogy befognak dőlni.Mivel
a CDO-val való kereskedés nem volt törvényileg szabályozva, általuk már nem birtokolt CDO-kra is tudtak biztosítást kötni,többszörösen keresve a bolton.Elég hajmeresztő.
Persze a biztosító cégek is becsődöltek a hitelekkel együtt, szóval nekik is dobtak mentő övet az adófizetők pénzéből,amiknek jó része rögtön át is lett utalva a bankoknak.Hivatalos magyarázat szerint, pénzügyi felügyeletestül mindenestül,mindenki egyszerre aludt el a volánnál, az egészbe nem volt semmi szándékos. :DDD
Naná, és én vagyok a mikulás.
Hála az új szabályoknak,ez ma már nem történhet meg. ;]
Nagyjából ennyi.

[ Szerkesztve ]

(#11) UnA válasza Feketelaszlo (#9) üzenetére


UnA
(Korrektor)

Ez rendben is volna, csak a bankok akkor sorban álltak akkor a pénzekért, de már egy kis idő múlva sírtak, hogy a gonosz állam be akar avatkozni a jól működő piaci folyamatokba. Szóval ez nagyon gennyes hozzáállás volt.

(#12) Rive válasza zone (#2) üzenetére


Rive
(PH! kedvence)

Ha a bank nem hitelezhetne másnak az én pénzemből, mert azt 100%-ban tartalékolniuk kellene...
... akkor lóf@szt kapnál, nem kamatot. Sőt, még befizetned kellene, jóval a mostani havi számlavezetési díjak felett, mert ugye költség még azzal a pénzzel is van ami csak áll a széfben...

szakatsa: ...a másik bank ugyanezt a folyamatot eljátszhatja.
Nem. A pénzügyi rendszerek manapság szokásos finomhangoltsága mellett az efféle piramisjáték jellemzően nem profitábilis.

Lauda: A betett pénzekből nem is hitelezhetne a bank, hiszen ha a hitelt nem fizetik vissza, akkor a betéteseket miből is fogja kifizetni?
A hitelek visszafizetését elvileg a törvényi környezet ( a z'állam) garantálja. Illetve, ugye mostanában néha az ellenkezőjét garantálja :U ) Extra, hogy van egy több rétegű biztonsági rendszer ( utolsó eleme, ismét csak : a z'állam) amelyik garantálja a betétek kifizetését. Hát, legalábbis egy összegig fölfele...

Szerviz és javítgatás nálam, mert válság van /// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

(#13) Feketelaszlo válasza UnA (#11) üzenetére


Feketelaszlo
(senior tag)

A klasszikus bankmentésnek nevezett dolgot 2008 végére aprópénzből letudta a jegybank, ami utána következett az már inkább gazdaságélénkítésnek tekinthető. S ami azt illeti teljesen jogos érvek szóltak amellett, hogy ahogy azt elképzelték az nem lehet sikeres. Magának az akkori amerikai jegybankelnöknek a gyakran hangoztatott mondása, hogy a quantitative easing (ez az újkori fancy neve annak, hogy egy rakást pénzt zúdítanak a gazdaságra) elméletben nem szabadna, hogy működjön - a gyakorlatban mégis működik.

(#14) UnA válasza Feketelaszlo (#13) üzenetére


UnA
(Korrektor)

"aprópénzből" ? :N

(#15) Agyturbina


Agyturbina
(tag)
LOGOUT blog (1)

Sacc per kb mindenkinek igaza van, de nekem egyre nehezebb ezt a koncepciót befogadnom, mármint hogy a pénz értéke, gyakorlatilag létezik, semmi köze a pénz értekéhez.
Lehet nem forszírozom tovább, és tényleg leteszek erről, ami nem megy nem kell erőltetni.

Köszönöm a közreműködést mindenkinek, és a rengeteg elpazarolt Bit-et :R

A Paradoxonban az a Szep, hogy paradoxon modon nem szep. Don't assume anything, because makes ASS U ME!

(#16) Ghoosty válasza Lauda (#6) üzenetére


Ghoosty
(őstag)

Nagyon sokan félreértik ezt a virtuális pénz dolgot.
A bank elsődlegesen igenis a betéteket és a saját tőkéjét adja ki hitelbe. Ha nem fizeti vissza a hitelt felvevő, akkor a betéteseket a tőkéből fizeti ki a bank. Ha az nem elég, akkor csőd és jönnek a különböző biztosítékok.
Viszont előfordulhat olyan is, hogy nincs elég pénze a banknak de hozzá fordulnak hitelért. A gazdaság érdeke, hogy ezek a hitelek ki legyenek elégítve. Ezért létezik ez a virtuális pénz dolog. De ez nem egy felelőtlenül elszórható dolog, amit ha nem fizetnek vissza, akkor annyi volt, hanem egy automatikus mechanizmus, ahol igazából a kereskedelmi bank csak egyfajta közvetítő. Tehát bank számláján megjelenik 100 pénz, de azzal egy időben megjelenik egy 100 pénz tartozás a jegybank felé. Ha nem fizetik vissza ezt a pénzt, attól a banknak vissza kell fizetnie a jegybanknak a tartozást a saját tőkéjéből.
Szóval igen, létezik ez a virtuális pénz, de nem ingyenpénz, amin lehet nyerészkedni. Természetesen megvannak a maga korlátai, hogy egy bank mekkora virtuális pénzhez férhet hozzá.

Tehát van ez a pénzteremtés és van az 1. hsz-ben leírt pénzteremtés.
Alapvetően van fedezete a pénznek, de ha nincs arányban a pénz mennyisége a reáljavakkal, akkor elindul a pénz értéktelenedése (más devizákkal szemben) és/vagy az inflációja.

[ Szerkesztve ]

(#17) Rive válasza Agyturbina (#15) üzenetére


Rive
(PH! kedvence)

Az alapok viszonylag egyszerűek, a többit meg úgyis mindig mindenki másképp magyarázza.
Pláne, ha épp baj van.

Szerviz és javítgatás nálam, mert válság van /// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

(#18) Dhampir


Dhampir
(PH! félisten)

Az Index cikkében szereplő képen látszik, hogy egy nagyon erős spirituális entitás vezeti Thomas Jordan-t, hacsak nem a "lencse ördögének" tréfája ábrázolódik ki a fotón. :)

Mindettől függetlenül nem szokatlan, hogy például az ENSZ "Közösség a Megvilágosodásért és Átalakulásáért (S.E.A.T.) szervezete médiumi segítséget vesz igénybe, hogy földöntúli üzeneteket közvetítsen, lásd Kryon az ENSZ-ben?.

2009. november 13-án Kryon többek között ezt mondta:

Mindezt csupán az érdekesség kedvéért.

A bánya nem póninak való hely.

(#19) zone válasza Dhampir (#18) üzenetére


zone
(őstag)
LOGOUT blog (1)

:W Az "ENSZ szervezete" enyhén túlzás, egy sima szabadidőklub, a United Nations Staff Recreation Council (UNSRC) része, olyan neves klubok mellett, mint a sakk, feng shui, balett, bridzs és bringa klub.

Ma még hiányzott a a napi idiotizmus adagom, kösz, hogy pótoltad.

YouTube - https://goo.gl/bCKFYP

(#20) Dhampir válasza zone (#19) üzenetére


Dhampir
(PH! félisten)

Szívesen. :D

A bánya nem póninak való hely.

(#21) korcsi válasza zone (#8) üzenetére


korcsi
(PH! addikt)

"És az első törlesztőrészletek nagy hányada maga a kamat, mert a bank minél hamarabb meg akarja kapni a saját részét, mások kölcsön adott pénze meg ráér."
Amikor az első részletet fizeted, ugyan annyival tartozol a banknak, mint amikor az utolsót?
A nagyobb tőke tartozáshoz azonos kamat mellett a törlesztőben nagyobb kamat rész van.

10 millió hitel 12% kamat, első hónap törlesztőbe 100 ezer a kamat, utolsóban meg a törlesztő 1/101-ed része.

42

Copyright © 2000-2018 PROHARDVER Informatikai Kft.