Hirdetés

2019. szeptember 20., péntek

Gyorskeresés

Hozzászólások

(#1) Lenry


Lenry
(nagyúr)
LOGOUT blog

ismét érdekes volt, köszönöm :R

a cikk végére az az érzésem lett, hogy ez a mostani cikk kicsit "lazább" felvezetése lenne a következő, nagy durranást tartogató cikknek :)

Gvella Glan! | There are two types of people: Those who can extrapolate from incomplete data

(#2) Cifu válasza Lenry (#1) üzenetére


Cifu
(nagyúr)
LOGOUT blog

Köszönöm a visszajelzést. :)

Attól függ, mit tekintesz nagy durranásnak. Mert ugye kit mi érdekel. A következő két cikk főleg a Szaljut-6 körül forog, így azoknak, akik a technikai leírásokat szeretik, kevésbé lesz érdekes (a Szojuz T mondjuk szerepel benne). Akit viszont az ilyen jellegű dolgok érdekelnek (pl. az Interkozmosz program, ami keretében ugye Farkas Bertalan is feljutott az űrállomásra), azoknak lehet most jön a nagy durranás. :)

A végszó nem a következő résznek szól - hanem egy későbbi epizódban szerepet kapó orosz űrrepülőgép-programról, illetve előtte a Poljus katonai műhold esetéről. De az még odébb lesz...

[ Szerkesztve ]

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

(#3) pilóta


pilóta
(veterán)

Nagyon jó a cikk, köszönjük! :R

De bakker, mint valami királydráma, intrikák, mindenki ott tesz keresztbe a másiknak, ahol csak tud, csoda, hogy egyáltalán elkészült bármi is...

Na meg pénz beszél ugye. Azért ne feledjük el, hogy egy olasz GDP alatti ország csinálta mindezt, miközben mondjuk az olaszoknak eszükbe se jutott volna ennyi pénzt elpazarolni ilyesmire, mert teljesen irreális lenne, az oroszok mégis megcsinálták...

[ Szerkesztve ]

Aki él és nem boldog, az téved!

(#4) UnA válasza pilóta (#3) üzenetére


UnA
(Korrektor)

"ne feledjük el, hogy egy olasz GDP alatti ország csinálta mindezt"

Ez eléggé OFF, de ebből látszik, hogy a sokak által istenített GDP mennyire nem mond semmit az ország lakóinak életéről... ;)

(#5) pilóta válasza UnA (#4) üzenetére


pilóta
(veterán)

Miért ne mondana? Az oroszok sokkal többen vannak kevesebb GDP-re, és sokkal szarabbul is élnek...

Aki él és nem boldog, az téved!

(#6) UnA válasza pilóta (#5) üzenetére


UnA
(Korrektor)

Pont ezért - mert csak relatív kapcsolata van az életminőséggel.

De ha egy kormányzat úgy osztja el a pénzeket, hogy ebből mindenképpen holdutazást kell csinálni, akkor az lesz. :)

(#7) pilóta válasza UnA (#6) üzenetére


pilóta
(veterán)

Még mindig nem értem a logikádat. Adva van egy egyenes arányosság, vagyis több GDP jobb életminőség. Egyszerű dolog, szépen mutatja.
Persze nüansznyi különbségek lehetnek, egyik országnak kicsit több a GDP-je, a másiknak kevesebb (adott lakkosságra számolva), mégis a másik él jobban, mert ügyesebben osztják el (mittomén, kisebb a korrupció stb.), de azért nagyságrendi eltérések nem nagyon vannak. Vagyis pl. olaszországnál, ahol negyed annyi lakos állít elő több nemzeti összterméket, mint a szovjetunióban anno, és kb. 10-szer jobban éltek. Mondjuk ennyiből igazad van, mert csak 5-ször kellett volna jobban élniük, de ez pont az irtózatos fegyverkezés és űrprogram (na meg a brutális pazarlás és korrupció) miatt volt...
Ebbe is buktak bele, egyszerűen nem termelték meg, amit elköltöttek a hadseregükre.

[ Szerkesztve ]

Aki él és nem boldog, az téved!

(#8) UnA válasza pilóta (#7) üzenetére


UnA
(Korrektor)

"Adva van egy egyenes arányosság, vagyis több GDP jobb életminőség."

Csak az baj, hogy ez nem igaz. ;) Az ország bruttó nemzeti összterméke összejöhet bármiből, és annak nem kell kapcsolódnia a lakosság életéhez. Persze sok helyen mégis így van, mert a hatalom fontosnak gondolja (a saját szempontjából), hogy az átlagember is érezzen ebből valamit, de egyáltalán nem szükségszerű.

(#9) pilóta válasza UnA (#8) üzenetére


pilóta
(veterán)

Mondanál példákat, ahol magas GDP-jű országbéli emberek rosszul élnek szemben egy alacsony GDP-jűvel, ahol meg jól?

Szerintem nem sokat találsz. Persze lehetnek kivételek, amik erősítik a szabályt, de azok jellemzően valamilyen diktatúra, ahol az ásványkincsekből élnek, magas a korrupció, és hülyeségekre költenek.

A szovjetúnió gazdasági súlyához képest elképesztő összegeket költött fegyverkezésre, ezen belül is űrprogramra meg még elképesztőbbet, de ha ezt leszámítjuk, akkor kb. olyan életszínvonal volt, amilyet a termelés indokolt, vagyis igencsak szerény...

[ Szerkesztve ]

Aki él és nem boldog, az téved!

(#10) UnA válasza pilóta (#9) üzenetére


UnA
(Korrektor)

OFF: nem mondtam, hogy nincs kapcsolat köztük, csak annyit hogy ez nem egyértelműen ok-okozati kapcsolat. ;)

De Cifu cikkei alapján mindig az az érzésem, hogy az oroszok csak félszívvel támogatták az űrprogramot. Amiből látszott megtérülés katonai vonalon (kémműholdak, rakétatechnika, ilyesmi) oda érkezett a pénz, de a többi az mindig megmaradt amolyan mostohagyerek státuszban.

(#11) frescho válasza pilóta (#9) üzenetére


frescho
(addikt)
LOGOUT blog (1)

A keresetek vésérlóérték paritását kell nézni. 1/5 fizetés nem biztos, hogy 1/5 életszínvonalat jelent. Erre jó példa az, hogy abból a pénzből amiből itthon vidékel eléldegélsz nyugaton még egy albérleti szobát sem tudnál kifizetni. Tehát mondjuk 600EUR nettó fizetés itthon megfelel egy bécsi 1000-es fizunak.

Ez igaz a katonaságra is, mert ugyanazt a rakétaprogramot olcsóbb munkaerővel 1/2-1/3 áron tudod kivitelezni. Ezért tudták a ruszkik tartani a lépést még ha a GDP-jük sokkal alacsonyabb is volt. Na meg azért mert nagyobb arányban vonták el a pénzt a lakosságtól.

2015-ös adat, rendezd le GDP PP P alapján. Úgy már kb. a németek szintjén vannak az oroszok. [link]

https://frescho.hu

(#12) Cifu válasza UnA (#10) üzenetére


Cifu
(nagyúr)
LOGOUT blog

Ilyen hullámvölgyek és hullámhegyek voltak benne, de az erőforráshiány végig érezhető volt.

Az elején (1950-es évek vége és 1960-as évek eleje) eléggé szerény összegeket áldoztak rá összességében, sokatmondó, hogy az 1960-as években tucatnyi különféle ballisztikus rakétát fejlesztettek ki, amíg a "civil" ágon gyakorlatilag az R-7 folyományokon túl csak az UR-500K és az N-1 programra költöttek komolyabban - emiatt az R-7 alatti rakétaigényt átalakított ballisztikus rakétákkal oldották meg (Dnyepr, Kozmosz és társai). Aztán 1967-68 környékén volt egy nagy megugrás (ami célzottan az UR-500K/L1 Holdmegkerülő, N1-L3 Holdraszállás és az Almasz (OPSz/DOSz) űrállomás programnak ment), kb. 1973-74-ig. Ott volt még egy nagy megtorpanás, kb. 1979-ig, itt szinte csak folydogált a már korábban elindított OPSz katonai illetve DOSz civil űrállomás program, de más jelentősebb fejlesztés nem nagyon volt (a háttérben elindult 1977-ben az űrrepülőgép- és a hozzá tartozó Enyeriga hordozórakéta program, de ekkor még relatíve kisebb lendülettel). Ami itt figyelemre méltó, az az Interkozmosz program, de ha végiggondoljuk, gyakorlatilag ügyesen megoldották, hogy politikai erényt kovácsoljanak abból a tényből, hogy 3 hónap volt egy Szojuz kapszula szavatossága a világűrben, így a tartós űrállomás-látogatásoknál cserélni kellett a Szojuzokat. Ezt használták ki politikai célra.

1979-80 körül volt egy újabb megugrás, csakhogy komoly áron - a katonaság és a politbüró igényeit kellett kielégíteni. Az Enyeriga és az első útján elvitt Poljus katonai műhold gyakorlatilag "lerabolta" az űrprogram erőforrásait, aztán az űrrepülőgép program folytatta ezt. A Mir űrállomás program kis túlzással az 1970-es években gyártott Űrállomásprogram-maradványokból lett összelegózva.

Ha a katonai programokkal vetjük össze (tengeralattjáró-építés, harckocsi-építés, stb.), akkor az űrprogram nem kapott kiemelt figyelmet soha, illetve ha kapott, az is politikai érdekek mentén lett leosztva (Holdprogram, űrállomás-program, űrrepülőgép-program). A civil programok kis túlzással a morzsán éltek...

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

(#13) pilóta válasza Cifu (#12) üzenetére


pilóta
(veterán)

Egyébként van arról valami hozzávetőleges adat, hogy pénzben mennyiből gazdálkodhattak az egyes programok? Mert a NASA költségvetése nyilvános, így össze lehetne vetni a kettőt.

Aki él és nem boldog, az téved!

(#14) Cifu válasza pilóta (#13) üzenetére


Cifu
(nagyúr)
LOGOUT blog

Sajnos megbízható adatokat nem találtam. A Holdprogramok terén egyes források szerint a szovjet űrprogram nagyságrendileg hasonló összeget tapsolt el 1960-1974 között, mint a NASA, csak más elosztásban (a NASA az 1960-as évek közepén kapta a legtöbb pénzt, a szovjetek az 1960-as évek legvégén és 1970-ben). Csakhogy ugye a szovjeteknél több párhuzamos program futott (Szojuz, Almaz (és DOSz), N1-L3, UR-500K/L1).

Az 1980-as években a szovjet űrprogram nagyságrendileg 2/3-ad annyi pénzből dolgozott, mint a NASA az adott időszakban. De itt sem tiszta pontosan mit értenek ide - a szovjet űrprogram része volt pl. a Poljus katonai műhold, míg Amerikában a katonai műholdak és rakétaindítások másik kasszából (a Pentagon / USAF zsebéből) voltak fizetve.

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

(#15) pilóta válasza Cifu (#14) üzenetére


pilóta
(veterán)

Köszi!

Akkor figyelembe véve a két ország gazdaságát, elég durvák az arányok...

Aki él és nem boldog, az téved!

(#16) atsil válasza Cifu (#14) üzenetére


atsil
(tag)

Szia Cifu, bocs az off topikért.
Azt szeretném megkérdezni, hogy ha helikopterrel (végtelen sok üzemanyaggal) felrepülnék 100-200 méter magasba akkor egy idő után elforogna e a Föld alattam és le tudnék-e szállni Amerikában. Ha igen, mennyi ideig kellene lebegni egyhelyben?

(#17) Lenry válasza atsil (#16) üzenetére


Lenry
(nagyúr)
LOGOUT blog

szerintem 1-200 méter magasan még vinne magával a légkör.
szerintem

Gvella Glan! | There are two types of people: Those who can extrapolate from incomplete data

(#18) UnA válasza Lenry (#17) üzenetére


UnA
(Korrektor)

Így van. Ha nem vinne, akkor a sarkvidékek kivételével mindenütt borzalmas szélviharok lennének.

(#19) Alchemist válasza pilóta (#3) üzenetére


Alchemist
(őstag)

A SZU-nak a nyugati piacgazdasági értelmezés szerint nem igazán volt "gazdasága", csak inkább erőforrás-gazdálkodása, amely főleg a katonai-ipari komplexum igényeit szolgálta ki és amiből a lakossági fogyasztás a maradékelv szerint részesült.
Így a korabeli GDP egyrészt becsült adat, másrészt a hasonló GDP alatti eltérő gazdasági-fogyasztási szerkezetek - a szektorokra bontott valós teljesítményeket illetően - jelentősen eltérhettek.

Éppen olvasok egy érdekes könyvet az antigravitációról... képtelen vagyok lerakni.

(#20) pilóta válasza Alchemist (#19) üzenetére


pilóta
(veterán)

Pontosan. De én éltem a szocializmusban, tudom, hogyam működött a gazdaság a mindennapokban (mint ahogy sokan itt a topicban is talán), ráadásul nálunk messze jobb volt a gazdaság állapota és az életszínvonal, mint a szovjetúnióban, szóval akkor is respect, hogy ezt ebből egyáltalán ki tudták hozni...

Aki él és nem boldog, az téved!

(#21) quint


quint
(aktív tag)

Néhány hete találtam ezt a sorozatot, minden részét elolvastam, majd vártam a folytatás(oka)t. Tisztelet és nagy köszönet érte :R

(#22) sh4d0w válasza Cifu (#12) üzenetére


sh4d0w
(nagyúr)
LOGOUT blog

Szerintem ez mindenhol mindenre igaz. Tellerék 1941-ben éves szinten 6000 USD-t kaptak a nukleáris program beindítására, ami már akkor is röhejesen kevés volt.

https://coreinfinity88.blogspot.com

(#23) BatchMan válasza pilóta (#20) üzenetére


BatchMan
(senior tag)

Ha a GDP lenne az egyetlen szempont, az igazából azt határozná meg hány űrhajót tudnak felküldeni. Egy jól bevált kiforrott típusból.
Amíg a fejlesztés folyik, egy darab űrállomás a maga 100-1000 tonnájával nem tétel egy gazdaságnak, ott sokkal inkább a mérnöki potenciál a kérdés, és a szovjet oktatás nem volt rossz az akkori időkben. Legfeljebb a szovjet mérnökök nem voltak olyan kövérek, mint amerikai társaik, és nem jártak a Bahamákra süttetni hájas pocakjukat. Ki sem léphettek a lezárt városokból...

(#24) Ashitaka


Ashitaka
(tag)

Ismét egy nagyszerű folytatás tőled Cifu,öröm volt olvasni.Nekem olybá tűnik, hogy a főmérnökök és irodáik egymással való állandó rivalizáláson,fúrkálódásokon túl az is nagyban hátráltatta a szovjet űrprogramok sikerességét, hogy eléggé szétforgácsolták az erőiket. Mintha túl sok program túl sok fejlesztés futott volna egyidőben,elegendő pénzforrás nélkül. Odaát az USA-ban nem hinném hogy ez volt a helyzet. Szerinted?

(#25) nalaca000


nalaca000
(tag)

Köszönöm szépen ezt a cikket is, és a belé fektetett munkádat. Jó volt olvasni!

Úgy néz ki, hogy öregszem, vagy csak szimplán hülyülök, de már számomra túl sok az információ és sok minden összemosódik a fejemben és nem emlékszem. Örülnék neki, ha a cikk végére jutsz, akkor csinálnál egy-két összefoglaló grafikont, táblázatot, hogy mi is történt. Továbbá egy tárgymutatót, hogy milyen infót, melyik cikkben találunk. Nekem nagyban segítené az áttekintést.
Igen, az olvasottak alapján én is le tudnám gyártani ezek, de fogalmazzunk úgy, hogy kényelmes vagyok (bár lehet, hogy csak a sült csirkét várom, hogy repüljön a számba).
- Az egyes programok időrendi grafikonra rendezve. y tengely: program neve (benne telt bumszlival a sikeres indítások, üressel a sikertelenek), x tengely: idősáv (havi bontás).
- Az egyes programok, mely irodákhoz kötődtek: Ez csak egy táblázat. Oszlopok: irodák nevei, Sorok: programok nevei. Azt x-el jelölni az érintetteket (esetleg egy apró megjegyzés az x-mellé, pl: csak hajtómű).
Sok mást is lehetne még, illetve ezeket is lehetne más részletesség, más perspektíva szerint csinálni, de ezeket gondolnám a legfontosabbnak.

Ha megcsinálod a fenti javaslatokat, ha nem mindenképpen köszönöm ismételten, pusztán az eddig megjelent cikkeket is. :R

A világ egyik legnagyobb problémája, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosok meg mindenben kételkednek!

(#26) Cifu


Cifu
(nagyúr)
LOGOUT blog

@sh4d0w: Szerintem ez mindenhol mindenre igaz. Tellerék 1941-ben éves szinten 6000 USD-t kaptak a nukleáris program beindítására, ami már akkor is röhejesen kevés volt.

Sőt, ha innen nézzük, a Manhattan-projekt, amelyet a világ legnagyobb fejlesztési programjának neveznek sokan még mindig, akkori árfolyamon kb. 2 milliárd dollárba került. Ami azonos volt a B-29 bombázógép kifejlesztését és gyártását tartalmazó programmal...

@Ashitaka Mintha túl sok program túl sok fejlesztés futott volna egyidőben,elegendő pénzforrás nélkül. Odaát az USA-ban nem hinném hogy ez volt a helyzet.

Ilyen szintű harcok inkább a korai időszakban (1950-es évek végétől kb. 1961-ig) akadtak, de más jelleggel - ott külön rakétaprogramja volt a US ARMY-nak, az USAF-nak, majd a US NAVY-nek, és közben volt még formálódó civil rakétaprogram is akadt. A lobbyharc megvolt ott is, tehát nyúzták egymást a törvényhozásban, ám azért a durva gáncsolások másképpen történtek. Ott civil űrprogram felett kb. 1960-tól teljhatalmat kapott James Webb. A tradicionális fejlesztés úgy nézett ki, hogy a megrendelő meghatározza a feltétellistát, amire a gyártók ajánlatokat tesznek, a megrendelő pedig kiválasztja a neki legmegfelelőbbet, és megépíti a tendernyertes azt. A NASA esetében ez csak félig működött így, ugyanis saját tervezőmérnökeik voltak, akik a tenderező cégek mellett alternatív terveket tettek le. A NASA pedig nagy általánosságban a saját terveit választotta. Ezt úgy kell elképzelni, hogy az Apollo program esetében benyújtott három nagy cég egy-egy saját tervet - majd James Webb közölte, hogy ő a NASA saját tervét tartja jónak, ezek után pedig egyenként megállapodtak, hogy melyik részegységet melyik gyártó fogja legyártani a NASA tervei alapján.

Eközben a katonai projektek egész sora lett elkaszálva sorozatban: Dyna-Soar, Blue Gemini, MOL... az első és az utolsó már kitűzött start időpontokkal, személyzettel, félig-meddig kész rendszerekkel is bírt, mikor el lettek meszelve.

A civil projekteknél is voltak előrehaladott, majd elkaszált megoldások, a leginkább említésre méltó a nukleáris meghajtású űrbárka / Mars-űrhajó elképzelések voltak, a NERVA nukleáris-kémiai hajtómű gyakorlatilag 90%-ban készen volt, mikor szóltak, hogy arról ne álmodjanak, hogy most erre milliárdokat kapnak...

Az amerikai űrprogram sem szűkölködött pálfordulásokban. Az első fázisban mindenki letette a saját terveit, amik a NASA első igénylistáját kielégítették és amelyek eléggé eltérőek voltak, a maguk módján mindegyik cégé külön-külön innovációkat tartalmaztak. Majd jött Max Faget, a NASA emberes űrrepülését felügyelő főmérnök, és közölte, hogy a NASA milyen űrrepülőgépet szeretne (egyenes szárny, meredek, ballisztikus visszatérés, stb.), szóval tessék ilyen terveket csinálni. A gyártók nekiveselkedtek, és csináltak Faget útmutatásai alapján új terveket. Ekkor jött az USAF (mögött az akkor szénfekete titok NRO), hogy nekik nagyobb raktér kell, és nagyobb siklószám. Hát a tervezőirodák újfent áttervezték a saját verzióikat, vagy teljesen újakat készítettek. Csakhogy a költségvetés felől jött a ukáz, hogy felejtsék el az ilyen 25-50 milliárd dolláros fejlesztési terveket, 5 milliárd a plafon, ha nem megy, akkor keressenek más megoldást. Ekkor lett nagy tanácstalanság, mire Max Faget fogta az addig általában két különálló repülőgépre vonatkozó terveket (többé-kevésbé mint a Spirál esetében is - az egyik egy hordozógép, amely repülőgépként tér vissza, a másik maga az űrrepülőgép, ami az előbbi hátán megy fel), és közölte, hogy építsék az űrrepülőgépet egy gyorsítórakéta orrára vagy hátára, így az egyik drága repülőgép fejlesztését alapból meg lehet spórolni. A tervezőirodák továbbra is saját megoldásokat dolgoztak ki (pl. a Boeing a saját építésű Saturn V. első fokozatra szerelt szárnyakat, hogy repülőgépként visszatérhessen), mire a NASA 1972-ben közölte, hogy a saját számításai szerint a legjobb megoldás az űrrepülőgép alatt egy tartályban a hajtóanyag, annak két oldalán egy-egy szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéta lesz, amit vissza is fognak hozni (érdekesség, hogy az eredeti javaslatokban egyszer használatos szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéta VAGY újrahasználható folyékony hajtóanyagú gyorsító rakéta szerepelt, vagyis konkrétan sokadszorra menet közben változtattak azon, hogy mit is szeretnének valójában) - szóval a cégek szépen adjanak erre egy árajánlatot. És így született meg az űrrepülőgép-program végső formája...

@nalaca000: Örülnék neki, ha a cikk végére jutsz, akkor csinálnál egy-két összefoglaló grafikont, táblázatot, hogy mi is történt. Továbbá egy tárgymutatót, hogy milyen infót, melyik cikkben találunk. Nekem nagyban segítené az áttekintést.

Értem a kérést, de erre inkább két javaslatom lesz:

1.: Csinálok saját blogbejegyzést ide, amiben benne lesznek egy helyen a főbb adatok (a fontosabb személyek rövid leírása plusz egy fénykép).
2.: Ebben a bejegyzésben pedig lesznek táblázatok az időrendről, hogy mikor milyen programok futottak.

Lehet, hogy ha a XI. részt befejezem (remélhetőleg ma), akkor nekiállok egy ilyennek, és akkor a cikkek végén lesz egy rámutató link, ahol ezeket meg lehet találni.

[ Szerkesztve ]

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

(#27) nalaca000 válasza Cifu (#26) üzenetére


nalaca000
(tag)

Köszönöm, tökéletes... :R

A világ egyik legnagyobb problémája, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosok meg mindenben kételkednek!

(#28) Fred23


Fred23
(veterán)

Köszi ezt is! Én legjobban a Mir építésének és fejlesztésének történetét várom, már nem lehet nagyon messze az sem. :)

(#29) doooo


doooo
(őstag)

Mindig is az űrrepülőgépek voltak a legérdekesebbek számomra... szóval nagyon jók ezek a korai rajzok/tervek róluk! Remélem szerepelnek majd a többi cikkben is. Bár a Burant biztosan belerakod a végére (mármint a szovjet rész végére), szóval nem aggódom. :))

(#31) pilóta válasza #00784640 (#30) üzenetére


pilóta
(veterán)

Hogy 1 méteres tárgyakat lehet megkülönböztetni rajta. A digitális világban úgy mondanánk, hogy egy pixel 1m, de akkor még analóg volt.

Aki él és nem boldog, az téved!

(#32) Cifu válasza pilóta (#31) üzenetére


Cifu
(nagyúr)
LOGOUT blog

Köszi!

Beleírtam, így egyértelműbb lesz talán. :)

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

(#33) DjFlanker válasza Cifu (#32) üzenetére


DjFlanker
(tag)

Mindig jó látni hogy még a kiváló cikkek is "javulnak" :)

Jó pilóta alagútban nem katapultál

(#34) etejedu


etejedu
(őstag)

Nagyon jókat írsz ebben a témában! Lassan keresni kéne egy kiadót vagy valamilyen folyóiratot és megjelentetni nyomtatott formában!

[ Szerkesztve ]

(#35) lazac_


lazac_
(tag)

Szuper cikk, ahogy az előzmények is. Személy szerint kíváncsi lennék, hogy szovjet oldalon milyen "találmányok" születtek, amelyek használhatóak a mindennapokban. Na meg hogy vajon hány tonna magyar származású nyersanyag keringhet(ett) odafenn, éghetett el a légkörben... :)

(#36) Vesa


Vesa
(addikt)

Ismét jó cikk, thanks!

USA űrhajózás története is lesz majd egyszer, valamikor?

(#37) Cifu válasza Vesa (#36) üzenetére


Cifu
(nagyúr)
LOGOUT blog

Rövid távon (1 éven belül) biztos nem. Éppen elég lesz ezt befejeznem. Középtávon (2-5 év) nincs kizárva, hogy az Sg.hu-n megjelent űrrepülőgép-sorozatos cikksorozatot kibővítem majd a Mercury-Gemini-Apollo vonallal.

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

(#38) Yodafon


Yodafon
(aktív tag)

Ahh állandóan csak megnyitom ezeket az űrhajózós írásokat de egyből félre is húzom a tabot hogy "majd megnézem". Az első kettőt olvastam, most járok 7 megnyitott tabnál :O

It's time to kick ass and chew bubble gum. And I'm all out of gum.

(#39) jozefgucci1


jozefgucci1
(őstag)

Nagyon jó volt az összes rész , bár nálam azért voltak bekezdések amik a túl sok rövidítés és adat miatt "vontatottá váltak ,de ez legyen az én gondom .Várom a folytatást és +1 az Amcsi programra is .Gyerekkorom kedven könyvei voltak az űrhajós kiadványok , így kicsit elkapott a noszalgia .

WOT Nick .: wlele , Origin :jozefgucci1980 , Süsü, hisz te seggrészeg vagy! Lehelj csak rám...

(#40) Vesa válasza Cifu (#37) üzenetére


Vesa
(addikt)

Értem, köszönöm!
Mindkét vonal érdekel, az oroszoké (szovjeteké) annyiból talán izgalmasabb, hogy arról sokkal kevesebbet lehetett tudni anno. De az USA-nak is rengeteg nagy áttörése/bukott project-je volt, melyekből szép kis anyagot lehetne összehozni. Persze ez irdatlan meló tudom.

[ Szerkesztve ]

(#41) Ashitaka


Ashitaka
(tag)

Köszi a választ Cifu,bíztam benned és nem csalódtam 😃 Ez a Nerva projekt felkeltette az érdeklődésemet, így meg is van minek kell jobban utánanézni utána olvasni a közeljövőben. Basszus,hol tartana most az űrkutatás ha akár a szovjet holdbázis akár ez a dolog megvalósult volna...

(#42) Lalikiraly


Lalikiraly
(őstag)
LOGOUT blog (1)

Na látom, pár embernél, most vágtak le a biztosítékot. De beallnék a sorba énis. Arról valahol voltak, vannak információk, hogy a töménytelen fellövés, meg kihasználatlan űrállomas mennyibe is került? Valószínűsítem, hogy irgalmatlan szamok lehettek. A másik, hogy vajon hány ember dolgozott a különböző programokon?

Mert ugye egyfelől ott vannak a CKBEM meg a többi tervezőiroda, akik ugye jórészt egymással vetekedtek.
Másrészt ott volt az iranyítás, a Katonai és "ki tudja milyen arányban civil részről".

Akkor magukat az eszközöket építő gyárak.

Tényleg nem az mert csodalatos amit véghez vittek, de az fix, hogy a nép itta meg a levét.

Tudom, persze a katonaság állta nagyrészt a csekket.

Ha bebizonyosodott részben "amit annyira nem hiszek" , hogy a két űrhajós nem jött ki jól egymással és ezért megszakították a küldetést. Dehát katonák voltak, meg valamitől el kellett gyengülnie az egyiknek. Ki tudja valójában mi lehetett. Persze Amerika oldalan is volt ugye, az "űrlázadás".

Na hát lassan könyvként kéne ezt már kiadni. Beis fizetnék rá rögtön :)

Nagyon várom Farkas Bertalan sztoriját :) A szememben minimum hős!

Lalikirály nem szép ember, de gavallér! Uram, ön emberként van nyilvántartva? Ö Nem husos fagyi vagyok.

(#43) Cifu


Cifu
(nagyúr)
LOGOUT blog

@Ashitaka: Basszus,hol tartana most az űrkutatás ha akár a szovjet holdbázis akár ez a dolog megvalósult volna...

Valahol csak elhatározás kérdése lett volna. Másfelől viszont el kellett volna vonni a pénzt máshonnan. A katonai kiadások szentek és sérthetettlenek voltak (hidegháború ugyebár), marad a többi civil kiadás, infrastruktúra, egészségügy, oktatás, stb...

Már az Egyesült Államokban se lett volna ez egyszerű és eredményes, de a Szovjetunióban pláne nem...

@Lalikiraly: Arról valahol voltak, vannak információk, hogy a töménytelen fellövés, meg kihasználatlan űrállomas mennyibe is került?

Pontos adatok nincsenek, de jelentős összegekbe fájtak. Érdemes megjegyezni, hogy a Cselomej-tervezőiroda annyi Almaz űrállomást (OPSz) és TKSz űrhajót gyártott, hogy még évtizedekkel később is azokat használták fel a Mir és az ISS moduljainak "vázaként". Azért ez nem semmi...

A másik, hogy vajon hány ember dolgozott a különböző programokon?

Ezt még nehezebb megállapítani, mert azt ugyan tudjuk, hogy az OKB-1, majd CKBEM 1970 körül nagyságrendileg 60 000 emberrel bírt, aztán az NPO Enyergia 1980 körül már 80 000 emberrel, de például Bajkonurban az indítóállásokat az 1990-es évekig jobbára katonai személyzet üzemeltette, és az ő látszámukat sehol sem láttam én legalábbis leírva...

Ha becsülni kellene, akkor nagyságrendileg 150 ezer ember dolgozhatott így vagy úgy a szovjet űrprogramon az 1970-es és 80-as években.

Dehát katonák voltak, meg valamitől el kellett gyengülnie az egyiknek. Ki tudja valójában mi lehetett.

A pszichológiai okok figyelembe vétele (onnan kezdve, hogy ergonómia, át az olyan tényezőkön, mint munkaterhelhetőség, alvásmennyiség, zajterhelés vagy az elzártság hatása, és a szociális kapcsolatok durva leépülése) eléggé gyerekcipőben járt. Később is volt példa arra, hogy tartós űrállomás személyzet gyakorlatilag fél éven át harcban állt - általában egymással, de néha a földi irányítással. Sacc per kábé az ISS űrállomás az, ahol már egyre inkább igyekeznek figyelembe venni az ilyen problémákat.

Számomra paradoxon, hogy még a 2007 - 2011 között futó Mars 500 izolációs-szimulációknál is eljutottak oda, hogy csak férfiakból álló csoportot hoztak össze, félve a szexuális zaklatás problémájától (az első, 15 napos izolációs tesztben még volt egy orosz biológusnő, de a későbbi 105 és 520 napos kísérletben már csak férfiak kerültek be).

Nagyon várom Farkas Bertalan sztoriját

Itt csak egy viszonylag rövid összefoglaló lesz róla.
Ha bővebb és részletesebb anyagot keresel, akkor ajánlom figyelmedbe Dr. Remes Péter oldalát.

[ Szerkesztve ]

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

(#44) Elf válasza Vesa (#40) üzenetére


Elf
(csendes tag)

Az SG.hu -n lévő amerikai űrrepülőgép programról szóló cikksorozatát én leszedtem egybe, betördeltem hogy jól nézzen ki. meg hogy kényelmesebb legyen olvasni.
Eredmény: 251519 karakter, 158 oldal.
Elkepesztő amit Cifu művel. :-)
Nagy köszönet még egyszer.

(#45) Vesa válasza Elf (#44) üzenetére


Vesa
(addikt)

Na akkor erre rákeresek, nekem az kimaradt!

(#46) Cifu válasza Vesa (#45) üzenetére


Cifu
(nagyúr)
LOGOUT blog

Tessék, ez az utolsó rész. Az elején ott vannak a linkek a korábbi részekhez.

Légvédelmisek mottója: Lődd le mind! Majd a földön szétválogatjuk.

(#47) Vesa válasza Cifu (#46) üzenetére


Vesa
(addikt)

Köszönöm! :R

(#48) Vesa válasza Cifu (#46) üzenetére


Vesa
(addikt)

Ez a cikksorozat a Space Shuttle kapcsán szintén fenomenális! Én is lementettem a kollégához hasonlóan.
Nagyon olvasmányos, jól megfogalmazott és illusztrált írás, élmény volt olvasni! :C

(#49) llax


llax
(senior tag)

Ma húsvéti szünet van ? :) (X. rész.)

Más:
Ezek betegek...

(#50) MaCS_70 válasza Cifu (#37) üzenetére


MaCS_70
(veterán)

Esetleg egy író-olvasó-találkozó (sorozat)?

Szerintem lennénk elegen ahhoz, hogy érdemes legyen megtartani!

MaCS

Fán nem lehet motorozni, motoron viszont lehet fázni!

Copyright © 2000-2019 PROHARDVER Informatikai Kft.